Az elmúlt években Magyarországon megrendezett giga sportrendezvények (például a 2017-es úszó-világbajnokság, a 2022-es Giro d'Italia Grande Partenza vagy a 2023-as atlétikai világbajnokság) az egész világnak bebizonyították, hogy infrastruktúránk megállja a helyét a világ élvonalában és a színvonalas lebonyolításához szükséges szakembergárdával is rendelkezünk - állapították meg a hazai rendezésű, nagyszabású sportesemények kapcsán a beszélgetés résztvevői.

Egyre rutinosabbak vagyunk, de ez nem mindig elég

Szintén pozitívum, hogy a szervezésben mindig sikerült építeni a korábbi eseményeken felhalmozott tapasztalatokra. „A 2017-es FINA világbajnokság idején még nagy erőfeszítéssel járt a nemzetközi igények kiszolgálása, ezzel szemben a 2023-as atlétikai világbajnokságon már sok mindent tapasztalatból tudtunk megvalósítani, az első időszakot nyomás alatt tartó stressz teljesen elmúlt” – osztotta meg tapasztalatát a hallgatókkal Nagy Kristóf. 

Persze nem lehet kizárólag a rutinra építeni, hiszen a 2024-as világbajnokságon több, a nemzetközi atlétikai világbajnokságok történetében is újításnak számító dolgot vezettek be. 

A medálplázában, vagyis a szurkolói zónában kialakított hatalmas színpadon például nagy csinnadratta mellett, közvetlenül a döntős programok előtt adták át az érmeket. „Az éremátadások ezzel önálló, saját jogon létező eseményekké váltak, hihetetlen médiafigyelemmel és nagy látogatottsággal a nézők részéről” – szólt hozzá a beszélgetéshez Szántó Éva, a Nemzeti Sportügynökség Zrt. sportdiplomáciai főtanácsadója. 

Fontos cél volt, hogy telt lelátók előtt menjenek az események, ehhez az élsportot célzó eseményt a hétköznapi embereket megmozgató, közösségi sporthoz kellett csatolni. 

Erre találták ki a Hétköznapi Hősök programot, az ennek keretében megrendezett 37 sportesemény résztvevői kedvezményesen tudtak jegyet vásárolni a világbajnokságra. A program másik lába volt a 400 iskolát bekapcsoló Sulihős program, itt az intézmények által szervezett plusz sporteseményeken résztvevő gyerekek kaptak lehetőséget, hogy élőben nézzék az atlétika legjobbjait.

Miközben nem tűnik bonyolult feladatnak, Nagy Kristóf szerint közel egy évnyi munkájuk volt a belvárosban haladó maratoni futópálya kialakításában. „Nem csak a szigorú sportszakmai előírásoknak kellett megfelelnünk, olyan kamerapozíciókat kellett találni, melyekkel nem zavarjuk a sportolókat, ugyanakkor meg tudjuk mutatni a nézőknek Budapest legszebb pontjait” – emelte ki.

Miben mérik a sikert? 

A sportrendezvények sajátja, hogy rendkívül sok szereplő vesz részt a megvalósításban és emiatt kifejezetten sokféle szempontot kell összehangolni. Szántó Éva példaként hozta a 2024-es Olimpiai Kvalifikációs Sorozatot. Az esemény eleve a két helyszín, Budapest és Sanghaj kooperációja révén valósult meg, de már a budapesti szervezői oldalról is sok szereplő vett benne részt, a nemzetközi sportszövetségek, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mellett.

Ugyanakkor nem csak a sportági elvárásoknak kell megfelelni, mindezzel a nézők, a szponzorok és a média igényeit is ki kell szolgálni. „Ahhoz, hogy mindenki boldog legyen, össze kell gyűjteni és priorizálni kell az igényeket. A fontosságot eseménye válogatja” – beszélt tapasztalatáról Nagy Kristóf. Az atlétikai világbajnokságnál például a televíziós közvetítésre és az online streamre fókuszáltak, ezzel szemben a nemrég lezajlott sakkolimpián a versenyzők komfortján és a sportszakmai kamerarendszer zavartalan működésén volt a fókusz.

Mindkét szakember egyetértett abban, hogy a legfontosabb sportszakmai szempontból a maximumot kihozni az eseményekből, de fontos a számokban jól kimutatható média jelenlét és az is, hogy milyen üzenetek kerülnek ki rólunk a világba. A 2017-es FINA világbajnokságon, a Parlament előtt megrendezett óriás toronyugrás, vagy az atlétikai világbajnokság utcai eseményei jól mutatták, hogy a képi üzenetek bizony vírusszerűen tudnak terjedni a világban. Lényeges az is, milyen nyomot hagy maga után az esemény, hogyan lehet a későbbiekben az infrastruktúrát használni. „Személyes sikernek tekintem, hogy ezekkel a nagy volumenű projektekkel tehetséges kollégákat tudunk hazacsábítani” – emelte ki Nagy Kristóf.

Folytatódik az eseménydömping

Az év hátralévő felében is több nemzetközi eseménynek ad otthon Magyarország. A szervezők már nyakig benne vannak a férfi lábtenisz világbajnokság, a női kézilabda Európa-bajnokság, a rövidpályás úszó világbajnokság szervezésében. 2025-ben cselgáncs-világbajnokságnak és maraton kajak-kenu világbajnokságnak ad otthont hazánk – sorolta Szántó Éva. 2026-ban pedig az első atlétikai világdöntőt (World Athletics Ultimate Championship), kajak-kenu egyetemi világbajnokságot és öttusa világkupát látunk vendégül. 

„Bár adtunk már tanúbizonyságot arról, hogy Magyarország nagyon rövid idő alatt le tud hozni gigaeseményeket, nem ennek kell az általános gyakorlatnak lenni” – hívta fel a figyelmet Nagy Kristóf arra, hogy nem egészséges, ha a tervezési és a megvalósítási fázis összecsúszik, hiszen az átgondoltság hiánya problémákhoz és a költségek növekedéséhez vezet. Sokat segít, ha időben bevonódnak azok az operatív személyek, akik majd hús-vér emberként ott állnak az adott sportpálya szélén.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!