A rendkívül nyugodt hangulatot árasztó város valódi kikapcsolódásra nyújt lehetőséget, az ott dolgozó idegenforgalmi szakemberek nem véletlenül idézik fel gyakorta a Lassulj le! jelszót.

Itt tényleg le lehet lassulni, bebarangolva a várost, egy-egy kávéra ide-oda beülni, gyönyörködni a hangulatos utcák és a szemet gyönyörködtető természet látványában. 

Ráadásul Kőszeg remek időtöltést kínál a történelmi és kulturális élményeket keresőkön kívül az aktív pihenés hívei számára is, mivel kiváló kiindulópont a csillagtúrákhoz.

A város felfedezése után, innen elindulva és ide visszaérkezve kedvükre élvezhetik a környék, az Írottkő Natúrpark, az Alpokalja, a pincesorok, a hegyi ösvények, valamint a rövid idő alatt elérhető nagyobb települések közelségét a határ mindkét oldalán. (A város megújult oldala: https://koszeg.hu)

Az 1200-as években alapított, napjainkban 11 700 lakost számláló város különleges értékkel bír: 270-280 műemléki védettséget élvező épülete van, vagyis egy lakosra messze itt van a legtöbb az országban. Az épületek jelentős része az utóbbi években megújult, az egész város megújulási fázisban van, több értelemben is – mutatott rá Básthy Béla, a város polgármestere.

Régi fényében ragyog Kőszeg székesegyháza, a Jézus szíve templom, a zsinagóga, a kálvária, valamint sok nemesi család által épített ház és palota a Jurisics téren – az ország egyik legjobban megőrzött középkori, reneszánsz-barokk főterén –, Fő téren és a környező utcákban. 

Valamennyi őrzi a maga történetét, sok már a nevében is. Kőszegi családnevek ezek, Ambrózy ház, Sigray palota, Lada ház, Festetics ház, de van olyan is, amelyik a díszítése (kaparásos technikával készült mintái, felirata) nyomán kapta a Sgrafittós ház nevet.

Mint a polgármester rámutatott, az állami és uniós ráfordításokat követően elindultak a magánbefektetések is, a megújítás szándéka elérte a helyi cégek – szállodák, éttermek és egyéb turisztikai szolgáltatások, vállalkozások – tulajdonosait. Többségük kőszegi, akik számára fontos a minőség, a városukba érkező vendégek elégedettsége.

Mindezt magunk is megtapasztalhattuk az Írottkő Hotel, az Ibrahim Boutique Hotel, a Kőszeg Panzió és a Kóczián Pihenőház falai között. Kiváló, szívvel-lélekkel tevékenykedő vendéglátókkal találkoztunk a Dominik Pizzéria és Étteremben, valamint a Portré Hotel, Étterem és Panzióban is, ahol a finom fogásokat a Jagodics Pince borkóstolója kísérte.

Természetesen történetekben sem volt hiány. A Jézus szíve templomban, amelynek színes cserepekkel borított teteje csak úgy ragyog a napsütésben, Kirner Antal Zoltán plébános mesélt a 132 évvel ezelőtti építésben részt vállalt osztrák mesteremberekről, a kőszegi családok adományaiból készült, csodálatos üvegablakok alakjairól és a nemrég befejezett felújításról.

Mint megtudtuk, fiatal korának köszönhetően ez az ország első betonzsaluzással épített temploma. Idővel azonban az 57 méter magas torony sisakja erősen megdőlt, ami komoly feladat elé állította a felújítást végző szakembereket. Munkájukat szerencsére siker koronázta, megemelték és fokozatosan kiegyenesítették a több tonnányi szerkezetet.

A történetmesélés a Hősök tornya tövében és tetején folytatódott Révész József, a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója jóvoltából. Szavai szerint Kőszeg a legek városa, amely amilyen kicsi, olyan fontos. Néhány leget említve: ez a királyi Magyarország egyetlen telepített várvárosa. 

Központjában, a Jurisics téren álló városháza az ország legrégebbi, közel 500 éve e funkcióban működő épülete, a Patika Múzeum pedig Közép-Európa egyik legszebb, 1742-1744 között készült patikabútorát rejti.

Kiemelte továbbá azt a tényt is, hogy Kőszegen sok iskola és nyomda működött, aminek megvolt az eredménye: a 19. század végén az írni-olvasni tudók aránya rendkívül magas, 98% fölötti volt a városban. 
A legek sora a Hősök tornyából lenézve folytatódott, ahonnan jól kivehető a középkori, fallal körülvett város szerkezete – ilyen szintén kevés van hazánkban. 

Egyik tornya, az Öregtorony, amelyet Zwingernek is neveznek, a város védelmi rendszerének legkorábbi tagja, egyben az ország legjobb állapotban fennmaradt 15. századi bástyája.

A toronyban tőle hallottuk a „tornyosok”, a misékhez, szertartásokhoz felfogadott fúvósok történetét, akiket a főtérre vezető városkapu tornyában szállásoltak el. A piac a tornyosok zenéjére nyitott ki, és megbüntették azt, aki a zene kezdete előtt eladott vagy vett. A fúvósok, bár fontos szerepet töltöttek be a mindennapokban, igen alulfizetett voltak, így a szomszédban bálokat tartottak – bevételüket így gyarapították.

A szakember sorra vette-mutatta a város tornyait, fontosabb épületeit, így azt, ahol Ottlik Géza híres regénye, az Iskola a határon játszódik. A szemközti domboldalon megmutatta a felsővárat, Kőszeg első házát (Ó-ház), ahonnan a kőszegiek a 13. században az alsó, vízi városba költöztek. Az Ó-ház közelében, a mai Szultán dombon állt a szultáni sátor, ahonnan Szulejmán pasa a Kőszeg elleni, 1532 augusztusában indított török ostrom eseményeit szemlélte. Az ádáz küzdelem Jurisics Miklós és a várvédők hősies ellenállásának eredményeként a vár és a város elfoglalása nélkül, annak jelképes átadásával – a szultáni sereg zászlóinak kitűzésével – ért véget. 

A legenda szerint a győzelmet jelző látvánnyal a szultán megelégedett, felhagyott az öldökléssel, és seregeivel tovább vonult Bécs felé. A délelőtt 11 órakor felhangzó harangszó az ostrom és Jurisics Miklós helytállásának emlékét őrzi.

A maga nemében ugyancsak egyedinek tekinthető a kőszegi vár, amely kivételesen nem magaslaton áll, hanem belesimul a város szerkezetébe (ezért alsóvárnak is nevezik). Saját mottója is van: Jurisics vár, élmény vár. Kísérőnk Pócza Zoltán, a Jurisics-Vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója ki is hangsúlyozta, hogy céljuk a vár élményszerű bemutatása.

Mint mondta, minden korosztálynak tartogatnak valami érdekeset. A kicsik középkori jelmezt ölthetnek magukra, az értő látogatáshoz mesekönyvet, applikációt dolgoztak ki a számukra, míg a nagyobbak feladatlappal vehetik nyakukba a termeket, hogy rátaláljanak a jó válaszokra. 

A bel- és külföldi látogatók hat nyelven beszélő audio guide-dal tájékozódhatnak, a falak védelmében ugyanis eltekintettek a feliratok kihelyezésétől. A belépődíj igen barátságos: mindössze 500 Ft, de ingyenes annak, aki Natúrpark Kártyával vagy más kedvezménykártyával érkezik.

Már a körséta elején egy újabb, csak Kőszegen fellelhető történetre bukkantunk: a tárlókban egy különleges címet viselő könyv (beszkennelt) oldalaiba pillanthatunk bele (az eredeti a múzeumi részben tekinthető meg). Kétségtelen: a Szőlő Jövésnek Könyve igazi unikum, tekintettel arra, hogy lapjain 1740 óta évről évre nyomon követhető, milyenek voltak Szent György napján, azaz április 24-én, az első hajtások a Kőszeg környéki szőlőtőkéken, milyen volt abban az évben az időjárás, és milyen a termés. 

Külön érdekessége, hogy a bejegyzések már a kezdetektől fogva magyar – és nem az akkor hivatalos német – nyelven íródtak. Mint megtudtuk, 250 év elteltével a régi könyv betelt, újat kellett nyitni. A rögzített tények sora pedig igazi csemege – nem csak a szőlősgazdák, hanem például a klímakutatók számára is.

 
A vár udvara mellett futó várfal (amelynek 80%-a ma is áll, többnyire a ráépült házak részeként) a vár legrégebbi része, ahol kedvcsinálónak kipróbálhatunk néhány középkori kínzóeszközt (kaloda, ketrec). Visszatérve a várba, a legkisebbeket játszósarok, íjászat és játékudvar várja, míg az ablakmélyedésekbe elhelyezett minták a frottázs (satírozó) technika kipróbálására csábítanak. 

A Lovagterem 3D vetítéssel, a Fegyvertár újabb látnivalókkal szolgál, akárcsak a konyha, amely a főúri lakomák és a korabeli ételkészítés világába kalauzolja el a látogatókat.

A város szélén, néhány túraútvonal kezdőpontjánál, található a Koronaőrző bunker, ahol a második világháború végén, a menekülő országvezetők parancsának eleget téve, 1945 márciusában a Szent Koronát néhány napig őrizték. Innen Velembe, majd Ausztriába és az Egyesült Államokba vitték, 1978-ban került vissza Magyarországra.

A Kálvária domb alatti pincerendszer egyetlen tárgyat tartalmaz: annak a ládának a másolatát, amelyben a koronát szállították. A bunker egyelőre nem látogatható, a felette lévő, lépcsőn megközelíthető emlékpark azonban könnyen elérhető. A füves területen kialakított térképre a korona sok évszázados „vándorlásának” helyszíneit tűzték ki, határainkon innen és túl.

Széles szőlőültetvények előtt elhaladva, autóval vagy a város kisvasútjával lehet eljutni a Kőszegtől néhány kilométerre található Cáki Pincesorhoz. 

Ez az ország egyik leghíresebb szabadtéri együttese, ahol gyönyörű, fehérre meszelt falú, zsúptetejű boronapincék sorakoznak.

A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény nyolc pincéből áll, közülük hat 200-250 éve épült. Az eredeti állapotukban helyreállított, kontyolt tetejű házakat gazdáik bor, gyümölcs és gesztenye tárolására használták, mivel nyáron nincs bennük 15 foknál melegebb, és télen sem fagy el semmi – tudtuk meg Fehér Csabánétól, a terület vezetőjétől.

A házakban a szőlő feldolgozásához használt eszközök és egyéb használati tárgyak láthatók, amelyek között akad néhány igazi régiség is. Hatalmas, bálványos prések például, amelyek közül a legrégebbit a belevésett évszám tanúsága szerint 1778-ban készítették. Egyedülálló, fagerendás, oldalorsós, kősúlyos szerkezetek ezek, amelyeket sokan megcsodálnak. A gyakran érkező gyerekcsoportok mindenképp, akiknek múzeumpedagógiai előadásokat és kézműves foglalkozásokat tartanak.

Van Kőszegnek még egy, mindenfelé feltűnő nevezetessége: a becsületkassza. Sok porta előtt látható, többnyire egy hokedlire vagy kisasztalra téve, az eladásra kínált idénygyümölcs, zöldség, virág vagy kisebb kézműves termékek mellett. Nem szalad ki a gazda, hogy ellenőrizze, ki mennyit fizet, mert nincs rá szükség. A kihelyezett perselybe mindenki annyit dob be, amennyi a portékára kitett árcédulán látható. 

Az irigylésre méltó, bizalmon alapuló hagyomány általános a városban; biztonságban van a parkoló autó, az ottfelejtett tárgy, tulajdonosa ugyanúgy és ugyanott megtalálja, ahol hagyta. Ahogy Sopron a hűség városa, sokak szerint Kőszeg a becsületé, egymás javainak megbecsüléséé.

*

Csavarogj egyet Szombathelyen!

A Kőszeghez közeli célpontok egyike a 80 ezres Szombathely, a két várost mindössze 20 km választja el egymástól. 

Néhány lehetséges program, ízelítőül:

• Különleges élményt nyújt a város első, 1791-ben létesült könyvtára, amelyet Szombathely első püspöke, Szily János 3000 kötetes magánkönyvtára alapozott meg. Az Egyházmegyei Könyvtár mára 80 ezresre duzzadt állományának java a kétszintes, mennyezeti freskókkal díszített könyvtárteremben kapott helyet. Legértékesebb darabjait 16 középkori kódex és 96 ősnyomtatvány alkotja. 
   
• Szombathely nevét a szombati vásárokról kapta, és a városban érdemes piacolni napjainkban is. Például a felújított, 8000 m²-es Vásárcsarnokban, ahol a szokásos piaci napokat gyakran közösségi programok fűszerezik. A minden vásárlás egy döntés gondolat jegyében kiemelt figyelmet élveznek a helyi termelők és a rövid ellátási láncok. Tartanak termelői piacot és zsibvásárt, valamint tematikus rendezvényeket, hozzájárulva a város pezsgő közösségi életéhez.
   
• 251 lépcsőfok – ennyit kell megmásznia az Octopus, az egykori víztorony belsejében annak, aki Szombathelyet szeretné a magasból is látni. Az 1929-ben átadott, 55 m magas létesítmény közel ötven évig szolgált eredeti rendeltetése szerint, felújítása óta pedig kulturális, turisztikai és közösségi helyszínként működik. Galériáján november 7-ig a Tengerek és az univerzum című tematikus kiállítás várja az érdeklődőket.
   
• A város központjában, az Iseum Savariense múzeum területén az ókorba csöppen a látogató – egy ásatás eredményeként ugyanis itt bukkantak rá az egyik legnagyobb római kori Isis templom maradványaira. A templom rekonstruált mása, szinte teljes eredeti pompájában, a múzeum kertjében áll, míg az itt feltárt páratlan régészeti kincseket a szomszédos múzeumi épületben helyezték el.

Köszönjük a sajtóút megszervezését a visitUS – Dunamente Tourist Nonprofit Kft. munkatársainak, a TurizmusRadar térségi kapcsolatépítő rendszer kidolgozóinak. (https://visitus.hu/)

Fotók: Csémi Klára

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!