A beszélgetés résztvevői – Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Cseri Miklós, a Szentendrei Skanzen főigazgatója, Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Juhász Szabolcs, a Visit Hungary turizmus szakmai területi vezetője – arra keresték a választ, hogy milyen lehetőségeket kínál a múzeumok számára a kulturális turizmus, illetve hogyan változik a múzeumok szerepe a turisztikai élményben. 

A beszélgetés középpontjában a múzeumok versenyképessége, a látogatói igények átalakulása, valamint a kulturális és turisztikai szereplők közötti együttműködés lehetőségei álltak. Emellett szó esett a múzeumi és turisztikai stratégiákról, a látogatószámokról és a megváltozott turisztikai szokásokról is. 

A meghívottak mind egyetértettek abban, hogy a magyar múzeumok jelentős kulturális és turisztikai értéket képviselnek, amelynek lehetőségeit ma még nem sikerül teljes mértékben kiaknázni. 

Ahogy Zsigmond Gábor fogalmazott, a magyarországi múzeumhálózatban óriási élményérték rejlik. A múzeumok magas színvonalon teljesítenek, a szakmai stáb felkészült, számos intézmény pedig jelentős nemzetközi együttműködésekkel és nagyszabású kiállításokkal büszkélkedhet. Mindezek ellenére a múzeumi szektornak egyre összetettebb kihívásokkal kell szembenéznie. 

A múzeumi szektor dolgozói, különösen a versenytársakhoz képest, alulfizetettek és kisebb létszámmal működnek, amely különösen megnehezíti a mindennapi tevékenységüket. 

Kemecsi Lajos kiemelte, hogy manapság elképesztően széles a turizmus szektor kínálata, melyben sokszor elvesznek a múzeumok. 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy a sikeres múzeumi működéshez ma már nem elegendő önmagában a magas színvonalú szakmai tartalom vagy egy izgalmas kiállítás. Legalább ilyen fontos a megfelelő látogatófogadási infrastruktúra, a szolgáltatások minősége és az élményszerű, látogatóközpontú megközelítés.

Cseri Miklós úgy látja, hogy a múzeumok 60–80 százaléka ma Magyarországon forráshiányos, és sok intézmény számára a marketingtevékenység finanszírozása is luxusnak számít.

Miközben a múzeumoknak egyre erősebb versenyben kell helytállniuk a látogatók figyelméért, gyakran éppen azok az erőforrások hiányoznak, amelyekkel hatékonyabban tudnák megszólítani közönségüket.

A főigazgató hangsúlyozta, a stratégiai gondolkodás és a rugalmasság fontosságát is. A kulturális intézményeknek képesnek kellene lenniük arra, hogy gyorsan reagáljanak a változó látogatói igényekre, a turisztikai trendekre és az új piaci lehetőségekre, ezt azonban a szektor működési és finanszírozási adottságai jelentősen megnehezítik. 

A múzeumi oldal felvetéseire reagálva Juhász Szabolcs elmondta, hogy a Magyarországi kulturális turizmusban a múzeumok kiemelt szerepet töltenek be, ugyanakkor a múzeumok nehézségeinek okát leginkább az információáramlás akadozásában látja. 

A szakember kiemelte, jelenlegi céljaik között szerepel egy desztinációmenedzsmenttel foglalkozó szervezet felállítása, amely összekötő és koordináló szerepet töltene be a turisztikai szereplők között. 

Feladatai közé tartozna a desztinációkon belüli együttműködések ösztönzése, a turisztikai termékfejlesztés, a szolgáltatók képzése, valamint a kapcsolattartás az állami irányítással; rámutatva arra, hogy a múzeumok turisztikai szerepének erősítése nem kizárólag az intézmények saját feladata: a hatékonyabb együttműködéshez a turisztikai szektor aktív részvételére is szükség van.

A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy a hazai és a külföldi látogatói szokások jelentősen eltérnek egymástól. A múzeumok turisztikai vonzerejének növeléséhez elengedhetetlen annak felismerése, hogy a belföldi és a külföldi közönség eltérő motivációkkal és elvárásokkal érkezhet egy-egy intézménybe. 

A magyarországi múzeumlátogatások esetében alapvetően belföldi látogatókról beszélhetünk, hisz egyelőre kevés olyan kiállítás születik Budapesten, amely önmagában is utazási motivációt jelenthet a külföldi turisták számára. 

Baán László hangsúlyozta, hogy a külföldi látogatók esetében meg kell találni azokat a kulturális értékeket és programokat, amelyek nemzetközi, akár európai összehasonlításban is vonzóak lehetnek. 

A nemzetközi turisztikai kínálat kialakítását ezért érdemes a múzeumok gyűjteményi adottságaitól különálló stratégiai kérdésként kezelni, amelyre a turisztikai szektor is építhet. 

A főigazgató arra is rámutatott, hogy bár a nagy magyar múzeumok gyűjteményei bécsi vagy londoni gyűjteményekkel nem vetekedhetnek, regionális összehasonlításban kiemelkedő értéket képviselnek. 

Ezt a gondolatot Kemecsi Lajos is megerősítette. Mint elmondta, Magyarország a kelet-európai múzeumi szektor egyik meghatározó szakmai szereplője, amelynek tapasztalatai és intézményei a térség számára is követendő példát jelenthetnek.

Véleménye szerint ezért a regionális együttműködéseket kulturális és turisztikai szempontból egyaránt érdemes lenne tovább erősíteni.

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a magyar múzeumokban rejlő élményérték akkor válhat a kulturális turizmus meghatározó erejévé, ha a múzeumi és a turisztikai szektor szereplői közösen dolgoznak azon, hogy ez az érték a látogatókhoz is eljusson. 

A szakmai kiválóság mellett ehhez tudatos stratégiai tervezésre, megfelelő erőforrásokra, korszerű látogatói szolgáltatásokra és hatékony kommunikációra is szükség van.  A szereplők közös érdeke, hogy a kulturális értékek ne csupán megőrzött örökségként, hanem a látogatók számára elérhető, vonzó és emlékezetes élményként is megjelenjenek.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!