A folyók és tavak mentén vezetett kerékpárutak egyedülálló lehetőséget kínálnak a turizmus számára, ugyanakkor komoly kihívásokat is rejtenek. Az EuroVelo konferencia pódiumbeszélgetésén holland, osztrák, szlovén és magyar szakértők osztották meg tapasztalataikat a vízparti kerékpárutak fejlesztéséről, menedzsmentjéről és a különböző felhasználói csoportok közötti konfliktusok kezeléséről.
A beszélgetésen részt vett Anouk van Eekelen (Netherlands Board of Tourism and Conventions), Christian Weinberger (Ecoplus, Alsó-Ausztria), Samo Grošelj (International Sava River Basin Commission) és Princzinger Péter (VisitBalaton365), a moderátor Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ mobilitási vezérigazgató-helyettese volt.
A holland példa rávilágított, hogy nem mindenhol az infrastruktúra hiánya a legnagyobb gond. „Nálunk szinte mindenhol van kerékpárút, a kihívást inkább az jelenti, hogyan osszuk meg ezeket a felületeket a helyiek és a turisták között, és miként ösztönözzük a rekreációs használatot” – mondta Anouk van Eekelen. Hozzátette, a városokban ma már nemcsak az autók, hanem a biciklik parkolása is komoly probléma, amiből gyakran alakul ki konfliktus a gyalogosokkal.
Alsó-Ausztriában, a Duna mentén 900 ezernél is több kerékpárost számoltak az utóbbi időben. „A kerékpárutak minőségének javulásával egyre több versenykerékpáros jelenik meg, akik nem szívesen tekernek együtt családokkal” – emelte ki Christian Weinberger. Hozzátette, nekik elkezdtek új útvonalakat kijelölni, így mindkét csoport az igényeihez mérten használhatja a kerékpárutakat. Kihívást jelent továbbá a kerékpáros hajóutak növekvő száma: a turistahajókról egyszerre több száz biciklis száll ki, hirtelen terhelve meg az infrastruktúrát. Az árvízi helyzetek kezelését és a lezárások kommunikációját szintén égető problémaként említette.
Samo Grošelj hangsúlyozta, hogy a Száva folyó medencéjében a fenntartható vízgazdálkodás volt az elsődleges cél, ám hamar felismerte a régió a turizmusban rejlő lehetőségeket is. A Száva Bizottság ökoturisztikai irányelveket dolgozott ki, és nemzetközi kerékpártúrákat is szervez, például a Száva-napon (június 1.). Jelenleg egy átfogó stratégiai terv készül, amely a folyó menti turizmust – így a kerékpáros lehetőségeket – egységesen fejleszti.
A magyar helyzetbe Princzinger Péter adott betekintést a résztvevőknek. Mint mondta, a Balaton körüli 1100 kilométeres hálózat ma már nemcsak a tópartot, hanem a környező falvakat és völgyeket is bevonja a turisztikai kínálatba.
„Célunk, hogy a vendégek ne csak nyáron és ne csak a parton tekerjenek, hanem felfedezzék a régió rejtett értékeit is” – fogalmazott a VisitBalaton365 ügyvezetője.
Számokkal is igazolta az eredményt: 2023 első nyolc hónapjában 9 ezer, 2024 azonos időszakában pedig már 16 ezer kerékpárkölcsönzést regisztráltak a BaaltonBike365 hálózatában, ami 80 százalékos növekedést jelent.
A beszélgetés végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a vízparti kerékpárutak nemcsak turisztikai vonzerőt jelentenek, hanem az ökológia, a klímavédelem és a helyi életminőség szempontjából is jó beruházásnak tekinthetők. Kiemelték azt is, hogy a sokszereplős környezetben elengedhetetlen a formális együttműködés: világosan kell látni, melyik szervezet és személy felel az adott területért, hogy gyorsan lehessen reagálni a felmerülő problémákra. Ez a megközelítés az egész rendszert szolgálja, nem csak egy-egy intézmény érdekeit.
KAPCSOLÓDÓ
Több mint 300 résztvevővel telt házat hozott Balatonfüredre az EuroVelo 8. konferenciája
Egésznapos szakmai eszmecserével folytatódott Balatonfüreden a szerda este elkezdődött Eurovelo Kerékpáros Turisztikai Konferencia.
