Nemcsak hozza a visszavásárlás előtti várakozásokat a budapesti repülőtér, de valamennyi elemében felülteljesíti azokat – mondta el az interjúban Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke. 

Azt is elmondta: a desztinációfejlesztés és a légitársasági kapcsolatok erősítése szempontjából jó lépés volt a kínai partnerek felé nyitni. Kaptak kritikákat, hogy miért Kínára, és miért nem az USA-ra koncentrálnak; a válasz az, hogy azért, mert ők jöttek. 

Kínába most heti 21 járat közlekedik Budapestről, ami a teherszállítást is támogatja, részben ennek köszönhető, hogy ilyen jó évet zártak 2024-ben. 

De nyitottak az észak-amerikai kontinens és az Egyesült Államok felé is, tárgyalásokat folytatnak amerikai légitársaságokkal, illetve volt olyan kanadai légitársaság, amelyik a stratégiai jelentésében jelezte, hogy Budapest az egyik fókuszterület számára. Van azonban most egy gátja a tengerentúli kapacitások növelésének: a légitársaságok küzdenek a repülőgépek beszerzésével, mind a két nagy gyártónál, a Boeingnél is az Airbusnál is vannak szállítási problémák.

Az eszköztáruk és a szakértelmük megvan a légitársaságok és az célállomások bevonzásához: egyrészt Magyarország egy nagyon népszerű desztináció, másrészt a VINCI Airports jelentős hálózattal rendelkezik, minden kontinensen jelen van, több mint 70 repülőteret üzemeltetnek, és mintegy 300 légitársasággal van kapcsolatuk – tette hozzá Emmanuel Menanteau, a Vinci Airports Egyesült Államokért, Észak- és Kelet-Európáért, valamint Délkelet-Ázsiáért felelős területi igazgatója, a Budapest Airport igazgatósági tagja.

A tavalyi járatindításokkal együtt immár hét város érhető el közvetlenül Budapestről Kínába. Ezeknek a járatoknak a kihasználtsága jónak mondható, főleg, hogy utasok mellett árut is szállítanak a szélestörzsű gépek, ami jellemző a Kínából érkező járatoknál, így gazdaságilag abszolút életképesek.

Kína és Magyarország között évente 450 ezer ülőhelyet kínálnak a gépek fedélzetein, ezzel benne vanna az európai top tízben, és a versenytársnak számító Bécset is megelőzik. 

Ezt a számot idén 550 ezerre növelik, ennél többet a kelet-közép-európai régióban egyik repülőtér sem kínál. Látnak is rá keresletet, a Magyarország és Kína közötti utasforgalom háromszorosára emelkedett, ráadásul a kínai repülőtereken keresztül a Távol-Kelet és Délkelet-Ázsia is közelebb, egy átszállásnyira került Budapesthez – hangzott el az interjúban.

A budapesti repülőtér cargo bővülésének fő motorja, hogy Ázsia és a kelet-közép-európai régió gyűjtő-elosztóközpont szerepét tölti be. Ez a szerep pedig elsősorban a Kínából érkező árunak köszönhetően szilárdult meg igazán az elmúlt években, jelenleg Sanghajjal, Hongkonggal, Csengcsouval, Csengtuval, Hsziannal, Ecsouval, Hangcsouval, Sencsennel és Kantonnal is van cargo-járat kapcsolatuk.

Emmanuel Menanteau közép-kelet-európai hubnak látja Budapestet. 

Mint elmondta, megvan a vonzereje Bécsnek, Prágának, Varsónak is, de Közép-Európában a budapesti az egyik legdinamikusabban fejlődő repülőtér. Ezt látják az ülőhely-kapacitások alakulásában, és abban is, hogy a légitársaságok folyamatosan bővítenek 2025-ben. 

Közép-Európában különösen erős a verseny a repülőterek között, mivel sok légikikötő van a régióban, egymáshoz közel. Egy hosszú utazás esetén dönthet úgy is az utas, hogy autóval vagy vonattal megy egy másik repülőtérre, például foghatja az autóját és elmehet Bécsbe, ha úgy gondolja, hogy a bécsi repülőtéren jobb a kiszolgálás. Ezért nemcsak az a cél, hogy a repülőtér versenyképessé váljon, hanem az is, hogy a budapesti légikikötő jobb legyen, mint régiós versenytársai. 

Lóga Máté arról is beszélt, hogy a következő nyolc évben megépítik a 3. Terminált, ennek előkészítő fázisait már megkezdték. Párhuzamosan több kapacitástervezést is végeznek, ugyanis felülvizsgálják a 2.Terminál befogadóképességét is, mivel az épület megfelelő átalakítás után még mindig képes több utas magas színvonalú kiszolgálására. 

A repülőtér növekvő utasforgalomra számít Budapesten, 2030-ra 20 millió utast várnak. A megközelíthetőség kérdésével kapcsolatban elhangzott, hogy már született döntés kétsávos gyorsforgalmi út építéséről, erről már van is kormányhatározat. Azt még meg kell vizsgálni, hogy ezen felül lesz-e igény vasútra is. Fel vannak készülve arra, ha van rá igény, hiszen jelenleg is folynak tárgyalások a vasúti összeköttetésről. 

A tervezett technológiai fejlesztések közé tartozik például, hogy a HungaroControllal közösen dolgoznak egy ACDM nevű megoldás bevezetésén, amit repülőtéri kollaboratív döntéshozatalnak lehetne fordítani, és amit több repülőtéren már alkalmaz a VINCI Airports. 

Ez egy olyan nemzetközi jó gyakorlat, ami hatékonyabbá, szorosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a légiforgalmi irányítás és a repülőtér-üzemeltetés együttműködését. 

A mesterséges intelligencia alkalmazása is folyamatban van: olyan rendszert implementálnak a repülőtéren, ami kamerafelvételeken alapuló MI-támogatással, elemzéssel pontosabb képet ad a repülőgépek földi kiszolgálásának folyamatáról, a lépcsők mozgatásától kezdve a tankoláson át a ki-és berakodásig, illetve az utasok mozgásáig. Az elemzések segítségével javíthatják a hatékonyságot, időt spórolnak, csökkenhet a repülőgépek fordulóideje és így a késések is. Ma már minden iparágban jellemző, hogy a mesterséges intelligenciát nemcsak az üzemeltetésben használják, hanem arra is, hogy javítsák a felhasználói élményt, hogy jobb szolgáltatásokat kínáljanak – repülőterek esetében például az áteresztőképesség, a biztonsági ellenőrzés, a beszállítás, vagy az irányítás terén, optimalizálva ezzel a teljes rendszer működését. Mindez pedig a nap végén gördülékenyebb kiszolgálást és utasélményt eredményez.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!