A háromnapos rendezvényre 32 országból és régióból érkeztek a WTA-tagszervezetek képviselői, nemzetközi szervezetek vezetői, diplomaták és turisztikai vezetők, a legjelentősebb globális utazási vállalkozások, OTA-platformok, kutatóintézetek és médiumok képviselői.

A kínai központú világszervezet azért is lehet ismerős, mert a nyári Európa-Kína Turisztikai Dialógusnak ‒ az MTÜ és az Európai Utazási Bizottság (ETC) mellett ‒ a WTA ugyancsak társzervezője volt. Idei, őszi konferenciájuk, a WTA-Xianghu Dialógus a júliusban Budapesten is megvitatott témákat vitte tovább, különösen a turizmus fenntarthatóságára és az ágazat új trendjeire összpontosítva.

A nagyszabású rendezvény külön szekciót szentelt a Kína és Európa közötti turisztikai forgalomélénkítés kérdéseinek. Vitaindító előadónak az MTÜ vezérigazgatóját, Könnyid Lászlót kérték fel, aki előadásában többek között a kínai forgalom európai visszaépüléséről adott körképet. 

Eszerint az Európai Unió országaiban 2023-ban már közel 3 milliárd vendégéjszakát mértek, ami 2%-kal meghaladta a 2019-es eredményeket is. Messze nem áll ilyen jól azonban az EU a kínai vendégforgalom terén. Míg ugyanis 2019-ben 13 millió kínai turistaérkezést és 22 millió kínai vendégéjszakát regisztráltak a tagállamokban, 2023-ban csupán 4,6 millió kínai vendéget fogadtak, akik 9,9 millió vendégéjszakát töltöttek az uniós országokban. 

Jó hír azonban, hogy hazánk (Hollandia, Spanyolország, Románia, Portugália mellett) egyike annak a TOP5 uniós országnak, amelyet tavaly a kínai turisták a legnagyobb számban kerestek fel. 

Ezzel együtt még ezek a tagországok is átlagosan csupán a 2019. évi kínai vendégforgalmuk felét nyerték vissza.

Magyarország élen jár a kínai forgalom visszaépítésében

Országunk ebben az összehasonlításban a legjobbak között szerepel, hiszen a kínai vendégéjszakákban az elmúlt évben már elérte a 2019-es rekordévi 57%-át. Ami azt jelenti, hogy uniós szinten hazánk részesült a 11. legtöbb kínai külföldi vendégéjszakából, és az ötödik ország volt, amely 2019-hez képest a legtöbb kínai vendéget visszanyerte.

Idén pedig eddig már tavalyhoz képest is kétszer annyi, 155 ezer kínai turista 79%-kal több, közel 382 ezer vendégéjszakát töltött el hazánkban, ami nemcsak régiós, de európai összevetésben is igen kedvező adat – mondta a vezérigazgató. 

Rámutatott: minden esély megvan arra, hogy az év egészében már minden mutató felülmúlja majd a járvány előtti szintet.

A kínai forgalom gyors hazai visszaépülését segítette, hogy az MTÜ és a Visit Hungary a közösségi médiafelületek segítségével a pandémia alatt is végig fenntartotta jelenlétét a kínai piacon. Az utazási korlátozások feloldását követően pedig az elsők között fogadott 2023 áprilisától hivatalos kínai turistacsoportokat. A nyitást termékfejlesztések ösztönzésével és kínai nagyvárosokban tartott roadshow-kal is támogatta. Óriási volt a hozadéka a sokszáz milliós nézettségű kínai valóságshow-k budapesti forgatásainak is, amelyek az MTÜ és a Visit Hungary szakmai támogatásával valósultak meg.
 

Új trendek a Magyarországra irányuló kínai beutazóforgalomban

• A tartózkodási idő jelentősen, 1,6 napról 2,7 napra emelkedett.
• Rövidült a foglalási ablak: 2019-ben 20 napra foglaltak előre a kínai vendégek, 2023-ban csupán 8 napra.
• Jelentősen átalakult a korosztályi eloszlás is: míg 2019-ben jellemzően a 35-44 évesek utaztak, mára sokkal egyenletesebb a korosztályi megoszlás.
• A Kínán belüli küldőpiacok között Pekinget Sanghaj váltotta legfőbb küldővárosként, a főváros súlya a korábbi 40%-ról 16%-ra mérséklődött.

A kétirányú légihidak szerepe kulcsfontosságú

A látványos bővülésben a hagyományosan kiváló magyar-kínai kapcsolatok is jelentős szerepet játszottak. Ennek látványos jele volt idén, a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének 75. évfordulóján a kínai elnök és számos magasrangú kormányzati szereplő látogatása Magyarországon. A két ország együttműködésének egyik legsikeresebb területe pedig éppen a turizmus, amelyet jól mutatnak Magyarország és Kína nagyszámú légiösszeköttetései is. 

Az ütemes járatbővítéseknek köszönhetően immár 21 járat köti össze Budapestet 7 kínai megapolisszal. Légihidak tekintetben a magyar főváros ezzel piacvezető szerepbe került a közép-európai régióban, ami komoly versenyelőnyt jelent hazánk számára.

Könnyid László a WTA fórumát is megragadta, hogy az Európa és Kína közötti turisztikai együttműködés további elmélyítését sürgesse. Kiemelte: a két régiónak továbbra is minden el kell követnie a légi összeköttetések erősítése érdekében, elősegítve az ágazat fenntartható növekedését. 

Hozzátette, hogy a sanyai konferencián is általános volt az egyetértés abban, hogy a pozitív globális iparági kilátásokra is ösztönzőek és példamutatóak lehetnek az Európa-Kína Turisztikai Dialógust követően a WTA rendezvényén is elhangzott, az európai úticélok és a kínai forráspiacok kölcsönös bővülését szolgáló elképzelések.

(Nyitókép: WTA)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!