Bezár az egyik utolsó nagy múltú, hazai porcelánfestő üzem, a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Kalocsai Porcelán Manufaktúra.

Február végével végleg bezár a nagy múltra visszatekintő Kalocsai Porcelán Manufaktúra, ahol 1971 óta foglalkoznak magas minőségű, gazdagon díszített kézi festésű porcelántermékek készítésével.

Kalocsa híres, több mint fél évszázada működő porcelánműhelyét 1994-ben privatizálták, 1996 óta pedig a festés mellett öntési eljárással ők maguk is előállítottak porcelánt. A kalocsai Bónusz Press szerint jelenleg már csak öten dolgoznak az üzemben, de már ők is csak február végéig. Pedig akad közöttük olyan, akinek fiatal korától kezdve ez volt az első munkahelye. 

A porcelánfestő szakemberek elbocsátásával egy olyan szakma is kihal a térségben, melynek képviselői nagyban hozzájárultak Kalocsa ismertségének növeléséhez.


A lap úgy tudja, a budapesti tulajdonos értékesíteni kívánja majd az épületet. Jelenleg a mintaboltjukban kiárusítás folyik, ahol néhány napig várják azokat a vásárlókat, akik szeretnének hozzájutni a kalocsai hungarikumokat is ábrázoló minőségi porcelánokhoz. Ezt követően pedig végleg feledésbe merülhetnek a helyi ipari hagyományok és a szorgos mesterek munkája.

A Bónusz Press szerint talán az vezethetett ide, hogy nem volt meg az állandó magyarországi piaca a termékeiknek, pedig a közismert kalocsai motívumok még a külföldieknek is nagyon tetszenek, különösen a japánoknak és a kínaiaknak. Nem csoda, hiszen a porcelánokat a város egyik legismertebb hungarikumával, a kalocsai motívumokkal díszítették. 

Kalocsa-Bonusz-Press-FB
Kalocsán 1971 óta foglalkoztak a gazdagon díszített kézi festésű porcelántermékek készítésével (Fotó: Bónusz Press)


Úgy tudni, a menedzsment 2017-ben egy pályázatot is elnyert a kalocsai porcelán megismertetésére és népszerűsítésére a külföldi piacokon, és egy ideig rendszeresen érkeztek turistacsoportok is üzemlátogatásra a manufaktúrába. A hosszú évek során megszámlálhatatlan ajándék- és használati tárgy, továbbá események díjai kerültek ki a manufaktúra dolgozóinak kezei alól.

Új négyszögletes, modernebb formavilágú, a mai kor ízlésének megfelelő termékcsaládot is fejlesztettek, de úgy tűnik, hogy ez sem volt elég a sikerhez. 

Mára a nagy múltú porcelánfestő manufaktúrák közül – a Herendi Porcelán Manufaktúra mellett – már csak a kalocsai porcelánfestő működik Magyarországon, de most ez is bezár.

 

Szentesi Ágnes, az egykori ügyvezető, aki 1984-től hosszú időn keresztül vezette a céget, úgy fogalmazott, csoda, hogy a nehéz gazdasági körülmények között 2024-ig folyamatosan működni tudott az üzem. A 90-es években ugyanis eladták azokat a kereskedelmi cégeket, nagy fővárosi üzleteket, amelyek a népművészeti termékeket árusították. 

Később, a válság ideje alatt az amerikai bérmunka is befejeződött, amellyel ekkoriban a téli időszakot áthidalták, amíg nyaranta újra meg nem érkeztek a külföldi csoportok.

Mint mondja, a vezetés mindent megtett, igyekezett „több lábon állni” és az új termékek és stílusok – a barokk motívum, majd a kályhacsempegyártás – bevezetése egy ideig segített is. Szentesi Ágnes szerint a porcelángyártás bevezetése nélkül már hamarabb bekövetkezett volna a mostani helyzet. 

Úgy látja, a probléma az, hogy a kisvállalkozásoknak nincs szervezetük, amelytől segítséget kaphatnának, még ha csak átmeneti időszakra is. 


A volt ügyvezető a fennmaradás érdekében igyekezett lobbizni azért, hogy a kézi festésű termékek forgalmi adóját csökkentsék, amely a kézimunkák után járt volna, de mivel a porcelánt ipari terméknek minősítették, lesöpörték a javaslatukat annak ellenére, hogy a termékek teljes egészében kézzel készültek: kézzel öntötték és festették azokat.

Igyekeztek a japán piacra is bejutni, de nem sikerült, mert a porcelán csomagolása, szállítása nagyon megdrágította a termékek árát, így a japánoknak csak úgy tudtak kalocsai porcelántért ékesíteni, ha látogatóba jöttek és kisebb mennyiségben elvittek magukkal, amellyel viszont hosszú távon nemigen lehetett tervezni – írja a Világgazdaság

KAPCSOLÓDÓ

Az ezeréves érsekség, a piros arany és a pusztatízes titkai – ismét útra keltünk a MUISZ-szal

Az ország azon vidékén jártunk, ahol érsekség alakult ezer éve, hungarikum lett egy Újvilágból származó növény, a „Koch-tízes” pedig olyan, mint az egyszeregy.