Nagy Márton Nemzetgazdasági Miniszter és Nicolas Notebaert, a Vinci Airports elnöke közös sajtótájékoztató keretében ismertette a repülőtér jövőbeli célkitűzéseit és üzleti tervét.
Nagy Márton felidézte, hogy intenzív tárgyalások után lezárult a tranzakció, így a közelmúltban 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a budapesti repülőtér. A Vinci Airports kiváló társbefektető és üzemeltető lesz, amelynél tapasztaltabbat nem lehetett volna találni – hangsúlyozta a miniszter.
A Budapest Airport vételára 3,1 milliárd euró volt, ezen felül a korábbi tulajdonos által felvett 1,44 milliárd eurós hitelszerződést is meghosszabbították. A teljes vételárból 80 százalékot, azaz 2,48 milliárdot fizetett a magyar állam, 20 százalékot, vagyis 620 millió eurót pedig a Vinci, a tulajdonrészüknek megfelelően – tudtuk meg.
A magyar állam piaci befektetőként járt el, teljesen piaci alapon történt az adásvétel, a vételár megfelel a piaci sztenderdeknek. Az éves EBITDA 16,5-szeresén került megvásárlásra a repülőtér – emelte ki Nagy Márton.
Hozzátette: a magyar állam nem fogja üzemeltetni a repteret, mert nem ért hozzá, ezért szakértőkre, konkrétan a Vincire bízza a feladatot.
Szóba kerül a reptér jövőképe. Elhangzott, idén 15 millió, 2030-ra 20 millió, 2040-re pedig 25 millió utas elérése a cél. Ez egy konzervatív becslés, tette hozzá a miniszter.
A reptér megvásárlása a turizmus fejlesztése miatt volt szükséges Nagy Márton szerint, ugyanakkor fontos cél a cargo forgalom növelése is.
A reptér fejlesztését a Vinci végzi, de a stratégiai célokat a tulajdonostárs magyar állammal közösen határozzák meg – hangzott el.
Egyértelműen az állam dolga viszont a reptér megközelítésének javítása: a gyorsforgalmi út felújítása és a gyorsvasúti kapcsolat kialakítása. Már most el kell kezdeni a fejlesztések tervezését, hogy mire megépül a 3-as terminál, akkorra megfelelő színvonalon lehessen bejutni a városba – hangsúlyozta Nagy Márton.
2032-ben nyílhat meg a 3-as terminál
Nicolas Notebaert, a Vinci Airports elnöke beszédében megköszönte a magyar állam bizalmát, kiemelte, hogy gyors és hatékony volt az eladás és az átvétel. Elmondta, hogy 20 éve üzemeltetnek reptereket és a Vinci az első számú repülőtér-üzemeltető a világon, 75 reptérrel. Ők az egyetlen külföldi üzemeltető Japánban, de ott vannak Chilében, Mexikóban és a Zöldfoki-szigeteken, emellett ők üzemeltetik London Gatwick, Edinburgh, Lyon és Belgrád légi kikötőjét is.
Notabaert hangsúlyozta, hogy hisznek a magyar szakemberekben és fejleszteni akarják a budapesti repteret. Elsődleges céljuk, hogy növeljék a járatok számát, ezért szoros partnerségre törekszenek a légitársaságokkal, köztük például a Ryanairral, amellyel például a lyoni repülőtér kapcsán kiváló kapcsolatot ápolnak.
Budapest és Magyarország fantasztikus potenciállal rendelkezik, ezért a tulajdonostárs magyar állammal közös terveket készítenek a fejlesztésekre. Tíz év alatt egymilliárd euró akarnak befektetni, ehhez dinamikusan kell növelni a reptér bevételeit. Hosszú távra gondolkodunk, szerencsés helyzet, hogy a be- és kiutazás is erős Magyarországon – emelte ki Notabaert.
Rövid távon az energiahatékonyság növelése érdekében tesznek konkrét lépéseket. Az utasforgalom terén elsőnek a 2-es terminált bővítik, utána jön a 3-as terminál megépítése, amely várhatóan 2032-ban nyílhat meg – hangzott el.
Kivezetik a légitársaságokat terhelő különadót
Kérdésekre válaszolva Nagy Márton elmondta, még nem dőlt el, hogy az állam üzemelteti vagy kiadják koncesszióba a reptéri gyorsforgalmi utat és a gyorsvasutat. Először a műszaki megoldásokat kell kiválasztani. Azt kérte a kormány, hogy Lázár János miniszter álljon elő opciókkal, ennek alapján lehet dönteni.
A miniszter azt is bejelentette, hogy a légitársaságokat terhelő különadót 2025 január elsejétől kivezetik. Hozzátette, hogy miniszterként ő felügyeli augusztus 1-jétől a HungaroControlt és a fogyasztóvédelmet is.
A járatkésésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a tumultus alapvetően a magas légtérben történő – Magyarország feletti – átutazások miatt alakult ki, ennek oka a turizmus globális növekedése és az ukrán háború miatt beszűkült légtér. A miniszter szerint jelenleg túl olcsó a magyar légtér használata, ezért ezen a területen jelentős változásokat kell végrehajtani.
Nagy Márton megerősítette azokat az értesüléseket, miszerint tárgyalnak a katari befektetési alappal, hogy tulajdonrészt szerezzenek a reptérben. Erről a Vincivel közösen fogunk dönteni, egy maximum 10 százalékos tulajdonrészről beszélünk – hangsúlyozta Nagy Márton.
(Nyitókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (j) és Nicolas Notebaert, a Vinci Concessions vezérigazgatója a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jövőbeli célkitűzéseiről és üzleti terveiről tartott sajtótájékoztatón a repülőtér 2A terminálján 2024. július 9-én. MTI/Kovács Tamás)
