A turizmus nemcsak egy gazdasági ágazat, hanem egy térség identitásának és láthatóságának formálója is lehet. A Turizmus Bulletin 2026. évi 2. számában megjelent, „Székelyföld turizmusa a stratégiaalkotás útján” című tanulmányban Tóth-Batizán Emese és Tóth-Batizán Gergő vizsgálják a régió turizmusának sajátos kihívásait és fejlesztési lehetőségeit.

A tanulmány a székelyföldi turizmuspiac egyre kívánatosabb professzionalizációját nem pusztán kínálatfejlesztési vagy marketingkérdésként, hanem történeti, jogállási és stratégiaalkotási problémaként értelmezi. 

A munka kiindulópontja, hogy Székelyföld erős kulturális-történeti identitással rendelkező, de államigazgatási értelemben nem önálló, szimbolikus-informális régió, amelynek turisztikai megjelenítése ezért egyszerre piaci, intézményi és politikai természetű feladat. 

A tanulmány a turizmusstratégia, a desztinációmenedzsment, a helymárkázás és az etnikai-kisebbségi turizmus szakirodalmára támaszkodva mutatja be, hogy a többségi nemzetállami környezetben elhelyezkedő Székelyföld számára a turizmus a láthatóság, az önreprezentáció és a gazdasági önszerveződés egyik lehetséges eszköze lehet. A cikk alapját képező vizsgálat a romániai statisztikai adatok és az online térben azonosított attrakciók alapján arra jut, hogy Székelyföld turisztikai erőforrásai jelentősek, de a régió versenyképességét a jogi elismerés hiánya, az intézményi széttagoltság, a hálózati együttműködés gyengesége és a közös metanarratíva kidolgozatlansága korlátozza. A tanulmány egy identitásérzékeny, többpólusú és hálózati alapú turizmusstratégia irányait vázolja fel.

A kutatás eredményei a desztinációmenedzsment, turizmuspolitikai és regionális fejlesztési szakemberek számára nyújtanak fontos stratégiai iránymutatást. A részletes eredmények a teljes tanulmányban olvashatók, amely a Corvinus Mobilitás és Turizmus Központ oldalán érhető el.

(Nyitókép: Facebook)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!