Az Alkotmánybíróság elé került a Wizz Air pilótáinak, illetve légiutas-kísérőinek két különálló pere, melyeket azért indítottak, mert állításuk szerint a légitársaság nem megfelelően számolta ki a szabadság és a betegszabadság idejére járó távolléti díjat, emiatt jelentős összegtől estek el – tudta meg a 24.hu.

A laphoz eljutott dokumentumok szerint a Fővárosi Törvényszék első fokon mindkét perben a felpereseknek adott igazat, és a távollétidíj-hátralék, valamint késedelmi kamatok megfizetésére kötelezte a légitársaságot, amely mindkét marasztaló döntést megfellebbezte. 

Ezt követően azonban az ítélőtábla felfüggesztette a másodfokú eljárásokat, egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel felmerült, hogy maga a vonatkozó munkajogi szabályozás esetleg alkotmánysértő, illetve nemzetközi szerződésbe ütközhet.

Vagyis a Wizz Air munkavállalóinak pere jóval túlmutathat a légitársaságon: az összes magyar munkáltatót és munkavállalót érintheti – amennyiben változtatni kell a szabályozáson.

A jogvita középpontjában az áll, hogy mely bérelemeket kell figyelembe venni a távolléti díj kiszámításakor. Ennek különösen azoknál a munkavállalóknál lehet jelentősége, akiknek a keresete az alapbéren túl számottevő, a tényleges munkavégzéshez kapcsolódó juttatásból áll.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint a jelenlegi szabályozás olyan helyzetet teremthet, amelyben a munkavállaló éppen a jogszabályban biztosított pihenőideje alatt jut alacsonyabb jövedelemhez. Így az ügy alapvető kérdése, hogy a szabadság idejére járó díjazás mennyiben tükrözi a dolgozó munkavégzés mellett elérhető keresetét.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!