Átláthatóbb, versenyalapúbb és szakmai teljesítményre épülő rendszerre van szükség az állami rendezvénypiacon – erről beszélt Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója és a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének (MaReSz) elnöke.
Ganczer Gábor a Népszavának adott interjúban az idei augusztus 20-i ünnepséget hozta fel példaként: a rendezvény a korábban leszerződött 17,5 milliárd forint helyett végül mintegy 3,9 milliárdból valósult meg, igaz, kisebb tartalommal. Szerinte ez azt mutatta meg, hogy látványos és színvonalas állami ünnepséget a korábban tervezettnél jóval kisebb összegből is meg lehet rendezni.
Úgy fogalmazott, a szakma az elmúlt 10–16 évben érzékelte, hogy „valami nagyon nem stimmel” az árazások körül, és most elsősorban kiszámítható, átlátható és teljesítményalapú működésre lenne szükség.
Pontos becslésük nincs arra, mennyivel lehettek drágábbak a korábbi rendezvények a valódi piaci árnál, de szerinte a korszakot egyfajta „megalomán gondolkodás" jellemezte.
A Lounge-csoport korábbi egyeduralkodó szerepe kapcsán a MaReSz elnöke úgy fogalmazott: az állami rendezvénypiac olyan mértékben koncentrálódott, hogy a nagy állami rendezvényekhez és az állami vállalatok megrendeléseihez más rendezvényszervezők lényegében nem fértek hozzá, legfeljebb alvállalkozóként. De az extra profit nem náluk realizálódott, hanem annál az egy cégnél, amely a közbeszerzéseket megnyerte.
A rendezvénypiac problémáinak kialakulását az elnök a 2017-es budapesti vizes világbajnokság időszakára vezette vissza, amikor szerinte már látványosan elszálltak a költségek. Elismerte, hogy a rendezvény jelentős nemzetközi reklámot hozott Budapestnek, ám úgy értékelte, hogy a kiadások egy ponton túl már nem pusztán egy magas színvonalú sportesemény szükségleteiről szóltak.
Szavai szerint „mindenki tudta, hogy egyre nagyobb léptékben zajlik a közpénzek kicsatornázása, de a szakmai szövetségekben cégvezetők ültek és ülnek, akik nemcsak a saját, hanem a cégük és az alkalmazottaik jövőjét is kockára tették volna", ezért nem szólaltak meg a NER idején.
Az interjúból kiderül, hogy
máig nem rendezett a Lounge-beszállítók kifizetése. A MaReSz tagságától mintegy 3,5 milliárd forintnyi kifizetetlen számláról érkezett információ, és a szövetség tudomása szerint a kifizetések egyelőre még nem indultak el.
A rendezvényágazatban az építőiparban korábban tapasztalthoz hasonló körbetartozás alakult ki. De mindenki bízik abban, hogy a már elvégzett munkák ellenértékét végül megkapják a szolgáltatók. Sokan erre az ígéretre alapozva teljesítettek a kormányváltás óta lezajlott négy nagy nemzetközi esemény alvállalkozói közül is.
A MaReSz az új rendszer kialakításában aktív szerepet vállalna. Felajánlották a segítségüket egy egészségesen működő közbeszerzési gyakorlat és rendezvényszervezési szektor kiépítéséhez. „Átlátható tenderelveket, tisztességes alvállalkozói fizetési szabályokat és szigorú összeférhetetlenségi normákat javaslunk, és nagy várakozással tekintünk a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség megújulására” – fogalmazott.
KAPCSOLÓDÓ
A rendezvénypiaci verseny helyreállítását és szakmai párbeszédet sürget a MaReSz
Balásy Gyula bejelentése nyomán a piaci viszonyok átrendeződése esélyt teremthet a transzparensebb és versenyalapú működésre – véli a szövetség.
Hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy transzparens legyen a pályáztatás, a kiválasztás folyamata és a kommunikációja. Az október 23-i, 70. évfordulós állami rendezvények már az új működés egyik első próbáját jelenthetik.
Arra a kérdésre, hogyan lehet megakadályozni, hogy idővel egy újabb domináns szereplő foglalja el a Lounge helyét, Ganczer Gábor úgy válaszolt: ehhez kormányzati akaratra és a szakmai szervezetek határozott fellépésére egyaránt szükség van.
Az új kormány szigorúbb költséggazdálkodásától ugyanakkor nem tart.
Az elmúlt évek extra profitja sem a tényleges munkát végző alvállalkozóknál jelent meg, ezért az állami költések racionalizálása nem feltétlenül jelent kevesebb munkát a szakmának. Éppen ellenkezőleg: Ganczer arra számít, hogy a megrendelések szélesebb körű elosztásával több vállalkozás juthat munkához.
A MaReSz mintegy 170 tagcéget tömörít, a teljes rendezvényszakma pedig becslésük szerint mintegy 500 ezer embernek ad munkát – tette hozzá.
Ganczer Gábor a Hungexpo jövőjével kapcsolatban optimista. A kormányváltással megélénkült az érdeklődés az orvoskongresszusok, nagy nemzetközi cégek részéről. A fejlődés egyik kulcskérdésének a Hungexpo közlekedési kapcsolatainak javítását nevezte, és „szerencsére Vitézy Dávid érti a problémát". Fontos lenne, hogy a reptéri vasútnak legyen megállója a Hungexpónál. Felidézte, hogy a Pillangó utcától korábban már terveztek egy mozgójárdás alagutat, amely a Hungexpo és a Kincsem Park megközelítését is megoldaná, de a beruházás végül nem valósult meg.
KAPCSOLÓDÓ
Közös javaslatcsomaggal erősítené a magyar turizmus versenyképességét öt szakmai szervezet
Kiszámíthatóbb szabályozás, rugalmasabb foglalkoztatás, versenyképesebb adózás és a turisztikai infrastruktúra fejlesztése is szerepel a javaslatok között.
