Az elmúlt időszak bombahíre, hogy a Tisza Párt – választási győzelme esetén – többkulcsos személyi jövedelemadó rendszert vezetne be. A tervezett adókulcsok ismertté válása nyomán az interneten elérhető adó- és bérkalkulátorok segítségével bárki kiszámolhatja, hogyan érintené őt az adórendszer átalakítása. Ennek kapcsán Princzinger Pétert, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) elnökét kérdeztük.
Amennyiben a médiában megjelent adóemelés bevezetésre kerülne, az hogyan érintené a turizmusban foglalkoztatottakat?
Princzinger Péter: Néhány jellemző turisztikai munkakör vonatkozásában megvizsgáltuk, hogyan alakulnának a bruttó bérek a médiában ismerté vált, a Tisza által bevezetni tervezett adókulcsokkal. Ennek alapján az látszik, hogy a különleges képesítést és komoly tapasztalatot igénylő, magas fizetéssel honorált munkakörökben a bérkiesés éves szinten akár milliós nagyságrendű is lehet, de az alacsonyabb bérszinteken foglalkoztatott szakemberek is százezres nagyságrendű bérelmaradásra számíthatnak évente.
(A bérkiesés havi és éves mértéke, csökkenő sorrendben / Forrás: MTSZA saját szerkesztés)
A többkulcsos adórendszer elvileg igazságosabb, jobban figyelembe veszi a jövedelmi különbségeket. A magasabb jövedelműeket magasabb, az alacsonyabb jövedelműeket alacsonyabb mértékű adóval sújtja. Ez elvileg akár elfogadható lenne.
PP: Erről talán kérdezzük meg azt a szezonális forgalomingadozásnak kitett szálláshelyen, változó műszakban foglalkoztatott front office menedzsert, akinek a havi bruttó bére mondjuk 1 millió forint, hogy magyarázza el a férjének, feleségének, hogy a család éves költségvetése kb. 450 ezer forinttal csökkenne. Vagy megkérdezhetjük azt az utazási irodai szakembert, aki adott esetben évtizedes munkatapasztalattal, mondjuk havi bruttó 800 ezer forintot keres, mennyire tartaná „igazságosnak”, hogy évente kb. 300 ezer forinttal kevesebbet vinne haza.
Ez nem valami „távoli probléma”, ami valahol máshol, messze, valaki másokkal történik!
Ne felejtsük el, hogy a GDP 14 százalékát produkáló turisztikai ágazat gerincét a szállodákban, panziókban, a vendéglátó egységekben, a látogatóközpontokban, múzeumokban, a fürdőkben, a strandokon, a közlekedési vállaltoknál dolgozó 450 ezer ember jelenti.
Nehéz munkát végeznek, akkor dolgoznak, amikor a vendégek pihennek, és azért dolgoznak, hogy a vendégek minél jobban érezzék magukat. És jellemzően nem milliós fizetéseket kapnak. A szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2025 júniusában 452 911 forint volt. (Összehasonlításként: az összes nemzetgazdasági ágazat átlagában 704 371 forint, infokommunikációs területen 1 100 000 forint. Ennélfogva a relatíve kisebb jövedelemkiesés is érzékenyen érintené őket.)
Hogy érintené az esetleges módosítás a cégeket, illetve a vállalkozások vezetőit?
PP: Az ágazatban évek óta állandó kihívást jelent a megfelelő létszámban és területi eloszlásban rendelkezésre álló, megfelelően felkészült, motivált munkaerő – pontosabban helyenként ennek a hiánya. Értelemszerűen állandó probléma a bérfeszültség is. Ilyen körülmények között a munkaerő-toborzásnál és az interjúkon egy vállalkozás vezetőjének a tárgyalási pozícióját a tervezett változtatás jelentősen rontaná. Az állásajánlatokra jelentkező szállodai szakemberek, séfek, szakácsok, utazásszervezők nem kevesebbet szeretnének keresni, még a jelenlegi béreknél is, hanem többet.
Ha a vállalkozások vezetői nem tudnak versenyképes ajánlatot adni, nem tudnak minőségi munkaerőt alkalmazni, az végső soron a szolgáltatási színvonal, a vállalkozások versenyképességének rovására megy.
KAPCSOLÓDÓ
A VisitBalaton365 is segíti az új turisztikai hitelek népszerűsítését
A program indulásával kapcsolatban a praktikus részletekről Princzinger Péter ügyvezetőt kérdeztük.
