A parajdi válság miatt összehívott rendkívüli ülésen 300 millió lejes (23,9 milliárd forint) keretösszeget különített el hétfőn a bukaresti kormány a bányakatasztrófa következményeinek kezelésére – jelentette be az ülést követő sajtótájékoztatón Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, a bukaresti kormány pénzügyminisztere.
A keretösszeg egyharmada a kormány tartalékalapjából azonnal lehívható gyorssegély, amelyből a parajdi sóbányát működtető Országos Sóipari Társaságot (Salrom), a víz alá került bánya föld alatti egészségügyi és látogatási központjában működő vállalkozásokat kártalanítják – magyarázta a miniszter.
A keretösszeg egy másik segélycsomagjával azokat a felszíni idegenforgalmi vállalkozásokat támogatják, amelyek a bánya bezárása miatt jelentős bevételkieséssel szembesülnek.
Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter elmondta: a Salrom által Parajdon foglalkoztatott 140 bányász 2025. december 31-ig megkapja teljes bérét. A hétfőn elfogadott kormányhatározat alapján 200 Parajdon bejegyzett vagy ott munkapontot működtető turisztikai vállalkozást kárpótolnak az idei forgalomkiesésért a világjárvány idején bevezetett módszer alapján. A szállásadóhelyek és közétkeztetési vállalkozások a tavalyi forgalom függvényében év végéig igényelhetnek kárpótlást, vállalkozásonként 300 ezer eurót (120 millió forintot) nem meghaladó mértékben.
A hétfői bukaresti kormányinfón megerősítették, hogy Románia az Európai Unió katasztrófavédelmi mechanizmusát is aktiválta, a konkrét segítségről pedig a károk mértékét és a szükséges segítséget meghatározó szakértői felmérés nyomán születik döntés.
Elkezdődött a Korond-patak elterelése
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter.
A tárcavezető a hírtelevíziónak elmondta, hogy a székelyföldi település elárasztott sóbányájából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mivel a mérések a víz sótartalmának "riasztó növekedését" mutatják.
A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetése ezért – a talajsüllyedés késleltetése mellett – amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja.
A miniszter szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért literenkénti 51 milligrammnak. A térségbeli víztisztító állomások literenként 250 milligramm sókoncertrációig képesek tisztítani a vizet, magasabb értéknél a víz ihatatlanná válik.
A folyó vizének sótartalma kedden kétszerese volt a megengedettnek, ezért Maros megye 16 településén ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.
Mircea Fechet szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent. Literenkénti 1000 milligrammos sótartalomnál halpusztulás áll be, míg 2000 milligrammot már semmi sem él túl.
A Hargita megyei prefektúra által ismertetett műszaki terv szerint a Korond-patak vizét a sóbánya felett kétméteres átmérőjű vezetékekben fogják fel, melyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. A vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani.
A munkálatokat stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, a még finomhangolásra szoruló tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, melyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét.
Hétfőn este felszerelték a szkennereket, melyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a víz a bányaszerkezetben, és miként lehet eltávolítani. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek.
A tárcavezető szerint a parajdi helyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre.
Aláhúzta:
nincsenek olyan adatok, melyekből a bánya turisztikai részlegének a beomlására lehetne következtetni.
A miniszter szerint a hétfőn észlelt szuffózió délután nem terjedt tovább, és kedden kora délutánig sem történt változás, ami jó jel. Kiemelte: a veszélyeztetett terület a régi bánya fölött van, amit nem használtak.
Nyágrus László parajdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy bizakodók, de meg kell várni a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
KAPCSOLÓDÓ
Beomolhat a parajdi sóbánya, további házak kiürítését rendelték el
Szombat este óta három új beszakadás jelent meg a vízzel feltelt bánya felszíni részén.
