Az extrém hőség, az erdőtüzek és az aszály már nem csupán környezeti, hanem egyre inkább turisztikai és gazdasági kockázatot is jelentenek Európában. A szélsőséges időjárás infrastruktúrákat, közlekedési hálózatokat és turisztikai attrakciókat tesz próbára, miközben egyes utazók már a hűvösebb európai úti célok felé fordulnak.
A holland Triodos Bank kutatása szerint a hőséggel összefüggő fennakadások idén az Európai Unió GDP-jének mintegy 1 százalékát veszélyeztethetik, ami hozzávetőleg 208 milliárd dolláros gazdasági hatást jelenthet. A becslés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy az Európai Bizottság 2026-ra 1,1 százalékos uniós gazdasági növekedést prognosztizál.
A kutatás alapján a gazdasági károk legfontosabb forrása a munkaerő termelékenységének csökkenése. Ez önmagában mintegy 0,6 százalékkal mérsékelheti az EU GDP-jét.
A szélsőséges időjárás emellett az agráriumot, az energiaellátást és a közlekedést is érinti. A mezőgazdasági kibocsátás 3–7 százalékkal csökkenhet, miközben az energiatermelésben és a közúti, vasúti közlekedésben is fennakadások alakulhatnak ki.
Az egyes országok kitettsége jelentősen eltér. A vizsgált nagy európai gazdaságok közül Franciaország lehet a leginkább érintett: az ismétlődő hőhullámok mintegy 1,4 százalékponttal vethetik vissza a GDP-t. Olaszország esetében 1,1, Spanyolországban pedig csaknem 1 százalékpontos hatással számolnak.
A turizmus számára különösen Olaszország helyzete fontos. Az ország 2025-ben 476,9 millió vendégéjszakát regisztrált, amivel Spanyolország után a második legnagyobb uniós turisztikai piac volt. Olaszország ráadásul 2024-ben 5,5 millió férőhellyel rendelkezett a turisztikai szálláshelyeken, ami a legnagyobb kapacitást jelentette az EU-ban.
A szélsőséges hőmérséklet az idegenforgalmi látványosságok üzemeltetésére is hatással van.
Az augusztusi hőhullám idején mind a 27, az olasz hőségfigyelő rendszer által monitorozott városban vörös riasztást adtak ki. A turisztikai és kulturális hatóságok erre többek között a nyitvatartási idők módosításával reagáltak.
Rómában például meghosszabbították több jelentős turisztikai attrakció, köztük a Colosseum és a Pantheon esti nyitvatartását. A Colosseum bejáratainál hűtőpermetező rendszereket telepítettek, és további egészségügyi kapacitásokat is biztosítottak, miközben Európa egyes részein 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet.
A hatóságok arra kérték a lakosságot és a látogatókat, hogy a legforróbb órákban lehetőség szerint kerüljék a szabadban tartózkodást.
Spanyolországban a 2026-os nyári szezonban az erdőtüzek kerültek a figyelem középpontjába. Az EU Copernicus adatai alapján csaknem 275 ezer hektárt érintettek a tüzek.
A tüzek ellenére az Oxford Economics elemzése szerint a nemzetközi turizmusra gyakorolt közvetlen hatás egyelőre korlátozott maradt. A tűzzel érintett spanyol régiók bankkártyás adatai alapján nem mutatkozott egyértelmű visszaesés a külföldi látogatók költéseiben.
Ennek egyik oka, hogy amikor egy-egy úti cél elérhetetlenné vált, a turisták más térségekbe helyezték át a költéseiket. A belföldi kiadások ugyan átmenetileg visszaestek az evakuálással érintett területeken, de a korlátozások feloldása után gyorsan megközelítették a korábbi szintet.
A mediterrán térség más országaiban az erdőtüzek már közvetlenül is érintették a nyaralókat.
Görögországban augusztusban több száz helyi lakost és turistát kellett tengeren evakuálni a Halkidiki térségében fekvő Siviri üdülőhelyről, miután a tűz elérte a lakó- és üdülőterületeket. A tűzoltási munkálatok miatt utakat is lezártak.
Hasonló helyzet alakult ki Horvátország egyes dalmáciai területein, többek között Omiš környékén, ahol szintén evakuálásokra és útlezárásokra került sor.
KAPCSOLÓDÓ
Gyors és összehangolt segítségnyújtás az omiši tűz sújtotta turistáknak
Minden segítségre szoruló turistáról gondoskodtak, a rászorulók pedig megfelelő szállást kaptak Split-Dalmácia megye szállodáiban.
Az esetek különösen érzékeny időszakban történtek, hiszen Európában ekkor zajlik a nyári turisztikai főszezon egyik legforgalmasabb szakasza. A szálláshelyek, a közlekedési hálózatok és a sürgősségi szolgáltatások ilyenkor amúgy is kiemelt terhelés alatt működnek.
Miközben Dél-Európa továbbra is a nyári európai turizmus központja, ugyanakkor egyre nagyobb az érdeklődés a hűvösebb úti célok iránt.
A foglalási és keresési adatok szerint nőtt az érdeklődés az északi országok, köztük Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia és Izland iránt – írja a Travel Daily News a Financial Timesra hivatkozva.
Tartják első helyüket a mediterrán úti célok
A hőség és az erdőtüzek ellenére azonban a dél-európai és mediterrán úti célok továbbra is az európai turizmus legfontosabb célterületei.
Az Európai Turisztikai Bizottság 2026-ban publikált kutatása szerint az európai utazók 60 százaléka tavasszal és nyáron továbbra is Dél-Európát részesíti előnyben. A szélsőséges időjárás tehát egyelőre nem fordította meg az európai turizmus fő irányait.
A hőhullámok hatása ráadásul messze túlmutat a szálláshelyeken és a turisztikai attrakciókon.
Németországban az alacsony folyóvízszintek a teherhajózást nehezítették, miközben Franciaországban, Magyarországon és Szlovákiában a magas folyóvíz-hőmérséklet és az aszály az energiatermelést is befolyásolta.
Ezek a problémák közvetve a turistákat és a turisztikai vállalkozásokat is érintik, hiszen ugyanazokra az infrastruktúrákra támaszkodnak, mint a helyi lakosság és a gazdaság többi szereplője.
Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az európai turizmus történelmi csúcshoz közeli keresletet kezel. Az Eurostat adatai szerint 2025-ben csaknem 3,1 milliárd vendégéjszakát töltöttek el az EU turisztikai szálláshelyein, 2,2 százalékkal többet, mint 2024-ben. Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország együtt az összes vendégéjszaka 61,7 százalékát adta.
KAPCSOLÓDÓ
Hőkupola ide vagy oda, húszból csak egy magyar cseréli le a naptejet pulóverre
Bár a második hőkupola alatt már látványosan megugrott az érdeklődés Riga, Oslo, Tallinn és Bergen iránt.
