A közgyűlés után kezdődött a fenntarthatóság jegyében meghirdetett szakmai fórum, amit Szűcs Balázs, a MaReSz főtitkára nyitott meg. A főtitkár rögtön feldobta a magas labdát az utána következő felszólalóknak, miszerint a rendezvényszakmának úgy kell törekednie a fenntarthatóságra, hogy alapvetően az ágazat működése sokszor ellentétes ezzel a célkitűzéssel. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne megpróbálni: a MaReSz ennek érdekében tavaly elindította fenntarthatósági kézikönyvét, ami egyfajta útmutató a cégek számára. Segít nekik felkészülni az egyre szigorodó ESG-előírásokra, és praktikus tanácsokat is ad.

A beszámoló inkább nyűg, a fenntarthatóság viszont kulcskérdés

A szakmai fórum egyik előadója, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ESG-csoportjának szakmai tanácsadója elmondta, hogy az új ESG-jogszabályoknak való megfelelés a következő években egyre több céget fog érinteni. „Az idei évtől a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak, 2026-tól minden nagyvállalatnak, 2027-től pedig a tőzsdén jegyzett kkv-knak is beszámolási kötelezettségük lesz a jelenlegi szabályok szerint” – tette hozzá Lenkei Péter.

A szakértő azt is elmondta, hogy az ESG kapcsán tévesen asszociál minden vállalat csak és kizárólag a környezeti fenntarthatóságra. A betűszó másik két lába ugyanis a társadalmi és a vállalatirányítási fenntarthatóságra utal, ami legalább ugyanilyen fontos. Ez röviden azt jelenti, hogy a fenntarthatósági szemléletet hogyan lehet integrálni a vezetők és a munkavállalók mindennapi gondolkodásába, motiválásába. „A cél, hogy a vállalatok a fenntarthatóságot stratégiai versenyelőnyként használják, és ezt a beszállítóiktól is elvárják” – magyarázta Lenkei Péter.

Az ESG-jogszabályokkal együtt járó adminisztráció, beszámolási kötelezettség sokszor nyűgként csapódik le a vállalatoknál. „Csak egy példa arra, hogy milyen összetett a helyzet. Műszaki anyagbeszerzésnél nem mindegy ESG-szempontból, hogy festéket vagy csavart vásárolunk. Emellett rengeteg sztenderd létezik, az Európai Unió is több különböző irányelvet kiadott már” – mondta a Danubius Hotels Zrt. ESG&Compliance Officer szakértője. Béldi-Betegh Sándor hozzátette: az idei évtől már nekik is komoly erőket kell fordítaniuk az ESG-beszámoló megírására, de hiába felkészült egy átlag cégvezető, azért ebben a tekintetben még bőven van tér az ismereteik bővítésére.

A MaReSz felmérése is ezt bizonyítja. A kutatás alapján egy 10-es skálán az ügyfelek felkészültsége 5-6 közé tehető, miközben saját magukról azt gondolják, hogy ennél azért kompetensebbek a fenntarthatósági témákban - fejtette ki Pécsi Szabolcs, a HighVibes fenntartható rendezvényügynökség alapító ügyvezető igazgatója.

 „Sok tanulnivaló van még, de nem a nulláról indulunk” – summázta a helyzetet a MaReSz Titkárság fenntarthatósági témafelelőse, Márkus Éva. Ami mindenképp jó hír, hogy a vállalatvezetők részéről óriási az igény a tanulásra.

A szükséges szemléletbeli változásra a Semsei Gastronomy cégcsoport tulajdonosa hozott egy példát. „A probléma az, hogy Magyarországon még az az általános gondolkodás, hogyha a cateringes cég által hozott étel elfogy, vagy alig marad belőle az asztalon, akkor nem volt elég a mennyiség, és a megrendelő nem dolgozik vele többet. Ezzel szemben Nyugaton inkább örülnek ennek a helyzetnek, mert azt olvassák ki belőle, hogy finom volt az étel” – mesélte Semsei Rudolf. Aki jó példaként hozta fel az élelmiszer-pazarlás ellen az Élelmiszerbankkal közös akciójukat, amelynek során már több mint 50 ezer adag, a rendezvény után megmaradt ételt juttattak el rászorulókhoz. „A mai hűtési technikák mellett ez már biztonságosan kivitelezhető” – tette hozzá.

Ha ESG, akkor Ausztriára és Dániára figyeljünk

A jó gyakorlatok nemcsak itthon, hanem külföldön is keresendők. Ezeket a praktikákat első kézből a GD Consulting nemzetközi turisztikai szakértőjétől, az EU Éghajlati Paktumának ausztriai és magyarországi nagykövetétől ismerhettük meg. Nyugati szomszédunknál alapvetően 2019-ben helyezték teljesen új alapokra a turizmusról való gondolkodást.

„Bevezették az osztrákoknál a látogató gazdasági stratégiát. Abból indulnak ki, hogy a vendégek vannak a helyiekért, nem pedig fordítva. Azt nézik, hogy a turisták mit adhatnának hozzá a helyben élők életminőségének javításához. Ausztriában nagyon büszkék arra, hogy a turizmus elfogadottsági indexük 10-ből 9-es szinten áll” – mondta Kovács Balázs.

Azonban Ausztrián belül is kiemelkedik egy város, amely etalonként működik az osztrákok számára. „Linz városára figyel mindenki, hogyha fenntarthatóságról, ESG-kompatibilis működésről van szó. Bevezették például a Blue Meeting koncepcióját a Green Meeting után, ami az embert teszi a központba, az ő ritmusához alakítja a konferenciákat, a szakmai programokat, a találkozásokra helyezi a hangsúlyt. De említhetnék jól működő, nulla energiamérlegű szállodát is, vagy éppen, hogy külön jutalmazzák a vonattal érkező turistákat” – sorolta a linzi jó gyakorlatokat Kovács Balázs. 

A jó gyakorlatokból az előadás végére még egy koppenhágai példa is jutott. Dánia fővárosában létezik a Green Kayak koncepció. Ennek során a turisták, nem kevés pénzért, a vízen utazva, csónakkal járhatják be Koppenhága nevezetességeit. A dánok pedig a felejthetetlen élményt egy csavarral is megfűszerezték. „Azok az utazók, akik vállalják, hogy kajakozás közben összeszedik a vízbe dobott szemetet, ingyenesen vehetnek részt a programon. A koppenhágaiak a turistákkal takaríttatják ki a városukat, miközben ők is életre szóló élményt szereznek – óriási ötlet” – zárta gondolatait Kovács Balázs.

(Nyitókép: a szakmai fórum résztvevői: Béldi-Betegh Sándor, Semsei Rudolf, Pécsi Szabolcs és Márkus Éva, forrás: Frame4Studio)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!