A Várkert Bazárban megrendezett 23. Európai Turizmus Fórumot azzal a céllal hívták össze, hogy a kontinens turisztikai szakemberei közösen térképezzék fel a kihívásokat, vitassák meg közös céljaikat és mutassanak utat, innovatív megoldásokat a szektor szereplői, valamint az Európai Unió döntéshozói számára. A kulcsfontosságú témák szakmai vitáinak platformjaként szolgáló eseményen elkötelezett vezetők, szakértők és szakemberek osztották meg tudásukat és tapasztalataik a közel 150 résztvevővel. 

Üzenetek a szakma számára 

A fórum résztvevői a szakma számára fontos üzeneteket megfogalmazó kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat hallgathattak meg, ahol a résztvevők őszintén beszéltek az európai turizmus problémáiról és kihívásairól. 

A 23. Európai Turisztikai Fórum végén Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója sajtótájékoztatón számolt be a konferencia legfőbb üzeneteiről, eredményeiről.

Mint mondta, a nap kezdetén a fórum résztvevői megemlékeztek a kelet-spanyolországi ítéletidő több száz halálos áldozatáról, ami félreérthetetlenül jelezte az egész turisztikai ágazat számára, hogy meg kell találniuk a megfelelő válaszokat az éghajlatváltozás egyre kínzóbb kihívásaira.

Leszögezte: az Európai Uniós tagállamok egy nagy családot alkotnak, és 

az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a nemzeti kormányoknak és a magánszektor szereplőinek is ugyanaz a céljuk: egy versenyképesebb, fenntarthatóbb és eredményesebb turisztikai ökoszisztéma létrehozása.

A vezérigazgató emellett rámutatott, hogy a fórumon hangsúlyos szerepet kapott az új technológiákban, leginkább a mesterséges intelligenciában rejlő potenciál kiaknázásának kérdése, ennek két kerekasztal-beszélgetést is szenteltek. A MI segíthet az egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló adatok elemzésében, amivel támogatni lehet a turisztikai szereplők döntéshozatalát. 

A magyar elnökség kiemelt prioritása a versenyképesség erősítése, nem csak hazánkban, de uniós szinten is. Ahogy a gazdaság egészére, a turisztikai ökoszisztémára is igaz, hogy megbízható, minőségi adatok és mérhetőség nélkül nincs hatékony tervezés. A pontos adatok segíthetnek abban, hogy a jövő kihívására is könnyebben fel tudjunk készülni, hiszen a gazdasági környezet folyamatosan változik, folyamatosan új kihívások érkeznek elénk – tette hozzá. 

A magyar turizmus teljesítményéről elmondta: a nemzetgazdasági hozzájárulás a tavalyi évben közel 13 százalék volt, a központi költségvetés bevételeinek több mint 10 százaléka a turizmushoz kapcsolódó fogyasztás. Az év első 9 hónapjában 14 millió vendég 35 millió vendégéjszakát töltött el hazánkban. A vendégek számában ez közel 10 százalékos növekedés, a vendégéjszakák számában pedig 5 százalékos bővülést jelent a tavalyi évhez képest.

Végezetül az MTÜ vezetője emlékeztetett arra, hogy a mostani fórumon levont konzekvenciákat, eredményeket egy év múlva fogják kiértékelni. Akkora már Lengyelország után Dániára esik majd az Európai Uniós soros elnökségének tisztje. Így legközelebb vélhetően Koppenhágában gyűlnek össze a turisztikai szektor legfontosabb képviselői, a 24. Európai Turisztikai Fórum keretében. 

Jó számok, de kiegyensúlyozatlanság az európai turizmusban

Ezt követően Marie-Helen Pradines, az Európai Bizottság turizmusért felelős főosztályvezetője vette át a szót. Örvendetesnek nevezte, hogy egyre több fórumon foglalkoznak a turizmussal, és az egész iparág rengeteget tesz azért, hogy reagáljon a felmerülő kihívásokra.

Így tesz az Európai Bizottság is, amely a közös digitális adattér kialakítása, az új EU-s Turisztikai Dashboard, vagy a turisztikai szereplőket összekötő Stakeholder Support Platform létrehozásával segíti az európai turisztikai ökoszisztéma fejlődését. 

Kiemelte, hogy az európai idegenforgalmi ágazatban 3,5 millió vállalkozás van, mely több mint 20 millió munkahelyet biztosít a turisztikai dolgozóknak, azonban 1 millió állás betöltetlen, így nagyon fontos az utánpótlás, a fiatalok megszólítása. 

Hangsúlyozta a turizmus pozitív hatását az európai gazdaságra, ha kiegyensúlyozottan és okosan fejlesztjük, akkor értéket teremt és hozzájárul a régiók gazdasági és társadalmi kohéziójához – fogalmazott.

Marie-Helen Pradines elmondása szerint a vendégéjszakák számát tekintve már maga mögött hagyta Európa turizmusa a Covid okozta világválságot. Erre bizonyságul szolgál a 2023-as csaknem hárommilliárdos vendégéjszakaszám, amely 2 százalékkal haladja meg a 2019-es számokat. 

Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság (ETC) vezérigazgatója több számmal is megerősítette a turizmus magára találását. Hangsúlyozta, hogy az európai turisztikai ágazat 2024-ben eddig nagyon erős teljesítményt nyújtott, összességében felülmúlva a koronavírusjárvány előtti számokat, és a gazdasági ellenszél, illetve geopolitikai kihívások ellenére is ellenállónak bizonyult. A harmadik negyedévben 7 százalékos növekedést tapasztaltak a külföldi érkezésekben és 5 százalékos növekedést a vendégéjszakákban az előző éves eredményekhez képest.

Beszélt arról is, hogy a dél-mediterrán úti célok különösen erős teljesítményt mutattak, azonban a növekedés asszimetrikus és sok helyen, főleg a Baltikumban és Kelet-Európa egyes országaiban kevésbé nőtt a turisták száma, azonban lassan, de biztosan haladnak a fellendülés felé.

A légiforgalmi kereslet 2024-ben az egész nyár folyamán tovább emelkedett, 2019-hez képest 3,4 százalékos növekedéssel, attól függetlenül, hogy rendszeres sztrájkok és kiberbiztonsági problémák is zavarták az ágazat működését. Megemlítette a nyári problémákat is: az európai utasok 40 százaléka tapasztalt idén késéseket, vagy járattörléseket, ezért kiemelt fontosságúnak tartják a szolgáltatások minőségének felügyeletét.

A szálláshelyek teljesítménye továbbra is erős, külön kiemelte Magyarországot, ahol az egy szobára jutó árbevétel az európai átlagnövekedést 5,9 százalékkal haladja meg. 

A rövid távú lakáskiadás is 11 százalékkal megugrott, ezzel kapcsolatban azonban egyre több desztinációban vannak problémák, amelyre igyekeznek majd európai szinten megoldást találni.

Eduardo Santander megemlítette a kiegyensúlyozatlan turizmus problémáját, melynek környezeti és társadalmi hatásai is nagyok, így a népszerű úti célokból igyekeznek kevésbé ismert desztinációkra irányítani a figyelmet, s azt tapasztalják, hogy például Albánia vagy Spanyolország kisebb szigetei kezdenek egyre népszerűbbé válni az utazók körében. Hangsúlyozta azt is, hogy az európai úti célok 92 százalékának problémát okoz a szezonalitás is.

Végül szóba kerültek az Észak-Amerikából, főleg az Egyesült Államokból, továbbá Kínából érkező turisták is, akik továbbra is legfontosabb Európán kívüli küldőpiacoknak számítanak. Ennek az egyik nagy nyertese régiónk és benne Magyarország, ahova az USA-ból a tavalyi rekordszámú érkezés idén 20 százalékot meghaladóan nőtt. 

(A 23. Európai Turizmus Fórum szakmai programjairól és előadásairól hamarosan külön cikkben is beszámolunk.)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!