Magyarország munkaerőpiaca látszólag rendben van: alacsony a munkanélküliség, a gazdaság pedig, noha hektikusan, de működik. A valós kép azonban egészen más: a felszín alatt egy lassú erózió zajlik már hosszú ideje.

Évente mintegy 50 ezer fővel szűkül a hazai munkaerőpiac, négy-öt éves távon negyedmilliós hiánnyal kell számolni, a felnőttképzési aktivitásban pedig az ország az EU utolsó helyén áll – miközben a mesterséges intelligencia (MI) és a robotika alapjaiban írja át, milyen munkára és tudásra lesz egyáltalán szükség. 

Ezekre a kihívásokra keresték a megoldásokat a Verseny. Képesség. Business Summit előadói a budapesti Néprajzi Múzeumban annak érdekében, hogy Magyarország hosszú távon is versenyképes maradjon abban a dimenzióban, ami a jövőben a legfontosabb különbséget jelenti: az emberi képességek terén.

A közel 250 résztvevőt vonzó csúcstalálkozó olyan szereplőket hozott egy színpadra, akik ritkán ülnek le együtt: harvardi és oxfordi kutatók, kormányzati döntéshozók, multinacionális vállalatok képzési vezetői és magyar feldolgozóipari cégek tulajdonosai.

A versenyképesség az emberi készségek fejlesztésén múlik

Magyarország kinőtte az összeszerelő üzem gazdasági modellt, amelyet elsősorban a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya korlátoz – jelentette ki a nyitóbeszélgetésen Zakor Sándor, a Prohuman Csoport vezetője. Szerinte az elmúlt húsz évben a magyar munkaerőpiac legfontosabb kérdése az volt, hogyan találunk elegendő embert a növekedéshez, viszont a következő húsz év meghatározó kérdése már az lesz, hogyan tehetjük képessé az embereket arra, hogy sokkal hatékonyabban dolgozzanak. 

„A mesterséges intelligencia és az automatizáció korában nem az számít, hogy egy munkafolyamatot hány ember végez el, hanem az, hogy egy jól felkészült, magas kompetenciájú, technológiával támogatott munkavállaló mekkora értéket képes teremteni. Ebben a keretben látni kell, hogy Magyarország számára a legnagyobb kihívást ma a demográfiai fogyás, az oktatás és a folyamatos tanulás megújítása, valamint a humántőke minőségének fejlesztése jelenti. 

A versenyképességet már nem létszámbővítéssel, hanem termelékenységnöveléssel lehet fenntartani. Ehhez a vállalatoknak kompetenciaalapú működésre, gyorsított automatizációra és tudatos belső karrierutak építésére van szükségük. 

A jövő versenyelőnyét egyre inkább az emberi készségek minősége határozza meg” – összegezte Zakor Sándor.

A stratégiaalkotással kell kezdenünk

A szakképzés és felnőttképzés állami oldaláról Naderi Zsuzsanna, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkára szólalt fel. Közel harminc éves szakmai tapasztalattal a háta mögött az új kormány prioritásait és a rendszer megújításának lehetőségeit vázolta fel.

Az államtitkár kifejtette, az egyik legfontosabb feladat, hogy alaposan újra kell gondolni azt, hogy egyáltalán mit értünk felnőttkori tanuláson, mert látni kell, hogy a szakképzés, felnőttképzés, felnőttkori tanulás, közoktatás kéz a kézben jár. Mint elmondta, 

nem lehet anélkül megkezdeni a változást, hogy egy jól átgondolt stratégiát ne alkotnának meg előtte – ezzel kell kezdeni és ebbe be kell vonni a különböző szakmai és piaci szereplőket is. 

Kiemelte, fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek tanuló szervezetekké váljanak, hogy a munkahelyek, a vállalati közösségek ösztönözzék saját magukat a felnőttkori tanulásra. A következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy Magyarországon a tanulás ne egy életszakasz, hanem egész életen át tartó természetes folyamat legyen – mondta el az államtitkár a kerekasztal-beszélgetésen, kiemelve, hogy konstruktív párbeszédre nyitottan áll a szakpolitika a jövőhöz.

Bizonyos szektorokban szükség van és lesz a vendégmunkásokra

Ifj. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezetője elmondta, hogy a harmadik országbeli munkavállalók nélkül egész termelési egységek kerülnének veszélybe – és egy esetleges szigorítás nemcsak a külföldi dolgozókat, hanem a mellettük dolgozó magyar munkavállalókat is érinti. 

„Ha nem tudunk behozni külföldről munkaerőt, nem fogunk tudni működni. Nem fogunk tudni bővülni” – ifj. Bárány László szerint a vendégmunkások jelenléte szükségszerű jelenleg a magyar gazdaságban. A Master Good Csoport vezetője társadalmi és politikai párbeszédet sürgetett azzal kapcsolatban, hogy Magyarország mit fog kezdeni azzal a ténnyel, hogy várhatóan egymillió lakossal lesz kevesebb az országban a következő években. 

A szakember szerint, ha a gazdaság növekedő pályán marad, akkor a gazdaság szempontjából mindenképpen jó lenne egy jól szabályozott, „zsilipszerű” vendégmunkás rendszer, azaz szükség szerint adni lehetőséget arra, hogy ha kell, be lehessen vonni bizonyos területeken vendégmunkásokat. 

Mint elmondta, többek között azért lehet szükség erre, mert betanított képesítést igénylő, klasszikus kékgalléros munkaköröket egyre kevesebben fognak ellátni magyarok. Ez a minta nyugaton is jól látható már évek óta.

Magyarország jövője a magasabb hozzáadott értékű munkahelyekben van 

A nap egyik legvártabb előadója Dani Rodrik, a Harvard Kennedy School professzora volt, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara meghívására érkezett Magyarországra, és a humántőke-fejlesztés és a gazdasági felzárkózás összefüggéseiről beszélt. A globalizáció egyik legfontosabb kritikus hangjaként ismert közgazdász szerint a kisebb, nyitott gazdaságok számára nincs univerzális recept – de van néhány kérdés, amit minden országnak fel kell tennie magának. 

Dani Rodrik előadásában rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia és a gazdaság szerkezetének átalakulása miatt a jövő munkahelyeinek többsége várhatóan nem az iparban, hanem a szolgáltatási szektorban jön létre. 

A professzor szerint a gazdasági növekedés és a társadalmi stabilitás alapja a jó minőségű munkahelyek és az erős középosztály, de a hagyományos, elsősorban a feldolgozóiparra épülő iparpolitika önmagában már nem lesz elegendő a versenyképesség javításához. 

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak automatizálhat munkafolyamatokat, hanem növelheti a dolgozók képességeit, önállóságát és termelékenységét is. 

A professzor szerint Magyarország hosszú távú versenyképessége azon is múlhat, hogy képes lesz-e a technológiai fejlődést a széles körben elérhető, magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozásával összekapcsolni.

Az emberi kreativitás felértékelődik, minden más automatizálható feladatot majd megold az MI

A jövőt a technológiai átalakulás alapvetően befolyásolja, figyelmeztetett Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi Egyetem viselkedéskutatója. „Az egész föld történetében most látjuk azt először, hogy az intelligencia nem biológiai. Egy újfajta intelligencia jött létre, ami elképesztő sebességgel változtatja meg a társadalmat és egyáltalán nem tudjuk, hogy mi lesz a jövőben, mert nincsenek mintáink, mivel ilyen még nem volt. Ilyen körülmények között nagyon nehéz definiálni, hogy milyen lesz a munka világa a jövőben” – mondta el Dávid-Barrett Tamás. 

A szakember szerint a jövő MI munkásokkal átszőtt világában várhatóan az emberi munka igazi értékét az emberi kreatív tudás adhatja majd, mert minden másra meg lehet majd tanítani az MI ügynököt. 

Több értékteremtés, kevesebb adminisztráció és robotszendvics

A nemzetközi kitekintést Pető Ernő, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke, valamint Jörg Dötsch, a Német-Magyar Tudásközpont ügyvezetője és Bogdán Szilvia, az AmCham HR-bizottságának elnöke biztosította. 

„Kínában 10-ből 10 ember van az értékteremtésben, Magyarországon 10-ből három az adminisztráción dolgozik” – emelte ki Jörg Dötsch, a Német-Magyar Tudásközpont ügyvezetője, utalva rá, hogy az adminisztrációs terhek és folyamatok csökkentése a versenyképesség növelésének egy kulcsa lehet a régióban.

A versenyképesség új logikájáról – a skills-first szemléletről és a humán hatékonyság mérhetőségéről – Horváth Ádám és Major Gábor, a Prohuman Csoport szakmai vezetői tartottak előadást, melyen elhangzott, hogy Magyarországon a vendégmunkások aránya 2 százalék alatt van és a jövő versenyképessége középtávon már biztosan nem az ő szerepvállalásukon múlik majd. Minden jel arra mutat, hogy a robotizáció, a humanoid robotok egyre olcsóbb elterjedésével a munkaerőigény számos termelési területen csökkenni fog. 

Érteni kell, hogy a jövő munkapiacának kulcsszava a robotszendvics lesz: felül lesz a jól képzett, irányító szakember, középen a robotok, amelyek a munkát végzik és a HR lánc alján a képzetlen munkaerő, aki a robotok működését biztosítja. 

A jövő sikerének kulcsa, hogy a vállalatok megértik-e a skill-first szemléletet: a szakmai tudás mellett a készségek, képességek, illetve a tanulásra való nyitottság lesznek a kiválasztás legfontosabb szempontjai. A pozíció alapú HR-szemlélet helyét a kompetencia alapú megközelítés veszi át.

(Nyitókép: WS Hungary)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!