A Balaton-felvidék is felkerült Európa legjobb digitális turisztikai fejlesztéseinek térképére. A térség kulturális örökségére épülő projekt harmadik helyezést ért el az Európai Kulturális Turizmus Hálózat idei versenyén. A díj nemcsak a korábbi fejlesztések elismerése, hanem fontos szakmai visszajelzés is: a digitális megoldások a látogatói élmény javítása mellett a szezonhosszabbításban és a turisztikai szolgáltatások összekapcsolásában is egyre nagyobb szerepet játszanak.
Hogyan lehet egy történelmi város zsúfoltságát csökkenteni, egy elzárt kulturális örökséget látogathatóvá tenni, vagy a Balaton-felvidék értékeire építve egész évben vonzó turisztikai kínálatot kialakítani?
Három különböző európai desztináció három eltérő választ adott ezekre a kérdésekre, egyvalami azonban közös bennük: a digitalizációt nem önmagáért, hanem a turizmus valódi kihívásainak megoldására használják.
Európa legjobbjai között a Balaton-felvidék
A Balaton-felvidéki Kultúrtáj világörökség-várományos helyszín kulturális örökségének megőrzését és turisztikai hasznosítását támogató fejlesztések nemzetközi elismerésben részesültek. Az Európai Kulturális Turizmus Hálózat (ECTN) „Digitalizáció az okos turizmusban – a látogatói élmények javítása” kategóriájában a balatoni pályázat harmadik helyezést ért el.
A díjat a szeptember 23–26. között, a görögországi Szkiáthosz szigetén megrendezett 19. Európai Kulturális Turizmus Konferencián adták át. Az elismerést Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója személyesen vette át.
Az ECTN idei pályázatára 23 országból 72 nevezés érkezett, amelyek közül a szakmai zsűri hat kategóriában összesen 19 döntőst választott ki.
A balatoni fejlesztés Dubrovnik és Nicosia projektjei mellett került a dobogóra. A három díjazott példája különösen tanulságos a turisztikai szolgáltatók számára, hiszen megmutatja, hogyan válhat a technológia a látogatói élmény, a hatékonyabb működés és a desztinációs együttműködés eszközévé.
Dubrovnik: amikor a digitális kártya már a látogatóforgalmat is irányítja
A kategória első helyezettje, a horvátországi Dubrovnik Pass jóval több egy hagyományos turisztikai kedvezménykártyánál.
A digitális rendszer összekapcsolja a város kulturális attrakcióit, múzeumait, galériáit és közösségi közlekedését. A QR-kódos beléptetés mellett a látogatói forgalom követését és a kapacitások tervezését is segíti.
A 2025-ben bevezetett intelligens funkciók 11 kiemelt kulturális helyszínen teszik lehetővé a foglalások és a rendelkezésre álló kapacitások nyomon követését. A rendszer valós idejű látogatottsági adatokat szolgáltat, előre jelzi a várható zsúfoltságot, és támogatja a szervezett csoportok érkezésének időbeli elosztását.
Az eredmények önmagukért beszélnek: 2025-ben 486 550 digitális turisztikai kártyát értékesítettek, 20,74 millió euró bevételt generálva. A felhasználók 30 százaléka a közösségi közlekedést is igénybe vette.
A balatoni szolgáltatók számára a legfontosabb tanulság, hogy egy jól felépített digitális kártyarendszer nemcsak kedvezményeket kínálhat, hanem új vendégeket irányíthat a kevésbé ismert attrakciókhoz, ösztönözheti a szolgáltatások közötti átjárást, és segítheti a látogatói forgalom egyenletesebb elosztását.
Nicosia: virtuális élmény egy elzárt világban
A második helyezett ciprusi Lost Spaces projekt egészen más oldalról közelíti meg a digitalizációt.
A virtuális valóságra épülő, közel 14 perces dokumentarista élmény Nicosia évtizedek óta nagyrészt elzárt, ENSZ által felügyelt ütközőzónájába kalauzolja a látogatókat.
A 360 fokos felvételek, digitális térrekonstrukciók, archív anyagok és személyes visszaemlékezések segítségével olyan utcák és épületek is felfedezhetővé válnak, amelyek fizikailag nem vagy csak korlátozottan látogathatók.
A projekt arra mutat rá, hogy a virtuális technológia nem feltétlenül helyettesíti a személyes látogatást. Sokkal inkább új módon teheti hozzáférhetővé a kulturális örökséget, miközben annak megőrzését is támogatja.
Ez a szemlélet a Balaton térségében is érdekes lehet, különösen a sérülékeny természeti és kulturális értékek, illetve a korlátozottan látogatható örökségi helyszínek bemutatásakor.
Balaton-felvidék: kulturális örökségből négy évszakos turisztikai élmény
A harmadik helyezett balatoni pályázat egy 2018 és 2023 között megvalósult, komplex turisztikai fejlesztési folyamat eredményeit mutatta be.
A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség koordinálásával megvalósult projekt célja az volt, hogy a Balaton-felvidék kulturális és természeti öröksége korszerű, élményalapú turisztikai kínálatként jelenjen meg, és a nyári főszezonon kívül is vonzó legyen a látogatók számára.
A fejlesztések számos balatoni helyszínt érintettek. Balatonfüreden az Esterházy-kastély megújításával létrejött a Nyaralástörténeti Látogatóközpont, Szigligeten interaktív elemekkel gazdagodott a vár, Hévízen pedig szabadtéri kiállítótérként újult meg a Festetics sétány.
Keszthelyen a Festetics-kastély turisztikai szolgáltatásai fejlődtek, többek között a többnyelvű digitális visualguide bővítésével. Badacsonytomajon a Kisfaludy út élménysétánnyá alakult, a Folly Arborétumban interaktív borászati kiállítás és látogatóközpont jött létre. Tihanyban az Uradalmi Magtár, a Visszhangdomb történeti parkja és az Apátsági Múzeum is megújult.
A fejlesztéseket digitális tartalmak, infokommunikációs eszközök és telefonos alkalmazás egészítette ki.
A balatoni projekt legfontosabb eredménye, hogy a technológia a helyi értékek bemutatását, a történetmesélést és az egész éves turisztikai kínálat erősítését szolgálja.
Ez a szolgáltatók számára is kézzelfogható lehetőség. Egy interaktív kiállítás, digitális idegenvezetés vagy tematikus élményséta újabb indokot adhat a vendégeknek a térség felkeresésére, és további programok, vendéglátóhelyek vagy szálláshelyek igénybevételére ösztönözheti őket.
A Dubrovnik Pass tapasztalatai a balatoni digitális kártyarendszerben is hasznosulhatnak
A nemzetközi példák különösen aktuálisak a Balatonon, ahol jelenleg is zajlik az Innovatív turisztikai kártyarendszer a digitális hálózatosodásért című projekt.
A 2025 és 2027 között megvalósuló fejlesztés keretében egy pilot jellegű digitális turisztikai kártyarendszer kialakítása és tesztelése történik. A cél egy olyan megoldás létrehozása, amely a turisztikai szolgáltatások összekapcsolásával javíthatja a vendégélményt, és később más magyarországi turisztikai térségekben is alkalmazható lehet.
A dubrovniki példa azt mutatja, hogy egy ilyen rendszer hosszabb távon a desztinációmenedzsment fontos eszközévé válhat. Nemcsak a szolgáltatások értékesítésében, hanem a látogatói szokások megismerésében, a forgalom tervezésében és a kevésbé ismert helyszínek népszerűsítésében is szerepet kaphat.
A balatoni turisztikai vállalkozások számára ezért a digitalizáció egyre inkább az együttműködésről is szól: arról, hogyan tudnak a különböző szolgáltatók közösen, egymás kínálatát erősítve még teljesebb élményt nyújtani a vendégeknek.
Nem a technológia a cél, hanem a jobb vendégélmény
Dubrovnikban a látogatói forgalom kezelése, Nicosiában a kulturális örökség hozzáférhetővé tétele, a Balaton-felvidéken pedig az egész éves turisztikai kínálat erősítése állt a digitális fejlesztések középpontjában.
A három díjazott projekt közös üzenete, hogy a digitalizáció akkor teremt valódi értéket, ha egy konkrét problémára kínál megoldást.
A balatoni szolgáltatók számára ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül a legújabb technológia bevezetése a legfontosabb. Sokkal inkább az, hogy a digitális eszközök segítségével könnyebben elérhetővé, élményszerűbbé és jobban összekapcsolhatóvá váljanak a térség szolgáltatásai.
A Balaton-felvidék nemzetközi elismerése pedig azt igazolja, hogy a régió kulturális örökségére épülő, tudatosan megtervezett fejlesztések európai szinten is követendő példát jelenthetnek.
KAPCSOLÓDÓ
A Balaton-felvidékit tartják a legszebb nemzeti parknak a magyarok
A második helyre az Aggteleki Nemzeti Park került, a dobogó harmadik fokán a Bükki Nemzeti Park végzett.
