A Sziget Kulturális Menedzsment Iroda Zrt. pénzügyi beszámolói szerint a fesztivál működése egyre sérülékenyebb: a 2023-as 1,8, majd a 2024-es 3,8 milliárd forintos veszteség komoly kockázatokat vet fel a rendezvény jövőjét illetően. A 2026-os esetleges elmaradás több tízmilliárd forintos gazdasági sokkot okozhatna, amely a turizmuson, költségvetésen és munkaerőpiacon keresztül az egész nemzetgazdaságra hatna. A fesztivál gazdasági súlyát növeli, hogy a látogatók fele külföldi, akik a drágább bérletek többségét (80%-át) vásárolják meg, így kiemelkedő devizabevételt generálnak, ami az exportteljesítményben is megjelenik - olvasható a GKI elemzésében. 

Közvetlen pénzügyi sokk: jelentős veszteségek a turizmusban és a költségvetésben

A Sziget Fesztivál elmaradásának leggyorsabban és legközvetlenebbül a turisztikai szektorban és az állami bevételekben jelentkeznének a negatív hatásai. A rendezvény egyhetes időtartama alatt a fővárosi turizmus rendkívüli élénkülést mutat, amelynek hirtelen megszűnése azonnali és jelentős bevételkiesést okozna a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátóipari egységek és a kiskereskedelem számára.

Az NTAK adatai szerint a Sziget idején a budapesti szálláshelyek bevételei közel 7,9 milliárd forintra nőttek, 37%-kal meghaladva az előző hetit. Mintegy 160 ezer külföldi vendég 336 ezer vendégéjszakát töltött el a fővárosban, egy főre vetítve akár 236 ezer forintos költéssel. A gazdasági hatás rendkívül koncentrált: a III. kerületben a nemzetközi vendégéjszakák száma tizennyolcszorosára emelkedett. A fesztivál elmaradása így nem általános, hanem célzott gazdasági sokkot okozna, veszélybe sodorva számos vállalkozás működését. A kieső fogyasztás miatt az állami költségvetés is jelentős adóbevételtől esne el (áfa, ifa, társasági és jövedelemadók).

Magyarázat:
A kék sávok a kieső forgalom forrását mutatják (külföldi + belföldi költés = 32,4 mrd Ft).
A fekete sáv a teljes közvetlen gazdasági hatást jelzi.
A narancssárga sávok a kieső forgalom szerkezeti bontását szemléltetik (szálláshely, vendéglátás, költségvetés).
Az adatok tájékoztató jellegűek, egymással átfedésben vannak, ezért nem összeadhatók.

Tovagyűrűző hatások: beszállítók, munkaerőpiac

A fesztivál elmaradása a közvetlen bevételkiesésen túl súlyos multiplikátorhatással járna: a turizmusban elköltött összegek a gazdaság több szintjén hasznosulnak, így a GDP-re gyakorolt hatás a becslések szerint akár 8,5%-ot is elérhet. A rendezvény évente több mint 3000 embernek biztosít munkát, beleértve a teljes beszállítói láncot és az alkalmi munkavállalókat is. Kiemelten érintené a rendezvénypiac kkv-it, szabadúszóit és a "gig economy" szereplőit, akiknek nincs alternatív bevételi forrásuk ilyen léptékű esemény hiányában. A fesztivál elkötelezett a hazai beszállítók iránt, így elmaradása érzékenyen érintené a magyar agráriumot és élelmiszeripart is, hosszú távon veszélyeztetve a szektor munkaerejét és kapacitásait - hívják fel a figyelmet az elemzők. 

Presztízsveszteség és a Budapest-márka értékcsökkenése

A Sziget elmaradása nemcsak több tízmilliárd forintos bevételkiesést, hanem komoly presztízsveszteséget is jelentene Budapest és Magyarország számára. A rendezvény szerves része a főváros nemzetközi arculatának, és különösen a fiatal, 34 év alatti turisták körében kulcsszerepet játszik abban, hogy először látogassanak el hazánkba. A pozitív élmények későbbi visszatérésekhez vezetnek, így a fesztivál hatékony marketingeszközként is működik. Elmaradásával nemcsak közvetlen turisztikai és adóbevételek tűnnének el, hanem egy hosszú távon is értékes marketingcsatorna szűnne meg. A kieső forgalom multiplikátorhatása, a munkahelyek megszűnése és a Budapest-márka gyengülése együtt súlyos, rendszerszintű gazdasági és reputációs hátrányt jelentene nemcsak a város, hanem az ország számára is - mutat rá a GKI elemzésében.

(Nyitókép: Sziget.hu)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!