A Tokaj-Hegyalja Egyetem és a Kodolányi János Egyetem szervezésében Sárospatak adott otthont 2026. április 29-30-án az I. Filmturizmus Nemzetközi Tudományos Konferenciának, amelyen az északkelet-magyarországi régió filmturisztikai kitörési pontjait is vizsgálták.

A több mint száz résztvevőt vonzó esemény központi kérdése az volt, miként fordítható le a filmes örökség kézzelfogható turisztikai és gazdasági eredményekre, különösen vidéki környezetben. Északkelet-Magyarország esetében a kiindulópont nem elméleti: a régió több, a nemzetközi filmiparban meghatározó pályaindítást is adott. Innen származik Adolph Zukor, a Paramount Pictures létrehozója, valamint William Fox, aki a 20th Century Fox alapjait rakta le. Mátészalka Tony Curtis révén kapcsolódik a hollywoodi filmgyártáshoz, Cigánd pedig Dave Gould nevét adta a nemzetközi filmes térképhez. A miskolci születésű Emeric Pressburger később Angliában vált meghatározó alkotóvá, ahol Michael Powell társaként a The Archers műhelyében dolgozott. Ezek az életutak egy olyan háttér részei, amely tudatosan építve turisztikai erőforrássá alakítható.


Filmturizmus, mint vidékfejlesztési eszköz

A konferencián többször is visszatérő gondolat volt, hogy a filmturizmus nem önálló termékként működik igazán hatékonyan. A siker kulcsa az, ha a helyszínek, történetek és szolgáltatások egymásra épülnek, és így hoznak létre értelmezhető élményt a látogatók számára.

A hagyományteremtő céllal idén létrejött diskurzus ezért nem egy-egy kiemelt látványosságra, hanem egy összekapcsolt hálózatra fókuszált: tematikus útvonalakra, regionális együttműködésekre és hosszabb távú fejlesztési logikára. 


A plenáris előadások ezt a megközelítést erősítették. Kulcsár László, a Kodolányi János Egyetem egyetemi tanára a vidéki térségek átalakulási lehetőségeiről beszélt, hangsúlyozva, hogy az örökségalapú turizmus képes közösségeket formálni és stabilizálni.

Kiss Róbert Richárd, a Kodolányi János Egyetem dékánja a Filmturizmus a Kárpát-medencében című kötet bemutatásakor arra hívta fel a figyelmet, hogy a filmturizmus egyszerre kommunikációs eszköz és fejlesztési modell: történetet ad egy térségnek, miközben gazdasági folyamatokat is beindít. A konferencia egyik egyértelmű következtetése szerint a filmturizmus vidékfejlesztési kitörési pontként értelmezhető, amely új szolgáltatásokat, vállalkozásokat és együttműködéseket generálhat, miközben erősíti a helyi identitást.


Filmes örökségből tematikus út

A délutáni szekciókban több mint harminc előadó vett részt, egyetemi és gyakorlati oldalról egyaránt. Az ország több felsőoktatási intézménye – köztük a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem – is képviseltette magát. A regionális fókuszú előadások Északkelet-Magyarország filmes örökségét járták körül. Dankó László, a Tokaj-Hegyalja Egyetem egyetemi docense 

a „Hollywood bölcsője Zemplénben” koncepciót bemutató előadásában konkrét örökségút kialakítását vázolta fel, amely négy települést kapcsol össze: Ricsét, Tolcsvát, Cigándot és Monokot. A javaslat szerint az út emlékházakra, kiállítóterekre, helyi eseményekre és tematikus programokra épülne, Sárospatakot pedig szellemi központként kapcsolná be a rendszerbe. 



A Trónok harcától a filmturizmus méréséig

Glózik Klára, az SZTE-GTK tudományos munkatársa előadásában arra kereste a választ, hogy a filmsorozatok milyen mértékben befolyásolják az úticélválasztást, és hogyan reagálnak erre az utazási irodák. 

Kocsis Réka, az SZTE-GTK Phd-hallgatója a filmturizmus mérésének kérdéseivel foglalkozó előadásában rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia képes nagymintás élményelemzések gyors feldolgozására, például online értékelések alapján. 

Remenyik Bulcsú, a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanszékvezetője előadásában kiemelte, hogy a nemzetközi versenyképesség ellenére a magyar filmturizmus továbbra is erősen Budapest-központú, így a vidéki helyszínek csak tudatos fejlesztéssel tudnak bekapcsolódni. 

A filmhelyszín-keresés gyakorlatát bemutató prezentációjában Basa Balázs filmtörténeti helyszínkutató számos példán keresztül hangsúlyozta, hogy a filmipar kézzelfoghatóan hozzájárulhat az örökségmegőrzéshez és a turizmus élénkítéséhez. 

Boros Kitti, a BGE adjunktusa előadásában a filmturizmus és a rendezvényturizmus kapcsolódási pontjait vizsgálta, hangsúlyozva, hogy a filmek egyre gyakrabban jelennek meg tematikus elemként üzleti és szabadidős rendezvényekben. 

A Dubrovnik példáját bemutató előadásban Szilágyi-Tréba Eszter, a Tokaj-Hegyalja Egyetem munkatársa azt szemléltette, hogyan válhat egy város egy globális sorozat – például a Trónok harca – révén komplex turisztikai ökoszisztémává. 

Gonda Tibor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense előadásában az okosturizmus hazai megítélését vizsgálta, többek között egy 1000 fős lakossági felmérés alapján. A meglepő eredményekről, és az említett előadásokról bővebben a Turizmus.com következő számában olvashatnak.


Folyamatosan érkeznek a sztárrelikviák a régióba

A Magyar Hollywood Tanács tevékenysége is megjelent a konferencián: a civil szervezet elnöke, Bokor Balázs felidézte, hogy 2017 óta adják át az Adolph Zukor-díjat, amelyet többek között Szabó István, Rófusz Ferenc és Herendi Gábor is elnyert. Idén az elismerést Horváthné Fekszi Márta, az ORIGO Film Group Zrt. cégvezetője vehette át, aki az elmúlt évtizedekben hozzájárult a hollywoodi magyar gyökerek ápolásához, a hazai filmes örökség képviseletéhez és munkájával a magyar filmgyártás nemzetközi láthatóságát is erősítette. A szervezet emellett egyre nagyobb hangsúlyt helyez a helyi filmes emlékhelyek fejlesztésére: 

Sárospatak térségében és Mátészalkán több múzeumi egység is magyar származású hollywoodi alkotókhoz köthető relikviákkal gazdagodott. Tony Curtis születésének tavalyi centenáriuma kapcsán például több hagyatéki tárgy is érkezett, köztük jelmezek és személyes relikviák, és Gábor ZsaZsa egykori ruhája, valamint Arnold Schwarzenegger dedikációja is itteni kollekció része lett.



Filmpark, kávézó, emlékház

A konferencia második napján a résztvevők filmturisztikai tanulmányúton vettek részt, amely a plenáris előadásokban felvetett kérdéseket konkrét példákon keresztül tette kézzelfoghatóvá. A program célja az volt, hogy megmutassa, mely helyszínekre érdemes turisztikai fókuszt helyezni, és mit lát valójában a látogató, aki ezekre a pontokra érkezik. A tanulmányút során bemutatták Ricsét, amely első látásra kevéssé ismert település, mégis közvetlen kapcsolódási pontot jelent Hollywood történetéhez Adolph Zukor révén. 

Az itt működő emlékház nemcsak életrajzi állomás, hanem egy globális történet lokális belépési pontja. 


A résztvevők felkeresték a kisvárdai Cinemaqua Film- és Natúrparkot is, amely abban különbözik a hagyományos élményparkoktól, hogy valós filmekből származó díszleteket is bemutat. Egyes installációk eredeti forgatási kellékek, amelyek interaktív módon teszik átélhetővé a filmes világot, így a látogatók nemcsak nézőként, hanem résztvevőként is kapcsolódhatnak a történetekhez. A program Mátészalkán folytatódott, ahol a Tony Curtis emlékét őrző kávézó és emlékszoba, valamint az Adolph Zukor Filmszínház mutatja meg, hogyan építhető fel egy település filmes identitása több, egymáshoz kapcsolódó helyszínen keresztül.

(Nyitókép: Szalkai-Schwartz-ház, Tony Curtis emlékszoba | Fotó: wikimedia.org/Szilas)

KAPCSOLÓDÓ

Újjászületett Sárospatak történelmi épülete

Elkészült a Tokaj-Hegyalja Egyetem helyi védelem alatt álló, több mint százéves Lechner-épületének rekonstrukciója.