A magyar gazdaság stabilitása és a munkaerőpiac védelme miatt a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó szabályozás ügyében érdemi, szakmai egyeztetést sürget a kormánnyal a WHC-csoport, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az ÉVOSZ is.
Az új kormány június 1-jétől tervezett intézkedése, amely megtiltaná a harmadik országbeli vendégmunkások tömeges behozatalát és helyettük a magyarországi inaktív réteg munkaerőpiaci bevonását célozza, komoly aggodalmakat kelt a vállalati szektorban. Hangsúlyozták, hogy az intézkedés szinte valamennyi iparágat érintené, de legfőképp a gyártás-termelést, a mezőgazdaságot, a kiskereskedelmet, a HoReCa-t, a logisztikát, az építőipart és a gyógyszeripart - tájékoztatott a HR-szolgáltatásokkal foglalkozó WHC Csoport.
A közleményben Göltl Viktor, a WHC-csoport ügyvezetője kifejtette, a Magyarországon dolgozó vendégmunkások az évek óta fennálló, strukturális munkaerőhiányt kompenzálják. Ha ők kiesnek a rendszerből, a termelési láncok megszakadnak, nem lehet új műszakokat indítani, a nagy nemzetközi vállalatok pedig kénytelenek lesznek felülbírálni magyarországi jelenlétüket. Ez pedig az ott dolgozó magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
A WHC szakmai álláspontja szerint a kormányzat által említett 400 ezres inaktív tömeg, nem jelenthet azonnali megoldást a vállalatok napi szintű munkaerőigényére. Ez a régóta inaktív réteg jelen állapotában nem mobilizálható. Ahhoz, hogy belőlük produktív munkavállaló váljon, egy komplex, éveken át tartó kormányzati és vállalati összefogásra: rehabilitációra, átképzésre van szükség. Egyúttal felhívták a figyelmet a WHC által májusban, 157 magyarországi vállalat bevonásával készített felmérésre, amelynek eredményei igazolják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára a magyar vállalati működés elkerülhetetlen részévé vált.
A válaszadók 71,3 százaléka kijelentette, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben elképzelhetetlennek tartja, hogy kizárólag magyar munkavállalókkal oldja meg a munkaerőigényét. A cégek 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, 53,5 százaléka pedig nehéznek ítéli meg a magyar munkavállalók megtalálását és megtartását a piacon. Ráadásul a válaszadók 81,5 százaléka jelezte, nem képes saját erőforrásból megoldani a harmadik országbeli munkavállalók toborzását és foglalkoztatását, ehhez szükségük van minősített munkaerő-szolgáltatóra.
Ezért a gazdaság stabilitása, a külföldi működőtőke megtartása és ezen keresztül a meglévő magyar munkahelyek védelme csak egy kiszámítható, a piaci realitásokhoz igazodó, fokozatos munkaerőpiaci stratégia mentén biztosítható - hangsúlyozták.
A VOSZ kedden közölte az MTI-vel, a VOSZ álláspontja világos: a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozását felül kell vizsgálni, de nem hirtelen tiltással, hanem célzott szigorítással, átlátható ellenőrzéssel, átmeneti szabályokkal és a hazai munkaerő-tartalék valódi mozgósításával.
A VOSZ javaslataiban az újraszabályozás kapcsán kiemelte, a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elsőbbségét világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni. Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása csak ott legyen indokolt, ahol igazolhatóan nincs elegendő hazai munkaerő és ahol a foglalkoztatás nem járhat bérletöréssel vagy a magyar munkavállalók kiszorításával.
A szabályozásnak a visszaéléseket kell célba vennie: az ellenőrizetlen közvetítést, a rendezetlen alvállalkozói láncokat, a nem megfelelő szállásoltatást, a bizonytalan jogi státuszt és a munkaügyi szabálytalanságokat szigorúan vissza kell szorítani.
Hangsúlyozták, a már Magyarországon dolgozó, jogszerűen foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók helyzetét világosan rendezni kell, az esetleges új szabályokhoz, illetve a munkaerő szükséges pótlásához átmeneti időt kell biztosítani. A kiszámíthatatlanság a vállalkozások legnagyobb ellensége: termelési zavarokat, beruházói bizonytalanságot és munkahelyvédelmi kockázatokat okozhat.
A VOSZ szükségesnek tartja, hogy a jövőben csak átlátható tulajdonosi hátterű, ellenőrzött, megfelelő szakmai múlttal rendelkező, pénzügyi és munkajogi garanciákat vállaló szereplők vehessenek részt harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásában vagy közvetítésében.
Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese a közleményben megjegyezte, ha a vendégmunka szabályait egyik napról a másikra, ágazati hatásvizsgálat és átmeneti szabályok nélkül szigorítják tovább, akkor a gazdaság egy része előbb veszít kapacitást, mint ahogy a hazai munkaerő-tartalék megjelenne a munkahelyeken. Ezért kell a szigorítást és a magyar munkaerő mozgósítását egyszerre, összehangoltan elindítani.
A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, az ágazati szervezetek, a kamarák, valamint a humánerőforrás-szolgáltatók olyan gyakorlati információkkal rendelkeznek, amelyek nélkül nem készíthető működőképes szabályozás - mutatott rá a VOSZ. A szövetség ezért azt javasolja, hogy a kormány a szabályozási változásokat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az érintett szakmai szervezetek bevonásával, gyorsított, de érdemi egyeztetési folyamatban készítse elő.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy évek óta a harmadik országbeli munkavállalók behozatalának liberalizálását szorgalmazzák, hogy közvetlenül, munkaerő-közvetítő, -kölcsönző cégek bevonása nélkül is működhessen a rendszer.
KAPCSOLÓDÓ
Visszaesett a vendégmunkások kölcsönzése iránti kereslet
Az új szabályozás miatt nehezebb a kölcsönzés.
