9:25 Elkezdődött a konferencia

Elsőként a rendezvény moderátora, Szujó Zoltán köszöntötte a résztvevőket. Felvezetőjében elmondta, hogy a  hazai üzleti turizmus meghatározó éves szakmai eseménye idén is aktuális, a MICE-szektor jövőjét érintő kérdéseket állít középpontba. A rendezvény konferenciaprogramja a turizmusfejlesztés, a nemzetközi piaci folyamatok és a rendezvényipar előtt álló kihívások összefüggéseit is vizsgálja.

A helyszínen több mint 150 hazai és külföldi kiállító mutatkozik be, a regisztrált résztvevők száma pedig meghaladja a 800 főt. A szakmai előadások mellett egész napos üzleti tárgyalások és kapcsolatépítési lehetőségek várják a résztvevőket. 

Szujó Zoltán kiemelte, hogy az idei eseményen kiemelt jelentőséget kapott a nemzetközi jelenlét: közel 20 országból érkező szakmai vásárlók, valamint a résztvevők közötti új üzleti kapcsolatok létrejöttének lehetősége. Ismertette a nap fő programjait, beleértve a vezetett helyszínbejárást, a rapid B2B tárgyalásokat, izgalmas tematikus kerekasztalokat, és a napot záró Business Excellence-díjátadót.

A rendezvény a szakmaiság, az újdonságok és a kapcsolatépítés platformja kíván lenni. A résztvevők folyamatosan értesülhetnek az esemény legfontosabb pillanatairól digitális csatornákon, míg a fenntarthatóság jegyében digitális programfüzetek és mobilalkalmazás támogatja a tájékozódást és hálózatépítést.

Az idei MICE Business Dayen kiemelt figyelmet kapott a modern technológia: AI-alapú összefoglalók és fotószolgáltatások segítik a résztvevőket a tartalom utólagos feldolgozásában, visszacsatolásban és a legjobb pillanatok megosztásában. A szervezők technikai támogatással és információs pontokkal biztosították a gördülékeny részvételt - hangzott el a bevezetőben.

9:55 Gál Pál Zoltán: 1588 üzleti tárgyalás a MICE Business Dayen

A mai eseményt szervező Turizmus Kft. ügyvezetője, Gál Pál Zoltán köszöntője során kiemelte a közösség és a személyes találkozások örömét, különösen a rendezvényszezon kezdetén. Rámutatott, hogy az esemény a MICE Business Day hagyományainak folytatásaként a szakmai konferenciák szinergiájára épül, és immár tizenkettedik alkalommal önálló értékkel és tartalommal bír.

Fontos újításként hangsúlyozta a minőségi, értékalapú B2B egyeztetések előmozdítását, amely során idén 1588 tárgyalási időpontot szerveztek, kiemelt figyelemmel a nemzetközi vendégekre és a piac jelentős küldő országaira.

Az előadásban szó esett a turisztikai piacot érintő külső gazdasági kihívásokról, különös tekintettel az erős forintra és annak a beutazó turizmusra gyakorolt negatív hatásaira. Gál Pál Zoltán felvetette, hogy ezek az új kihívások közös szakmai párbeszédet igényelnek, melyet az idei konferencia katalizálni kíván.

Külön témaként mutatta be Budapest új turisztikai koncepciójának kidolgozását, amelyhez várják a szakmai javaslatokat, valamint a sportturizmus lehetséges fellendülését hazánk 2030-as olimpiai kandidálása kapcsán. Ezzel párhuzamosan felhívta a figyelmet a Duna és Balaton ökológiai és infrastrukturális problémáira, valamint a biztonság, a munkaerőhiány és a generációváltás folyamatos kihívásaira.

Végezetül hangsúlyozta a szakmai érdekképviseleti együttműködés és javaslattétel fontosságát, különösen az ágazati adózás egyszerűsítése és a jövedelmezőség javítása érdekében.

10:05 Boros Botond: több nemzetközi kongresszus, erősebb vidéki MICE-turizmus – ezek a Visit Hungary céljai 2027-ig

Boros Botond, a Visit Hungary vezérigazgatója a MICE Business Day rendezvényen bemutatta Magyarország üzleti turizmusának helyzetét, kihívásait és fejlesztési terveit. Előadásának fő témája volt, hogy Magyarország hol helyezkedik el a nemzetközi MICE-térképen, és milyen célokat kell kitűzni 2027-ig a versenyképesség javítása érdekében.

Kiemelt kérdés, hogyan lehet a turizmus szezonalitását és területi koncentrációját csökkenteni, illetve Budapest domináns szerepét mérsékelni a vidéki desztinációk javára. 

A kihívások között említette a kedvezőtlen gazdasági helyzetet, a geopolitikai feszültségeket, a forint árfolyamát, valamint a közbeszerzések rendszerek és a szabályozási feltételek változékonyságát is.

A 2027-es célok között szerepel a budapesti nemzetközi kongresszusok számának 90-ről 100 fölé emelése, a MICE-események számának növelése 27-ről 70-re, valamint a partnerek adatszolgáltatási hajlandóságának erősítése. Kiemelte a piaci fókusz diverzifikációját, új piacok, mint Kanada, Hollandia és Svédország bevonásával, valamint a rugalmas büdzsé- és piackezelést.

A prezentáció rávilágított a hazai adatgyűjtési deficitre a MICE terén, amely akadályozza a pontosabb stratégiai döntéshozatalt. A digitális megoldások, mint új CRM és adatplatform bevezetése, elsődleges eszközök a hatékonyság növelésére, miközben a szolgáltatók bevonását is prioritásnak nevezte.

Boros Boton bemutatta a Visit Hungary jövő évi vásárnaptárát is, és kitért a piaci lehetőségekre – különösen a Bécs–Prága–Budapest háromszögben –, amelyek révén Magyarország előnyre tehet szert a régiós versenytársakkal szemben.

10:40 Feledy Botond: világpolitikai turbulenciák és új játékszabályok az üzleti turizmusban

Feledy Botond, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója a jelenlegi világpolitikai bizonytalanságokról és ezek üzleti turizmusra gyakorolt hatásáról beszélt „A világpolitikai átmenet bizonytalan évei" címmel megtartott előadásában. Kiemelten foglalkozott azzal, hogy a nemzetközi krízisek, geopolitikai feszültségek, valamint a politikai döntéshozatal és információs befolyásolás miként alakítja az utazási és kongresszusi szektor működését.

A példákon keresztül rávilágított arra, hogy a politikai intézkedések – mint például az utazási korlátozások, a szankciók vagy a kormányzati retorziók – nagyon gyorsan és drasztikusan befolyásolhatják a turisztikai forgalmat akár országok, akár régiók szintjén, legyen szó Ázsiáról, Európáról vagy Észak-Amerikáról.

Kiemelte a klímaváltozást, mely egyre jelentősebb tényezőként jelenik meg a turizmus folyamataiban, befolyásolva mind a szokásokat (például útvonalak, időzítés), mind az infrastruktúrát. Az extrém időjárás, vízhiány, tűzesetek mind felvetik a gyors alkalmazkodás szükségességét.

Az üzleti életben és turizmusban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a mesterséges intelligencia, amely egyszerre jelent hatékonyságot növelő és kockázatokat hordozó tényezőt, különösen a kiberbiztonsági fenyegetések fényében. 

Kitért arra is, hogy az emberi kapcsolatok, alkalmazkodókészség és együttműködés jelentősége megnőtt az üzleti életben és a turizmusban, különösen az algoritmusok és digitális eszközök világában.

Rámutatott a magyar és közép-európai politikai stabilitás relatív előnyeire is, jelezve, hogy ez hosszú távon új lehetőségeket teremthet a turizmus és kongresszusi szektor számára, különösen a regionálisan változó politikai, gazdasági és biztonsági környezetben.

11:15 Baráth Gergely: Budapest Flow néven új városi turizmusstratégiát indít a Visit Budapest

Baráth Gergely, a Visit Budapest desztináció- és szervezetfejlesztési igazgatója előadásában Budapest új, 2035-ig szóló turisztikai stratégiáját vázolta. A fő hangsúly az élhetőség, fenntarthatóság és a komplex értékteremtés, benne az üzleti turizmus megújított szerepével.

Baráth szerint Budapest eddig inkább hagyta, hogy a turizmus "megtörténjen" a városban, anélkül, hogy stratégiai irányokat vagy egységes szabályozást határozott volna meg. Mint mondta, az országos turizmusfejlesztési stratégiában sem kapott helyet Budapest, ezért saját, városszintű stratégia kidolgozásába fogtak.

A 2035-ig szóló Budapest Flow című stratégia fő üzenete: „jó itt élni, ezért jó ide megérkezni”. 

Baráth hangsúlyozta, hogy az üzleti turizmust nem lehet leválasztani a városi élhetőségről és a helyi életminőségről, valamint a városmárkázás hiányát is problémaként említette. Kitért arra is, hogy a rendezvényeknek a város egészéhez kell hozzáadott értéket teremteniük, nemcsak közvetlen gazdasági hasznot, ezért több hasznosulási szempontot fognak alkalmazni minden eseménynél.

Érdekességként említette, hogy Budapesten több kortárs galéria van, és több szimfonikus zenekar működik, mint Bécsben. Ezeket az információkat a konferenciák eladásánál is érdemes beépiteni az ajánlatokba – hangsúlyozta.  

Az új stratégia nemzetközi példákat vesz alapul: Lisszabon a komplex városi csomagot, Bécs a kiszámítható szolgáltatást, Koppenhága pedig a tematikus fókuszokat integrálta vonzó ajánlatába – ezekből Budapesten is érdemes lenne tanulni. Baráth kiemelte, hogy pilot projekteket terveznek egészségügy, mobilitás és kreatív ipar területén már jövő év elejétől, és minden rendezvény esetében készülne egy ún. hasznosulási útlevél.

Mindez szorosabb együttműködést igényel a Visit Hungary-val, hogy a szabályozási és működési környezet stabilabb, szolgáltatóbarátabb legyen – közölte végül.

11:45 A rekord ára – a világbajnokságtól a céges rendezvényig

A panelbeszélgetésben részt vett Szántó Dávid, a Belügyminisztérium sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkára, Sztankó Attila, a BOM – A Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumi tagja, a Kometa pénzügyi és befektetői kapcsolatokért felelős igazgatója, valamint Dénes Ferenc sportközgazdász. A szakértők a sportesemények gazdasági, társadalmi és turisztikai hatásait, valamint az állami és piaci szerepek változását vitatták meg.

Szántó Dávid szerint a legfontosabb egy-egy sportrendezvénynél az örökség. „Hogy milyen hosszú távú társadalmi és gazdasági hatásokat hagy maga után, ez a legfőbb sikerfaktor” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon kiépült a sportinfrastruktúra, most már az a feladat, hogy tartalommal, versenyekkel és aktív lakossági bevonással töltsék meg a létesítményeket.

Dénes Ferenc úgy vélte, a siker mércéje egyszerű: „Amikor a bevételek meghaladják a kiadásokat, akkor sikeres egy sportrendezvény.” 

Ugyanakkor hozzátette: fontos lenne tényleges megtérülésről és profitról is beszélni hazai viszonylatban, nem csak az állami támogatásokról vagy országimázsról, de elismerte, hogy a hosszú távú hatások, mint például az egészségesebb társadalom, szintén fontosak.

Sztankó Attila a vállalati szemszögből azt hangsúlyozta, hogy a sportszponzoráció nem csupán márkaépítés, hanem hozzájárul az egészséges társadalomhoz is. „Az egészséges társadalom hozza a bevételt a cégeknek, és ez a legfontosabb.” Rámutatott, hogy nehéz számszerűsíteni a szponzoráció megtérülését, de hosszú távon csak így éri meg a vállalatoknak támogatni a sportot.

Mindhárman egyetértettek abban, hogy a sportesemények nem csak sportról, hanem közösségi élményről és turisztikai lehetőségekről is szólnak. Dénes kiemelte, hogy a világversenyek turisztikai sikerének kulcsa, hogy a látogatók a városban költsenek, ne csak a stadionban: „Ha ennek az infrastruktúráját és szemléletét meg tudjuk teremteni, akkor akár valóban profitábilissá válhatnak ezek a rendezvények.”

12:15 Újratervezés a Dunán – válságkezelés és alkalmazkodás a folyami hajózásban

A második panelbeszélgetés központi kérdése az volt, hogyan képes alkalmazkodni a hazai és nemzetközi folyami hajózás a rekord alacsony vízálláshoz, és milyen hatással vannak a problémák az ágazat szereplőire, az utaztatókra és helyi szolgáltatókra.

A beszélgetés résztvevői, Lassú Lilla, a MABEUSZ alelnöke, az Inspiration Travel Hungary társtulajdonos-ügyvezetője, Sarlós Katalin, a Sváda Office tulajdonos-ügyvezetője és Somodi László, a Mahart PassNave ügyvezetője egyetértettek abban, hogy az idei rendkívüli vízállás példátlan kihívások elé állította az utazásszervezőket, hajótársaságokat és partnereiket. A hosszan elhúzódó problémák jelentős veszteségeket okoztak, és hangsúlyozták az ágazat rugalmassági és alkalmazkodási képességének fontosságát.

A beszélgetés során felmerült, hogy a hagyományos, évekre előre tervezett hajós utak rendszere egyre kevésbé fenntartható a klímaváltozás, illetve a kiszámíthatatlan időjárási körülmények miatt. Szükség van dinamikusabb, rövid távon is módosítható programkínálatra, valamint hatékonyabb kommunikációra a szolgáltatók és az utasok között.

Az alkalmazkodás terén különös hangsúlyt kapott a vendégélmény folyamatos biztosítása, például alternatív (buszos, városi) programok szervezésével, árnyas, vagy beltéri programok előtérbe helyezésével, és a kommunikáció rugalmasságának növelésével. Szintén kiemelték a közszféra és az ágazati szereplők jobb együttműködésének szükségességét, például a vízi út fenntartásával vagy a költségek megosztásával kapcsolatban.

Végül a panel résztvevői elismerték, hogy az „új normális” elfogadása nélkülözhetetlen: a kiszámíthatatlanságra hosszú távú üzleti és infrastrukturális megoldásokkal, illetve folyamatos közös tanulási folyamattal kell reagálni. Mindannyian kiemelték a szektorspecifikus proaktivitás, a pénzügyi és szervezési racionalitás, valamint a vendégigények fontosságát.

14:00 Folynak a B2B tárgyalások

A tárgyalóteremben eközben több mint 150 hazai és külföldi kiállító várja a buyereket, akik 1588 tárgyalási időpontot foglaltak le. A partnerek 15 perces megbeszéléseken építhetnek kapcsolatokat a workshopon. 

15:15 A toxikus munkakörnyezet visszatartja a fiatalokat a rendezvényszakmától

A délután első kerekasztal-beszélgetésén egy friss hallgatói kutatás eredményeit és az utánpótlás megtartásának lehetőségeit vitatták meg. A beszélgetésen Szeidl Klaudia, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) Turizmus és Vendéglátás Tanszékének vezetője, Horváth Viola mentorprogram-alapító, Semsei Rudolf, a Budapest Party Service Kft. tulajdonos-ügyvezetője, valamint Nagy Gábor, az Eventrend Group alapítótulajdonosa vett részt. A beszélgetés moderátora, Róbert Nóra a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Turizmus és Vendéglátás tanszékének mesteroktatója volt.

A BGE és a MaReSz közös kutatásának eredményeit Szeidl Klaudia ismertette. 

A közel 600 hallgató részvételével készült felmérés szerint a fiatalokat elsősorban az élményteremtés, a változatos feladatok és a nemzetközi kapcsolatok lehetősége vonzza az eseményszakmába. Ugyanakkor a magas fluktuáció, az alacsony és bizonytalan bérezés, a szezonalitás, valamint a toxikus munkahelyi környezet komoly visszatartó erőt jelent. 

A beszélgetés egyik fontos megállapítása volt, hogy a fiatal munkavállalók megtartásában a támogató munkahelyi kultúrának és a kiszámítható fejlődési lehetőségeknek meghatározó szerepük van. A mentorálásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a bizalmi kapcsolat, a személyes támogatás és a karrierút közös megtervezése.

Szó esett arról is, hogy a munka és a magánélet egyensúlya a kutatás alapján kevésbé jelent problémát a fiatalok számára, mint azt a munkáltatók feltételezik. A jó munkahelyi légkör iránti igény ugyanakkor nem köthető egyetlen generációhoz. 

A résztvevők a vezetőképzés jelentőségét is hangsúlyozták. Az utánpótlás megtartásához elengedhetetlenek a rendszeres képzések és a személyre szabott fejlődési utak, amelyekre az Eventrend tehetségakadémiája is példaként szolgál. 

A kerekasztal közös következtetése szerint az eseményszakma jövője nemcsak a fiatalok érdeklődésén, hanem az oktatók, a munkáltatók és a vezetők felelősségvállalásán is múlik.

16:15 A budapesti szállodafejlesztések közel fele épületátalakítással valósul meg

A szakmai programot záró utolsó kerekasztal-beszélgetésen a szállodapiaci fejlesztések irányairól és az új nemzetközi márkák megjelenéséről beszélgettek a résztvevők.

A panelen Csörget Balázs, a CBRE Magyarország szállodapiaci részlegvezetője, Botos Bálint, a Forestay Group alapító ügyvezető partnere és Schrancz Mihály, a Realis Group vezérigazgatója osztotta meg tapasztalatait. A beszélgetést Rippert Bálint, a PwC Magyarország vezető menedzsere, turizmusiparági szakértő moderálta. 

A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása szerint a szállodai célú épületátalakítás globális trend, amely Budapesten is egyre meghatározóbb. 

A belvárosi fejlesztési telkek szűkössége és a növekvő költségek miatt felértékelődtek az elavult irodaházak és más funkciójú ingatlanok. Ezzel párhuzamosan egyre több nemzetközi szállodamárka jelenik meg a fővárosban. 

Elhangzott, hogy Budapest az elmúlt másfél évtizedben lemaradt a nemzetközi szállodamárkák megjelenésében, miközben a magán- és közösségi szálláshelyek gyors térnyerése pótolta a kínálati hiányt. A Ruby, Moxy, 25hours és Hoxton típusú márkák megjelenése a magasabb minőséget és különleges élményeket kereső, de nem feltétlenül luxusszolgáltatásokat igénylő vendégkör megszólítását segítheti. Az épületátalakítások lehetőségeit a készülő Erzsébet téri Canopy by Hilton példáján is bemutatták, ahol az eredeti szerkezet újrahasznosításával tetőterasz és rooftop étterem létesül. 

A rövid távú lakáskiadás szabályozása szintén szóba került. A panelen elhangzottak szerint a korlátozások a szállodai vendégéjszakák növekedésének kedvezhetnek. A következő 5–10 évben további kapacitásbővülés várható, amihez a résztvevők szerint átlátható turisztikai stratégiára és szorosabb ágazati együttműködésre van szükség.

16:50 Élménytéri pillanatok

A MICE Business Day kiváló networking platform is: a kötetlen beszélgetések, kávészünetek és gasztronómiai programok lehetőséget teremtettek arra, hogy a szakmai vásárlók ne csak új beszállítókat találjanak, hanem meglévő kapcsolataikat is ápolják.

20:30 Business Excellence 2026 díjátadó 

A MICE Business Day záró akkordjaként kiadónk idén 16. alkalommal adta át az üzleti turizmus kiválóságait elismerő Business Excellence-díjakat a szakmai zsűri és a közönség által legjobbnak ítélt szolgáltatóknak. Az ünnepélyes díjátadót a Danubia Zenekar tagjainak fúziós zenei műsora színesítette. A díjazottak listáját ebben a cikkben adtuk közre. 

Köszönjük egész napos figyelmüket! 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!