A mai nap témája rendkívül fontos, hiszen idén debütál az „Utazz tudatosan – 50 inspiráló példa a magyar turizmusból” című kiadvány, amely 50 hazai szolgáltató jó gyakorlatait, innovatív megoldásait és felelős szemléletformáló projektjeit mutatja be – hangsúlyozta Galambos-Parti Regina, a Visit Hungary Budapest desztinációs menedzsere köszöntőjében. A kötetben szereplő ötven partner közül tizenöt az eseményen személyesen is bemutatkozik – tette hozzá.

A trendekhez igazodva a Visit Hungary az idei évben kiemelten foglalkozik a fenntarthatóság és környezettudatosság témájával – egészítette ki az előző gondolatmenetet Váradi Zsuzsanna, a VH kiemelt vezető szakértője, aki a kiadvány létrejöttében meghatározó szerepet vállalt.

Létezik-e egyáltalán fenntartható turizmus? Utazhatunk-e egyáltalán fenntartható módon, miközben a turizmus iparága a karbonkibocsátás 9%-ért felel? – tette fel a közönségnek gondolatébresztő kérdéseit. Rámutatott, hogy 

bár elvi szinten egyre többen tartják fontosnak a fenntarthatóságot, azonban az utazók mindössze 30–40 százaléka tesz érte a gyakorlatban. Ennek az aránynak az elkövetkező években mindenképpen növekednie kell. 

Kiemelte, hogy a jövő turizmusában a természetalapú élmények, a csendes pihenés, a személyes jóllét és a digitális detox kerülhetnek előtérbe. Szintén egyre erősödik az igény a regeneratív turizmus és az autentikus élmények iránt, a vállalkozásoknak tehát világosan be kell mutatniuk, milyen lépéseket tesznek e területeken. A vendégek értékelik a valódi, felelős törekvéseket – osztotta meg véleményét.

A Visit Hungary célja azoknak a hazai piaci szereplőknek a feltérképezése volt, amelyek aktívan tesznek a fenntarthatóságért – mondta a kiadvány készítésének hátteréről Váradi Zsuzsanna. Egy független, dán szakmai partner bevonásával gyűjtöttek össze 50 jó gyakorlatot a turizmushoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó hazai vállalkozások közül. 

„A bemutatott történetekkel az volt a célunk, hogy átadjuk a mögöttük álló személyes missziókat, és inspirációt adjunk a többi turisztikai szereplőnek” – hangsúlyozta. 

A több szempontból is mérföldkőnek számító kiadvány országos lefedettséggel, hét kategóriában mutatja be a példamutató vállalkozásokat: szálláshely, mobilitás, ökotelepülések, gasztronómia, pincészetek, programok, erőforrások. A kötet a hazai Tourinform-irodákban lesz elérhető, de digitálisan ingyenesen is letölthető. 

A VH a szemléletformálást tovább erősítve a jövőben az ország több pontján szervez majd edukációs workshopokat a fenntarthatóság témájában.

Mitől felelős és fenntartható? – A környezettudatosság és az igények találkozása

A felelős működés és a fenntarthatóság gyakorlati megvalósítása, a környezettudatosság és az igények találkozása állt a középpontjában annak a panelbeszélgetésnek, amelyen Bedő Károlyné (Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége), Szabó Péter (Magyar Élelmiszerbank Egyesület), Pécsi Szabolcs (HighVibes) és Varga Judit (Felelős Gasztrohős Alapítvány) osztották meg tapasztalataikat. A beszélgetést Doró Viktória, a PET Kupa kommunikációs vezetője moderálta.

A résztvevők szerint a valódi változáshoz rendszerszintű szemléletváltás szükséges. Bedő Károlyné hangsúlyozta: a környezetvédelem helyett ma már a környezetbiztonság kifejezés írja le pontosabban a feladatot, ezt pedig a saját környezetünkben kell kezdeni. Szabó Péter rámutatott, hogy a világon megtermelt élelmiszer elegendő lenne minden ember számára, az egyenlőtlen elosztás miatt mégis sokan éheznek. Az Élelmiszerbank ebből a kihívásból kiindulva évente több mint tízezer tonna élelmiszert ment meg és juttat el rászorulóknak. Varga Judit kiemelte, hogy bár egyre több vendéglátóhely nyit a „zöld működés” felé, civil szervezetként továbbra is komoly kihívás a gazdasági fenntarthatóság elérése. 

Pécsi Szabolcs a fenntartható rendezvényszervezés új modelljéről beszélt. A Magyar Rendezvényszervezők Szövetségével közösen készített útmutató, amelyet nemzetközi jó gyakorlatok alapján dolgoztak ki, bármely cég működésében segíthet csökkenteni a rendezvények környezeti lábnyomát az energiahasználattól a hulladékgazdálkodásig.

A beszélgetés végkövetkeztetése szerint a jó szándék önmagában kevés, a hosszú távú eredményekhez szabályozás, gazdasági ösztönzők és a fiatal generációk edukációja egyaránt elengedhetetlen.

Fenntartható kínálat = felelősségteljes utazó? Budapest környéki jó gyakorlatok és tapasztalatok

A következő kerekasztal-beszélgetésen Váradi Zsuzsanna (Visit Hungary) moderálásával Szabó-Diószeghy Ágnes (Humtour Vidéki Kalandok), Hodik Adrienn (Natura Hill Zebegény) és Varga Vivien (Platán Tata) beszélgettek a Budapest környéki jó tapasztalatokról és gyakorlatokról.

A résztvevők úttörőként jelentek meg a fenntartható turizmusban, éppen ezért érdekes volt meghallgatni, milyen belső motivációk és piaci hatások terelték őket a tudatosság irányába. A „mentsük meg a bolygót” belső motiváció helyett egyre inkább előtérbe kerül a séfek „boldoggá tétele” a saját gazdálkodásból származó alapanyagokkal, a nagyszülők praktikáihoz való visszanyúlás igénye vagy éppen a munkáltató felelőssége. 

Egyhangúlag kiemelték: a fogyasztók ma már keresik az élményalapú, természetközeli, valódi tudást adó programokat, ami segíti a fenntartható kínálatok elterjedését. Szó esett a kihívásokról is, például a gazdasági fenntarthatóság megtartásáról, a több lábon állás fontosságáról és arról, hogy a vendégek gyakran „gyorsan akarnak lelassulni”. A helyi közösségek fogadtatása általában pozitív: a falubeliek nyitottak, együttműködésre vágynak, és értékelik az edukációs szemléletű kezdeményezéseket, ugyanakkor Tatán például rengeteg energiát fektetnek a helyiekkel való együttműködésbe.

Fenntartható luxus – valódi érték vagy jól hangzó marketing?

Számos további gondolkodásra érdemes vélemény hangzott el az utolsó panelbeszélgetésen is, amelyet Galambos-Parti Regina (Visit Hungary) moderált. Ezúttal Niszkács Anna (Gerbeaud, Émile, Onyx), Boldizsár Máté (Salt), Lőrincz Ágnes (Daalarna Garden) és Horváth Boldizsár (Farm2Fork) osztották meg véleményüket arról, hogyan értelmezik ma a fenntartható luxust.

Niszkács Anna felelevenítette, hogy a 2018–19-es időszakban, amikor az Onyx két Michelin-csillaggal működött, gazdaságilag ugyan sikeresek voltak, ám a működési modell mégsem volt hosszú távon fenntartható. A Covid miatti leállás azonban fordulópontot jelentett: átalakították a működést, fenntarthatósági menedzsert vettek fel, és egy évvel később zöld Michelin-csillagot szereztek. Ez nagy eredmény volt számukra annak ellenére, hogy az étterem „szétverése” jóval nagyobb médiafigyelmet kapott, mint maga az átalakítás és a szemléletváltás. 

Boldizsár Máté szerint a Salt már a kezdetektől a természetközpontú, partnerségre épülő szemléletet követte, bizonyítva, hogy a fine dining lehet egyszerre magas színvonalú és fenntartható gazdaságilag. Éttermük a luxus helyett a vendégekkel való partnerségre épít. 

Lőrincz Ágnes a Daalarna Garden rendezvényhelyszín működését mutatta be, ahol a józan paraszti ész, a gyerekkorunkból hozott takarékos szemlélet és a természet szépsége határozza meg a döntéseket, környezetük annyira látványos, hogy szinte nincs szükség dekorációra. 

Horváth Boldizsár szerint a fenntarthatóság a szezonalitásnál, a helyi alapanyagoknál kezdődik. Beszélt a vállalkozás alapításáról, amelyet a helyi termelők támogatása és a szezonális alapanyagok értékének bemutatása motivált. Ma 80 termelővel dolgoznak együtt, és edukációs tevékenységgel is erősítik a szemléletet.

Niszkács Anna szerint intő jel ugyanakkor, hogy a trend mást mutat, mint amiről a konferencia szól. Miközben a saját maguk elé állított, szigorú elvárásokkal szinte gúzsba kötik magukat, a fenntarthatóság és környezetvédelem kezd lekerülni a napirendről, sőt: már a zöld Michelin-csillag minősítés is eltűnőben van.

Felelős rendezvényszervezés

A Taste of Transylvania rendezvényről beszélt a résztvevőknek a workshopon Horváth Anita, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa és Trucza Adorján, a gasztrofesztivál megálmodója, a fesztiválnak 2026-ban ugyanis a szentendrei Skanzen Erdély tájegysége ad majd otthont március 27–29. között. Elhangzott: a fesztivál küldetése továbbra is az erdélyi és székelyföldi konyha gazdagságának bemutatása. A rendezvény programja kivételesen az éjszakába nyúlik, a szombati fellépő a Bagossy Brothers lesz. A megvalósításhoz még most is keresik a partnereket mind Erdélyből, mint Magyarországról.

Vissza a jövőbe: karbonlábnyom-menedzsment, mint stratégiai befektetés címmel tartott előadást a workshopon Gintner Nikolett, a HighVibes senior rendezvényszervező és fenntarthatósági szakértője. A vállalat úgy helyezi előtérbe a vendégélményt, hogy közben nem károsítja a bolygót sem. Eseményeiket a körkörösség elve mentén, a karbonsemlegesség jegyében szervezik. Elutasítanak mindent, amire valójában nincs szükség, csökkentik a felesleges vásárlásokat. Előzetes számításokat is végeztek. A roadshow első eseményének karbonlábnyoma 2,43 tonna, ami 20,04 kg CO₂ átlagos szénlábnyom résztvevőnként. Ez egyenértékű 1 autó 1 éven át történő CO₂-kibocsátásával, vagy 12 facsemete 10 évig tartó növekedése alatt megkötött szén-dioxiddal.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!