Az árfolyamhatás ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül. Míg tavaly nyáron 400 forint körül mozgott az euró, idén a 365 forint körüli árfolyam érezhetően csökkenti a külföldi költések forintban számolt költségét. A tanácsadó szerint ráadásul a digitális platformok korában az utazók sokkal gyorsabban és pontosabban tudják összevetni egymással a desztinációkat, a szállásárakat, a közlekedési költségeket, az éttermi kínálatot és a vendégértékeléseket, így az ár-érték arány szerepe is felértékelődött – mutat rá a HirBalatonon megjelent elemzésében.

Hozzátette: egyes újabb kutatások azt mutatják, hogy az online információk, az ár-összehasonlító oldalak és a könnyebb alternatívakeresés miatt a turisták árérzékenysége érdemben növekedett. Ez azt jelentheti, hogy egy 10 százalékos drágulás ma akár nagyobb keresletcsökkenést is okozhat, mint a korábbi modellek alapján várnánk. 

Éskovács Péter szerint az Adria versenyelőnye sem vezethető vissza egyetlen tényezőre. Horvátország az utóbbi években könnyebben elérhetővé vált: a Wizz Air és a Ryanair új menetrend szerinti járatokkal szállít utasokat Dubrovnik és Zadar térségébe, miközben az Adria InterCity évente mintegy 14 ezer embert visz a tengerpartra, az autópálya-hálózat pedig gyors közúti kapcsolatot biztosít. Erősödött az ország gasztronómiája és annak pozitív kommunikációja is: miközben nálunk a lángos árától hangos a sajtó, a horvátok inkább a fejlődést és a minőségi élményeket hangsúlyozzák.

A tanácsadó ezért úgy látja, hogy a balatoni turizmus szereplőinek nem elsősorban a külső körülményekkel kellene magyarázniuk a jelenlegi helyzetet, hanem a versenyképesség újjáépítésére kellene fókuszálniuk. Szerinte ebben kulcsszerepe lehet a szolgáltatók, települések és turisztikai szereplők szorosabb együttműködésének. Ennek lehetséges irányait 10+1 pontban foglalta össze.

A tanácsadó 10+1 pontja, ami a forint árfolyamától függetlenül több és magasabb költésű vendéget hozhatna a Balatonra:

1. Hangoljuk össze a fesztiválnaptárakat

Ausztriában számos régióban a települések közös kulturális-gasztronómiai fesztiválhálózatot építenek, miközben a balatoni települések programjai sok esetben egymással versenyeznek ugyanazért a közönségért. Érdemes lenne térségi szinten összehangolni a kulturális és gasztronómiai rendezvényeket, hogy azok időben és tematikában inkább erősítsék egymást. 

2. Legyen szezonon kívüli nyitvatartási rotáció

Nem szükséges minden étteremnek és kisebb szálláshelynek egész évben működnie, de térségi együttműködéssel elérhető lenne, hogy ősz és tavasz között is folyamatosan legyen nyitva néhány szolgáltató. A rotációs rendszer a szezon meghosszabbítását és a kiszámíthatóbb kínálatot segíthetné.

3. Legyenek olyan kulturális eseményeink, amelyekért külföldről is útnak indulnak

Salzburg, Bregenz vagy Grafenegg példája azt mutatja, hogy a magas színvonalú kulturális programok önálló utazási motivációvá válhatnak. A Balatonnak is szüksége lenne olyan opera-, balett- és komolyzenei produkciókra, amelyek külföldről is képesek magasabb költésű vendégeket vonzani.

4. Kössük össze a helyi szolgáltatókat digitálisan

Közös applikációval vagy QR-kódos rendszerrel a strandok, büfék, fagyizók és programgazdák egymás szolgáltatásait is ajánlhatnák. A cél nemcsak a vendégszám növelése lenne, hanem az is, hogy a látogatók több szolgáltatást vegyenek igénybe a térségben.

5. Legyen valódi balatoni élménykártya

A szálláshelyek, múzeumok, fürdők és attrakciók közös kártyarendszerrel ösztönözhetnék a hosszabb tartózkodást. Többéjszakás foglalás esetén például egyes programok kedvezményesen vagy akár díjmentesen is elérhetővé válhatnának.

6. A szálláshelyek értékesítsék a balatoni élményeket is

A szobafoglalás mellé a vendég rögtön vásárolhasson hajójegyet, kerékpártúrát, borprogramot vagy más helyi élményt is. Horvátországban ez több helyen bevett gyakorlat, a Balatonnál viszont a keresztértékesítés egyelőre inkább egyedi megoldás, mint általánosan működő rendszer.

7. Tervezzünk a tinédzserekkel is

Míg a kisgyermekes családok számára széles a kínálat, a 13–18 éves korosztály számára jóval kevesebb célzott program áll rendelkezésükre. Nyelvi, zenei, sport- vagy készségfejlesztő táborok és programok önálló utazási motivációt is teremthetnének.

8. Kapcsoljuk össze jobban a szállodákat és a helyi termelőket

A szállodák és más szálláshelyek nagyobb arányban építhetnének balatoni alapanyagokra és helyi termékekre a reggelik és más étkezések során. Ez egyszerre erősíthetné a helyi gazdaságot és adhatna karakteresebb gasztronómiai élményt a vendégeknek.

9. Oldjuk meg közösen a vendégek esti közlekedését

A vendéglátóhelyek, taxiszolgáltatók és transzfercégek együttműködése biztonságosabbá és kényelmesebbé tehetné az esti programokat, miközben az éttermek és borászatok forgalmát is növelhetné. Hasonló kezdeményezések már működnek a tónál, például a közelmúltban elindult borbusz, de ezekből jóval többre lenne szükség.

10. Gondolkodjunk közösen a munkaerő megtartásában

Nemcsak az új szezonális dolgozók megtalálása jelent kihívást, hanem a tapasztalt szakemberek megtartása is. Ebben mintát adhat például az osztrák Stammsaisonier-rendszer: ezzel a megbízható szezonális munkavállalókat próbálják megtartani, akik évről évre visszatérnek a turizmusba. Olyan konstrukciókra lenne szükség, amelyek több szezonon át kiszámítható munkalehetőséget kínálnak, részben vállalkozói összefogással, részben szabályozási támogatással.

+1. Szubjektív tanács: Ne csak csináljuk, meséljük is el

A Balatonról azokra a hiteles történeteket érdemes következetesen elmesélni, amelyek valóban megkülönböztetik a térséget más úti céloktól, például a horvát tengerparttól. Nemcsak a problémáinkat és a panaszainkat kellene kommunikálnunk, hanem azt is, ami működik, ami új, ami példaértékű és amiért érdemes ideutazni.

(Nyitókép: 123rf)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!