David Goodger előadásában kiemelte, hogy a Covid óta folyamatos a globális turizmus fellendülése és már szinte mindenhol meghaladtuk a 2019-es csúcsokat. A növekvő kereslettel párhuzamosan léptek a befektetők is, 340 ezer új szállodai szobát adtak át a kontinensen 2020 óta. Előrejelzésük szerint miközben a nemzetközi turizmus 2030-ig várhatóan tovább bővül, a belföldi turizmus növekedése a legtöbb európai országban lelassul. Trendként figyelhető meg, hogy kicsit ritkábban, de picit hosszabb időre utazunk, az átlagos tartózkodási idő 2030-ra 2,6-ról 2,8 éjszakára nőhet. 

Donald Trump felbukkanása óta azonban teljes a bizonytalanság a globális gazdaság kilátásait illetően. Mint elmondta, szoros kapcsolat áll fenn az egyes küldőországokban a GDP és az utazási kereslet alakulása között, és a Trump által bejelentett intézkedések hatására számos országban várható a GDP visszaesése.

Az USA szerepe küldő- és fogadóországként is várhatóan csökkenni fog, a politikai lépések és a vámtarifák bevezetése negatív hatással lesz az amerikai turizmus alakulására. A globális kereskedelem várható csökkenése becslésük szerint az Eurozónában 2%-os visszaesést, Kínában 2,5%-os mínuszt fog hozni. Emiatt az európai és a kínai küldőpiacok növekedése is lassulni fog a jövőben. 

A két előadó egyetértett abban, hogy továbbra is kulcsfontosságúak az Európán belüli küldőpiacok, miközben egyre jelentősebb szerephez jut India és Kína. Szóba került a turizmus intenzitásának kérdésköre, Edinburgh-t, Velencét és Dubrovnikot hozták példának, mint magas turizmusintenzitású településeket. A tömegturizmus kezelésére ugyanakkor nincsenek univerzális megoldások, sőt, az Goodger szerint a különböző adók bevezetése sehol nem enyhített a helyzeten. 

Alexander Robinson kifejtette: az STR adataiból jól kirajzolódik, milyen pozitív hatása van a szálláshelyi forgalmi egy-egy megaeseménynek. Ilyen volt Varsóban Taylor Swift koncertje, Párizsban pedig az olimpia. 

Miközben azt hihetnénk, hogy mindenhol tarolnak a nagy hotelmárkák, kiderült, hogy Görögországban még mindig a szállodák túlnyomó többsége függetlenül működik, ugyanakkor az ország egyre inkább a nagy nemzetközi befektetők érdeklődését is felkelti.

A turizmuson belül a luxus szegmens további erősödése várható, párhuzamosan a globális milliomosok számának növekedésével. Minél jobb módú valaki, annál többet költ utazásra, az adatok azt mutatják, hogy az amerikai szálláshelyek bevételeinek 40%-a a 150 ezer dollár felett kereső családoktól származik. 

A szállodák, és különösen a luxus szegmens iránt egyre nő a befektetők érdeklődése is, mert az irodai, kereskedelmi és ipari ingatlanokhoz képest jobb megtérülés érhető el velük. Különösen jelentős szállodai fejlesztések várhatók az olyan piacokon, mint Románia, Georgia vagy Izrael. Az economy szegmens iránti kereslet visszaesése várható. 

Az előadók szerint a Covid utáni „bosszúutazások” korszaka lejárt, egyre inkább a jó árérték-arányú desztinációk felé fordulnak az utazók. A tömegturizmus sokakat irritál – a drágulás mellett ez zavarja leginkább az utazókat-, ennek ellenére nem várható, hogy jelentős számban elfordulnának a turisták ezektől az úti céloktól. Egyre többen vannak azonban olyanok is, akik változtatnak a szokásaikon, és másodlagos, harmadlagos úti célokat választanak a top desztinációk helyett. Ezzel párhuzamos trend az autentikus élmények keresésének előtérbe kerülése. 

Az orosz turisták hiányoznak Európából, miközben Ázsia és a Közel-Kelet desztinációi jelentős számban fogadják őket - hallhattuk.

Szóba került a rövidtávú lakáskiadás témaköre, amelyet több városban adminisztratív módon igyekeznek korlátozni. Bár Robinson szerint kihívást jelentenek a szállodák számára az airbnb-típusú szálláshelyek, a szállodák kihasználtsága mégis folyamatosan nőni tudott az utóbbi évek során.

(Nyitókép: Párizs, a Sacre Coeur templom lépcsője. Forrás: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!