A 2025-2026-os adatok szerint a Balatonfüred-Csopaki borvidék a legdrágább: a lakóingatlanok négyzetméterenkénti medián ára meghaladta az 1,1 millió forintot. A második helyen a Balatonboglári borvidék áll, amelyet szorosan követ az Etyek-Budai és a Pannonhalmi borvidék 870–885 ezer forint közötti négyzetméterárakkal. Ezzel szemben a Tokaji borvidéken ez az érték nem éri el a 250 ezer forintot, de például a Villányi borvidéken is 500 ezer forint alatt van.

Hosszabb távon vizsgálva mindegyik borvidéken jelentősen emelkedtek az ingatlanárak, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken a legnagyobb mértékben: a négyzetméterár csaknem hatszorosára nőtt 2008 és 2025-2026 között. 

A Csongrádi borvidéken mintegy 440 százalékos, a Pannonhalmi borvidéken pedig valamivel több mint 420 százalékos volt az áremelkedés. A legkisebb mértékű drágulás a Tokaji borvidéket jellemezte, de ott is csaknem két és félszeresére emelkedtek az árak 2008 óta.

„Jól látható, hogy önmagában a borvidéki jelleg nem magyarázza az ingatlanárak közötti jelentős különbségeket: szerepet játszik benne a turizmus, a munkaerőpiaci és a jövedelmi helyzet, vagy épp a nagyobb városok elérhetősége is” – mondta Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója, példaként említve, hogy a Balaton környékén a turisztikai kereslet és a második otthonok iránti érdeklődés is hozzájárulhat a magas árszinthez, míg az Etyek-Budai vagy a Pannonhalmi borvidék esetében Budapest, illetve Győr közelsége és az ebből fakadó kedvezőbb munkaerőpiaci lehetőségek jelenthetnek fontos tényezőt. „A borvidékek ingatlanpiaci helyzetét ezért több, egymással összefüggő tényező együttesen alakítja.”

A Balaton északi partján meghatározó a turizmus, Etyek és Pannonhalma a jövedelmi rangsor élén

A borvidékeket ma már egyre többen fedezik fel turistaként. Ebből a szempontból a Balatonfüred-Csopaki és a Balaton-felvidéki borvidék emelkedett ki 2025-ben: az egy lakosra jutó vendégéjszakák száma meghaladta az 50-et, amiben nagy szerepe volt a Balaton közelségének is. A Badacsonyi borvidéken 24, a Balatonboglárin 18 vendégéjszaka jutott egy lakosra. A turizmus a Tolnai borvidéken bizonyult a leggyengébbnek, ahol 2025-ben 1 alatt maradt a vendégéjszakák egy lakosra jutó száma, de például a Szekszárdi borvidéken is 2 alatt alakult. Érdekesség, hogy a Pannonhalmi borvidéken a vendégéjszakák több mint fele külföldi turistákhoz kötődött.

A helyi munkaerőpiaci lehetőségeknek és a nagyobb városok elérhetőségének szintén fontos szerepe van a borvidékek ingatlanpiacának alakulásában. Ezt vizsgálva kiderült: az egy adófizetőre jutó éves nettó bér az Etyek-Budai és a Pannonhalmi borvidéken volt a legmagasabb – a NAV 2024-es adatai szerint csaknem 6, illetve mintegy 5,9 millió forint –, amiben szerepet játszik Budapest, illetve Győr közelsége. 

A Balaton környéki borvidékek ugyanakkor sajátos helyzetben vannak e tekintetben: a második otthont vagy nyaralót keresők által támasztott nagyobb kereslet magas ingatlanárakkal párosul, miközben a helyi jövedelmek relatíve alacsonyabbak. 

A Balatonfüred-Csopaki borvidéken például a kiemelkedő ingatlanárak mellett a helyi bérszínvonal csak a felső-középmezőnyben található. A Tokaji borvidéken ezzel szemben az alacsonyabb bérszínvonal mellett is jóval elérhetőbbek maradtak az ingatlanok, mivel ott a legalacsonyabbak az ingatlanárak a borvidékek között.

Az elmúlt években összességében az Etyek-Budai és a Balatonfüred-Csopaki borvidék vonzotta a legtöbb új lakost, a vándorlási egyenleg lakosságarányosan 8,1 és 7,5 százalékos bővülést mutatott. A többi borvidéken ugyanakkor inkább elvándorlás volt jellemző, leginkább Tokaj környékén, ahol 3,2 százalékos népességarányos csökkenés ment végbe 2020 és 2024 között.

A szőlőterületeknél a Pannon borrégió a legdrágább

Magyarország borvidékei között nemcsak a lakóingatlanok, hanem a szőlőterületek áraiban is jelentős különbségek vannak. 2025-ös adatok szerint a Pannon borrégióban voltak a legdrágábbak a szőlőültetvények, hektáronként csaknem 3,1 millió forintos árral. A Felső-Pannon borrégióban mintegy 2,9 millió, a Tokaji és a Balaton borrégióban pedig 2,79 millió forint körül alakult a hektáronkénti ár. 

A legolcsóbb szőlőterületek a Bükki, Egri és Mátrai borvidéket magában foglaló Felső-Magyarország borrégióban találhatók, ahol a hektáronkénti ár nem érte el a 2 millió forintot. 

A Duna borrégió mintegy 2,25 millió forintos hektáronkénti árával a második legalacsonyabb árszintet mutatta.

„A magyar borágazat komoly strukturális és termelési, piaci kihívásokkal néz szembe – beleértve az éghajlatváltozás hatásait, a szőlő különböző betegségeit, valamint a borfogyasztás csökkenését –, amelyek szemléletváltást és fokozott versenyképességet követelnek meg a borvidékektől. A jövőben azok a bortermelő területek lesznek igazán sikeresek, amelyek képesek az alkalmazkodásra, a hatékonyabb működésre, és pontosan ismerik a piacot és a célközönségüket” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve a turizmus, a vendéglátás és az infrastruktúra fejlesztését, valamint a brandépítés jelentőségét, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a borvidékek fejlődéséhez, beleértve az ingatlanpiacot is.

A részletes elemzés elérhető az MBH Index weboldalán.

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!