A hosszú évek óta elzárt és leromlott állapotú Citadellát a tervek szerint 2026 első felében teljesen megújult formában adják vissza a budapestieknek és a fővárosba látogatóknak. A Gellért-hegy csúcsán álló, 175 éves erőd nemcsak történelmi múltját meséli majd el készülő új kiállításával, hanem modern városi parkként és közösségi térként új attrakciója lesz a budapesti turizmusnak. Taraczky Dániel, a fejlesztés vezető tervezője, az Art1st Design Studio Kft. ügyvezetője és Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára hétfőn sajtóbejáráson mutatta be, hogy állnak a munkálatok.
„A felújítás építészeti és eszmei koncepciója az volt, hogy megszüntessük a város fölé magasodó, egykori osztrák katonai objektum erőd jellegét. Ezt úgy oldottuk meg, hogy két határozott kardcsapással megnyitottuk az erődöt.
A falak észak–déli átvágásával egy zárt struktúrából nyitott köztér alakult ki, és ezzel összekötöttük a Gellért-hegy város felőli és Újbuda felőli két oldalát is, ahová korábban csak kerülőúton lehetett eljutni. A kelet–nyugati átvágással pedig a rondella zártságát szüntettük meg.
Minden átvágást fehér betonfelülettel jelöltünk, így élesen elválik egymástól a régi és az új szerkezet" – mondta el Taraczky Dániel, a fejlesztés vezető tervezője a sajtóbejáráson.
Hozzátette: a munkálatok során minden aszfaltburkolatot feltörtek, és a zöldfelület aránya több mint a kétszeresére nő a területen. Például a Szabadság-szoborhoz vezető új járda a korábbi, falig érő aszfaltozásnak mindössze kevesebb mint 40 százalékát teszi ki – a gyalogút és a falak között pedig végig zöldfelület lesz. A falakra is felkúszik majd egy zöld rézsű, hogy oldja a kő keménységét.

Az erőd funkcionális megközelíthetőségének javítása érdekében új belépőhelyeket alakítottak ki a keleti bástyánál, valamint a nyugati rondella mellett, északi és déli irányban. Az új gyalogos kapcsolatokat korszerű lépcsősorok kiépítésével oldották meg, amelyek pengefalaira letisztult, fehér burkolat került.
A korábban kizárólag egyetlen ponton megközelíthető belső terület ezáltal három irányból vált akadálymentesen és kényelmesen bejárhatóvá.
Új kilátóteraszok is létrejöttek, ahonnan a Citadellára látogatók élvezhetik a város csodálatos panorámáját: az északi bástyáról az Erzsébet hídra és a pesti oldalra, a keleti teraszról a Szabadság hídra, a déli bástyáról Kelenföldre, míg az ágyútorony épületének tetőteraszáról a Margit-szigetre, a Budavári Palotára és a Széna térre lehet rálátni.

Zöld közpark a belső udvaron
A Citadella keleti oldalán egy látványos lépcsősort építettek, ezen keresztül a látogatók a Szabadság-szobor felől közvetlenül beléphetnek az erőd udvarába, ahol egy új, több mint 6000 négyzetméteres közpark létesül.
A belső udvarra összesen 59 díszfát és cserjét – köztük mandula, júdásfa, magnólia, szürke juhar és perzsa varázsfa – ültettek el, és kiemelten ügyeltek az itt lévő régi gránátalmafák megóvására. A területet virágos gyepszőnyeg, rózsák, levendulák, szőlőtőkék, valamint korszerű, csapadékvízzel működő öntözőrendszer teszi fenntarthatóvá. A LED-fényforrásokból álló díszkivilágítása változatos színkombinációk alkalmazására ad lehetőséget. Az új belső park ezáltal egész évben esztétikus és változatos látványt nyújt majd.

A mindenki számára nyitott belső parkban új turisztikai és vendéglátó funkciókat alakítanak ki: a tervek szerint fagylaltozó, kávézó, valamint ajándékbolt is várja majd a látogatókat.
Új kiállítás és üveghíd a rondellában
A nyugati ágyútoronyban – amelynek falai között a múlt század 60-as éveitől diszkó, hostel és éjszakai klub is működött – a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató látványos kiállítás készül a Szabadság Bástyája címmel, több mint 1700 négyzetméteren. A több szinten elhelyezkedő tárlathoz liftekkel biztosítják az akadálymentes megközelítést.

A kiállításhoz kapcsolódó teraszon okostávcsöveket helyeznek el, amelyekbe belenézve a török kori Budapest tárul majd a látogató szeme elé.
E terasz érdekessége még egy szovjet akna becsapódási nyoma a falon, amely eredetileg a rondella keleti homlokzatán volt látható, de a restaurátorok kövenként szétszedték és áthelyezték a nyugati oldalra.
A fogadótéren átívelő, teljes egészében üvegből készült gyalogoshíd nemcsak szerkezeti, de esztétikai szempontból is különleges látvány, ráadásul a hídon állva a fogadótér hatalmas üvegfalán keresztül rálátni a Szabadság-szoborra, illetve a külső falakra.

Az üvegcsarnokot vizuálisan és tartalmilag is erősíti a mögötte elhelyezkedő, az egykori rondellaudvarban létrehozott mesterséges vízfelület, amelynek középpontjában egy öröklángot helyeznek el – ezzel szimbolikusan is tisztelegve a magyar történelem szabadságért küzdő hősei előtt.
Megszépült a Szabadság-szobor is
A Citadella átfogó megújításával párhuzamosan teljes körűen helyreállították a Szabadság-szobrot is: kijavították a szerkezeti hibákat, restaurálták a kőelemeket, pótolták a szükséges részeket, és megtisztították a külső felületét. Ennek során korszerű és környezetbarát szódabikarbónás finomszemcse-szórást alkalmaztak, amely – a hagyományos homokfúvással ellentétben – kíméletesen, mégis hatékonyan távolította el az évtizedek alatt lerakódott szennyeződéseket, megőrizve a bronzszobor természetes patináját.

A szobor talapzatára, amelyen korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítottak, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát – emelte ki Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.
A restaurálási munkálatok részeként a szobor körüli terasz új kialakítást kap, amely megjelenésében illeszkedni fog a Citadella megújuló külső és belső közparkjaihoz.
A bejáráson elhangzott, hogy a covid előtti időkben a Citadella napi látogatottsága elérte a 15 ezer főt, és a várakozások szerint a felújítás után ez a szám növekedni fog.
Nézze meg a bejárásról készített videónkat is!
KAPCSOLÓDÓ
Budapest 2019 óta először nem szerepel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján
A döntést egy nemzetközi szakértői misszió hozta meg.

