A Vértes–Gerecse fejlesztési program két megye 51 települését érinti, a Vértest, a Gerecsét, az Által-ér völgyét és a Duna mentét fogja össze. Elkészítésében önkormányzatok, turisztikai szervezetek, szolgáltatók és vállalkozók vettek részt.

A Csákvárra érkező vendég a környéket is fedezze fel

Illés Szabolcs, Csákvár polgármestere köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a látogatók egy utazáson belül több élményt keresnek. Elengedhetetlen tehát a települések és szolgáltatók együttműködése, hogy az egyéni értékeket közös értékekként lehessen kiajánlani, ezzel többnapos kínálatot létrehozva. A látnivalók felfedezésére kiváló eszköz a kerékpár.

Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója, Petényi Mirkó szerint a térség gazdag kínálata ma még sok látogató fejében különálló helyszínekből áll. 

A Tatát, Gántot vagy Csókakőt felkereső turisták nem feltétlenül tudják, milyen további látnivalók vannak a térség más területein. A program ezeket kapcsolná össze útvonalakkal, szolgáltatásokkal és könnyen megtalálható információkkal.

A program célja olyan kínálat kialakítása, amely több napra is elegendő elfoglaltságot ad. A 2035-ig megfogalmazott jövőkép a hosszabb tartózkodást, az alaposabb megismerést és a látogatók egyenletesebb térbeli, illetve időbeli eloszlását ösztönözné. Az őszi és tavaszi kínálat erősítése a szolgáltatók működését is kiszámíthatóbbá teheti.

Bányászati emlékek és Esterházy-történetek két keréken

A programban kidolgozott 26, túraútvonalakon alapuló élménycsomag között hosszabb térségi útvonalak, hegységkerülő túrák és kisebb tematikus körök is szerepelnek. A javaslatok eltérő érdeklődésű és felkészültségű látogatókat szólítanak meg.

A Kőszén út és az Esterházy-mozaik elnevezésű, 130–150 kilométeres, elsősorban kerékpárosoknak tervezett útvonalak például a bányászati örökség, illetve az Esterházyak története mentén fűznék össze a látnivalókat és a szolgáltatásokat. Így egy hosszú hétvége alatt a táj mellett annak múltját is megismerhetik a vendégek.

A célcsoportok között a gyakorlott természetjárók mellett iskolai csoportok, kisgyermekes családok és aktív idősek is megjelennek. Petényi Mirkó a fogyatékossággal élő látogatók hozzáférési lehetőségeinek javítását is fontos feladatnak nevezte.

Az együttműködésnek a mindennapokban kell működnie

A csákvári szakmai találkozó kerekasztal-beszélgetésein a helyi együttműködés gyakorlati kérdései is előkerültek. A kerékpárutak terén további összekötésekre van szükség, a meglévő útvonalak mellé pedig több minőségi szolgáltatás kell. A kölcsönzés, a pihenőhelyek és a megfelelő tájékoztatás fejlesztése együtt adhat használható kínálatot.

A térségben már működő együttműködések is vannak: a vándortáborokban például a szállásadók, az étkeztetést biztosító vállalkozások és a programhelyszínek egymásra építve dolgoznak. 

A személyes kapcsolatok, egymás ajánlása és a közösen kialakított programok további kézzelfogható eredményeket hozhatnak.

A szakmai egyeztetésen a térség digitális láthatósága is hangsúlyt kapott. Az ismertetett vizsgálat szerint a szolgáltatók és attrakciók Google-profiljainak mintegy 60 százaléka gazdátlan, ezért a szolgáltatók felkészítése és a digitális felületek következetes kezelése is része lehet a további munkának.

A következő feladat a megvalósítás megszervezése

A Vértes–Gerecse programhoz cselekvési terv is kapcsolódik, amely kisebb költséggel elindítható kezdeményezéseket, nagyobb beruházásokat és hálózatos fejlesztéseket egyaránt tartalmaz. A javaslatok között szerepel a vértesszőlősi előembertelep bemutatásának megújítása, a várgesztesi vár felújításának folytatása, valamint a térség geológiai értékeire épülő geopark létrehozása is.

A további észrevételek beépítése után a programot a kormány elé kívánják vinni. A helyi szervezetek addig is segíthetik az anyag megismertetését, és kiválaszthatják azokat a feladatokat, amelyek megvalósításához saját munkájukkal hozzá tudnak járulni.

Más térségekben is zajlik a közös tervezés

Miközben a Vértes–Gerecsében a program megvalósításának megszervezése következik, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ más térségekben is dolgozik aktív turisztikai fejlesztési programokon. A közös pont mindenhol a helyi szereplők bevonása, hogy a fejlesztési irányok a térség adottságaira, tapasztalataira és lehetőségeire épüljenek.

A Bükk-vidéki Térségi Aktív Turisztikai Fejlesztési Program elkészítése már megkezdődött. A tervezés részeként az AMFK kérdőíven gyűjti össze a térség érintett szereplőinek tapasztalatait és véleményét. A válaszokat 2026. október 7-éig várják, hogy a készülő program minél pontosabban tükrözze a Bükk-vidék jelenlegi adottságait, kihívásait és jövőbeli lehetőségeit.

A Felső-Tisza-vidéki Térségi Aktív Turisztikai Fejlesztési Program ugyancsak a térség szereplőivel közösen készül. A cél az aktív turisztikai, rekreációs és aktív életmódhoz kapcsolódó lehetőségek fejlesztése, valamint a Felső-Tisza-vidék egységes és ismert aktív turisztikai térséggé formálása. A munka következő állomása az október 14-i vásárosnaményi partnerségi találkozó, ahol bemutatják a program készítésének folyamatát, közösen térképezik fel a térség lehetőségeit, és szakmai párbeszéd indulhat a lehetséges együttműködésekről. A találkozóra a térség aktív turizmusának meghatározó szakmai szereplőit, településvezetőket, turisztikai szakembereket, civil szervezetek képviselőit és piaci szereplőket várják.

(Nyitókép: Aktív Magyarország)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!