Az Oszakai Világkiállítás a világ legnagyobb volumenű kulturális, turisztikai és gazdasági hatású eseményeinek egyike, egyúttal páratlan diplomáciai és gazdaságfejlesztési lehetőség – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az expo Magyar Pavilonjának megnyitóján vasárnap.
Kiemelte, a világkiállítás rendhagyó fórum a nemzetek számára, ahol bemutathatják kultúrájukat, gazdasági erejüket, innovációikat és jövőképüket.
Így az, hogy Magyarország csaknem 160 állam mellett idén is nemzeti pavilonnal jelenik meg, komoly nemzetgazdasági jelentőséggel bír, mivel több mint 28 millió látogatót várnak az expo közel 6 hónapja alatt
– fűzte hozzá.
Nagy Márton közölte, Magyarország az elsők között kapta meg a világkiállítási részvételhez szükséges létesítési engedélyeket, és a Magyar Pavilon az elsők közt készült el, alig egy év alatt. Az expóért felelős japán miniszter első látogatása a nyitónapon a Magyar Pavilonba vezetett, ami az egész országnak, és a pavilonnak is szól.
A Magyar Pavilon célja az utazási vágy felkeltése
A magyar megjelenés újabb lendületet adhat a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 13 százalékát kivető turizmusnak is, amely rekordot döntött tavaly: több mint 18 millió vendég 44 millió vendégéjszakát töltött el hazánkban, a budapesti repülőtér éves forgalma pedig meghaladta a 17,6 milliót.
Mindez jelzi, hogy az ország vonzó célpont – mutatott rá, hozzátéve:
a pavilon célja az utazási vágy felkeltése, a kelet-ázsiai régió az egyik legdinamikusabban növekvő turisztikai küldőpiaca Magyarországnak.
A régióból Magyarország számára Kína, Dél-Korea és Japán a legkiemelkedőbb küldőpiacok. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ információi szerint Kínából kétszeresére nőtt a vendégforgalom, Dél-Koreából 8 százalékkal, Japánból pedig 44 százalékkal többen érkeztek Magyarországra turistaként tavaly, mint az előző évben.
A legfrissebb adatok megerősítik, hogy 2024 után 2025 újabb rekordév lesz a magyar turizmusban, különösen a Kelet-Ázsiából érkezőket tekintve.
2025 első negyedévében a régió teljes vendégforgalma 40 százalékkal emelkedett 2024 azonos időszakához képest, a japán vendégszám 36 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 14 százalékkal nőtt.
Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy a Magyar Pavilon kapu Magyarország megismerése felé. Meghatározó eleme a homlokzatot borító több mint 35 ezer textillamella; a falevelek mozgását idéző, természetközeli élményt megteremtő homlokzat tökéletesen tükrözi azt a kreatív gondolkodásmódot és technológiai igényességet, amelyre a nemzet mindig is büszke volt.
Közvetlen járat indulhat Japán és Magyarország között?
Az Index helyszíni tudósítása szerint a nagy zivatar ellenére is kígyózó sorokban állnak a többségében ázsiai látogatók vasárnap, hogy bejussanak a Magyar Pavilonba.
Az ünnepélyes átadó után készült interjúban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többek között arról beszélt a lapnak, hogy a közvetlen légi járat hiánya jelenti a legnagyobb akadályt a magyar–japán turisztikai kapcsolatok további bővítésében. A japán turisták jelenleg vagy Bécsen keresztül érkeznek – ami versenyhátrányt jelent Magyarország számára –, vagy egyre gyakrabban a kínai közvetlen járatokat használják, és Sanghajban vagy Pekingben szállnak át Budapest felé.
Nagy Márton elárulta, hogy a Muto Jodzsi japán gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalásán konkrétan felvetette a közvetlen légi összeköttetés lehetőségét. Bár ez nem egyszerű feladat, hiszen Japánban gyakorlatilag két nagy légitársaság uralja a piacot, mégis lát esélyt a megvalósításra.
Idén a repülőjáratokra több mint 10 milliárd forintot költünk, hogy akár a tengerentúlon az Egyesült Államokkal is közvetlen járatok épüljenek, és akár India vagy Japán is szóba kerüljön, tehát nyitunk Nyugat és Kelet felé is – mondta Nagy Márton az Indexnek.
A tárca létrehozott egy speciális légimarketing-programot is, amelynek keretében a légitársaságokkal tárgyalnak új járatok indításáról. A miniszter megemlítette, hogy a japán fapados légitársaságnál is próbálkoznak, hiszen a gazdaságos üzemeltetés kulcsfontosságú ilyen távolsági járat esetében.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a japán és más ázsiai turisták kiemelten fontos célcsoportot jelentenek a magyar turisztikai szektor számára, hiszen jellemzően
- magas költésű vendégek,
- előnyben részesítik a prémiumkategóriás szálláshelyeket,
- elsődleges számukra minőségi gasztronómiai élmény és a színvonalas kulturális programkínálat.
A kulturális vonzerő különösen fontos, mivel a japán látogatók érdeklődnek a magyar zene, művészet és épített örökség iránt.
Nagy Márton szerint amennyiben sikerülne közvetlen légi összeköttetést teremteni, Budapest válhatna a régióba érkező japán turisták első állomásává, ami jelentős előnyt jelentene.
A miniszter több képet is megosztott a Magyar Pavilon hivatalos megnyitásáról közösségi oldalán.
Népdalokat tanítanak és magyar ízeket kóstoltatnak
Zoboki Gábor építész, a Magyar Pavilon építészeti koncepciójának megálmodója arról beszélt az Magyar Pavilon átadásán az MTI tudósítása szerint, hogy a kiállítás fő témája a jövő társadalmának megértése, megtervezése. A létesítmény megalkotásában a természetes építőanyagok domináltak. A háromszintes pavilon központi részét a kívülről boglya formát idéző Dóm adja, amely a színházi térnek ad otthont.
A korábbi tájékoztató szerint a kiállítás hat hónapja alatt 21 népdalénekes 15 perces váltásokban magyar népdalt ad elő és tanít a közönségnek.
A gasztronómiai kínálat is a koncepciót követi, a pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagaiból, a paraszti kultúrából és a nemzeti hagyományokból indulnak ki, így a látogatók kóstolhatnak majd egyebek mellett gulyáslevest, hortobágyi palacsintát, paprikás krumplit, túrógombócot vagy somlói galuskát is.
Az étterem mellett egy borbár is helyett kapott, ahol a magyar tájegységek legjobb borai lesznek elérhetők; meg lehet majd ízlelni a hungarikumnak számító fröccsöt, vagy többféle házi szörpöt is.
A magyar szekció kabalafiguráját, Miskát a népi kultúra jellegzetes dísztárgya, egy miskakancsó ihlette, a magyar vendégszeretetet és a közösség fontosságát szimbolizálva.
(Nyitókép: A Magyar Pavilon a megnyitó napján / Fotó: EXPO 2025 Magyarország)
KAPCSOLÓDÓ
Zengő Dóm, Bolyongó, Miska – ilyen lesz a Magyar Pavilon az Oszakai Világkiállításon – videó
Megismertük a magyar szerepvállalás céljait, valamint a pavilon építészeti, kreatív és művészeti koncepcióját.
