Az inárcsi Flow Hotelben megrendezett eseményen a délelőtt folyamán szakértő előadók osztották meg tudásukat, a délután folyamán pedig műhelymunkák során ismerhették meg a jógyakorlatokat a résztvevők.

Radó Judit, az Orthograph vezető projektmenedzsere a mesterséges intelligenciának a fürdőüzemeltetésben való felhasználását mutatta be. Mint kiderült, az épületfelmérésre, alaprajzkészítésre és digitális iker (BIM) alapú ingatlanüzemeltetésre szolgáló mobil- és szoftveres ökoszisztéma jelentősen megkönnyítheti a fürdőkben felmerülő műszaki problémák megoldását. 

Az előadó kiemelte, hogy a megfelelő vendégélmény mögött egy összetett rendszer összehangolt működése áll. Amikor valahol hiba történik a rendszerben, akkor a szoftver jóvoltából, a mesterséges intelligencia segitségével értelmezhető hibajelentés születik. Igy elkerülhető az a helyzet, hogy egy idős „szaki” nyugdíjba vonulásával annak tudása is kiesik a rendszerből.

A különböző gépekre, berendezésekre QR-kódok kerülnek, amelyeket leolvasva minden tudnivaló, korábbi karbantartási, javítási információ azonnal elérhetővé válik, ráadásul az idő múlásával ezek az információk az új adatokkal bővülnek is. A rendszer előnye, hogy nem kell az irodában papírokat keresgélni, gépkönyveket bújni, követhetők a felelősségi körök és mindig naprakészek az információk. 

Az előadó kiemelte: a rendszert kicsiben is el lehet akár azonnal kezdeni és később lehet bővíteni. 
 

Biztonságosabb és hatékonyabb fürdőüzemeltetés

Varga Bálint, a Loréna Kft. ügyvezetője a mesterséges intelligencia fürdőszolgáltatásokban alkalmazható gyakorlati megoldásait mutatta be. Az MI a gépészeten túl is számos területen szerepet kaphat: a parkolásban, a látogatói forgalom elemzésében, a jegyértékesítésben és a fürdőbiztonságban egyaránt.

A rendszámfelismerés például gépi tanuláson alapuló karakterfelismeréssel segítheti a parkolási rendszerek működését. 

Az MI-alapú látogatószámlálás emellett lehetővé teheti a forgalom elemzését, a visszatérő vendégek felismerését, valamint annak mérését, hogy a látogatók mennyi időt töltenek egy-egy medencében vagy a szaunában. Az így nyert adatokból a fürdők képet kaphatnak arról is, mely szolgáltatásaikat veszik igénybe leggyakrabban a vendégek.

A jegyértékesítésben az egyik fontos feladat a kedvezményekre való jogosultság ellenőrzése. Az arcfelismerő rendszerrel felszerelt jegykiadó automaták automatikusan ellenőrizhetik, hogy a névre szóló bérletet valóban annak tulajdonosa használja-e. Ezek a rendszerek az életkor becslésében és az igazolványok azonosításában is segítséget nyújthatnak.

Kiemelt terület a vízbiztonság, hiszen nagy létszámú vendég esetén különösen nehéz folyamatosan minden úszóra figyelni. 

Az MI-alapú videós rendszerek valós időben követik a medencében tartózkodók mozgását, és riasztást adnak, ha fulladásra utaló viselkedést észlelnek. A jelzés a felügyelet monitorjára vagy akár kézi eszközre is érkezhet, így a személyzet gyorsabban azonosíthatja, hol van szükség beavatkozásra.

A megoldások többféle technológiára épülhetnek. A víz feletti kamerák a teljes vízfelületet figyelhetik, míg a víz alatti kamerák a medence alját pásztázzák, és a mozdulatlan úszók észlelésében segíthetnek. Viselhető érzékelők is használhatók, különösen úszócsoportoknál és gyermekek felügyeleténél: ezek az életjeleket és a merülés időtartamát figyelik, és veszély esetén azonnali jelzést adhatnak.

A rendszerek a riasztás mellett az események utólagos elemzését is támogathatják. Rögzíthető például, milyen körülmények között történt a baleset, és mennyi idő alatt reagált a személyzet. Az adatok a későbbi oktatásban és a felügyeleti gyakorlat fejlesztésében is hasznosíthatók.

Az MI azonban nem helyettesíti a medencefelügyelőket és az úszómestereket. A technológia a veszélyhelyzetek gyorsabb felismerését és a beavatkozás támogatását szolgálja, de a bajba jutott vendég kimentése továbbra is az emberi személyzet feladata.

(Nyitókép: Rudas Gyógyfürdő és Uszoda / 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!