A turisztikai támogatási rendszer megújulásáról Róna Andrea, a Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszélt a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tudásmegosztó konferenciáján.
Miközben a Gazdasági és Energetikai Minisztérium Kapitány István vezetésével folytatja a korábbi turisztikai támogatások átvilágítását, a Magyar Turisztikai Ügynökségnél a szakma bevonásával zajlik az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégiai keret kidolgozása. Ennek része a támogatási rendszer új alapokra helyezése is, „hogy minden közforint oda kerüljön, ahol a legnagyobb mérhető turisztikai és nemzetgazdasági többlethatást hozza” – jelölte meg a támogatások irányát Róna Andrea, a Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt. augusztusban kinevezett vezérigazgatója.
Az új szemléletnek megfelelően a társaság portfóliógazdaként, a közpénzt befektetésként kezelve menedzseli a pályázati folyamatokat. A finanszírozáson túl hangsúlyt helyeznek az igényfelmérésre és az ágazati párbeszédre; a támogatott projekteket végigkísérik a döntéstől a fenntartásig; és mérik az eredményeket: az előre rögzített mutatók és az NTAK-adatok alapján éves hatásjelentéseket készítenek, az első jelentés 2028 elején várható.
Az új modell alapelvei közé tartozik az addicionalitás, vagyis olyan projekteket támogatnak, amelyek új értéket hoznak létre, de támogatás nélkül nem tudnának megvalósulni. Emellett fontos, hogy a támogatás a vállalkozás méretéhez és a fejlesztéshez igazodjon, felső korláttal. A finanszírozás előre rögzített mutatók mentén történik, és a kifizetést részben az igazolt eredményhez kötik. És a társadalmi elvárásoknak is megfelelően alapvető a pályázatok átláthatósága és a korrupcióellenes kontroll.
A megújult támogatási rendszerhez a társaság új nevet és új, letisztult arculatot is rendel – erről a fenntartói döntést követően tájékoztatnak.
Pályázati feltétel az NTAK-adatszolgáltatás
Róna Andrea a támogatási rendszer részleteire is kitért. Elmondta, hogy a tervek szerint önerő nélkül, egy kérelemben is lehet majd pályázni, ez esetben a finanszírozást a kedvezményes hitel és a vissza nem térítendő támogatás együttese jelenti, és alapelv, hogy a támogatás sosem lehet nagyobb a hitel összegénél. A rendszerbe nagyobb támogatás is belefér, a tervezett feltételek maximum 25 millió forint hitelről és kb. 8,3 millió forint támogatásról szólnak; így 1 forint támogatás 4 forint fejlesztést indíthat.
Fontos tudnivaló, hogy a pályázat alapfeltétele az NTAK-adatszolgáltatás: a nyílt pályázatok jogosultsága és pontozása az NTAK-adatokra épül, és a továbbiakban a vállalkozások fejlődése így válik mérhetővé. Hozzátette, hogy jelenleg a kötelezett üzletek 46 százaléka küld adatot az NTAK-ba, ezért arra kérte a vállalkozásokat, hogy minél előbb kezdjék meg az adatszolgáltatást – szezonális zárva tartás idején is, akár nullás forgalommal –, mert ezt a következő Ganz Ábrahám-kiírásnál már figyelembe veszik.
A tervezett finanszírozási konstrukciók alapvetően két modellre épülnek: az egyik forma, amikor a hitel és a támogatás egy csomagban érkezik: a kettő egyszerre igényelhető, nyílt pályázaton, például a Ganz Ábrahám programban, és a pályázatokat pontozással bírálják el. A másik típus a teljesítményalapú hitel – ez egy kedvezményes hitelforma, amelynek egy része a vállalt eredmény teljesülésekor vissza nem térítendő támogatássá alakul – a tervek szerint, jogi és pénzügyi kereteinek kidolgozását követően.
A rendszer négy finanszírozási szintet különböztet meg. Az alapszint a mikro- és kisvállalkozásoknak szól, kb. 13 millió forint összegig, és a Ganz Ábrahám Programban igényelhető, csakúgy, mint a következő, a növekedési konstrukció, ez a kkv-k fejlesztéseit célozza a 13–33 millió forint összeghatáron belül. A harmadik, a stratégiai szint több magántőke bevonását várja el, a legfelső, úgynevezett transzformációs konstrukció pedig a növekvő keresletű húzótérségek kínálati bővítését szolgálja külső források bevonásával. Itt is igaz, hogy a támogatás egyik szinten sem lehet több, mint a hitel vagy a bevont magántőke.

Négy program, egy logika
Az előadás a 2027-es programportfólióra is kitért, amely négy fő elemet tartalmaz.
- A tervek szerint 2027 januárjában a Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt. írja ki a Gazdasági és Energetikai Minisztérium Ganz Ábrahám Programja keretében megvalósuló új turisztikai pályázatot, amely nyílt pályázati lehetőség kkv-knak, önerő nélkül, 75 százalék hitel + 25 százalék támogatás konstrukcióban.
- Az új vendéget hozó programok kiírása a tervek szerint 2027 márciusában várható: ezekben olyan rendezvények és attrakciók pályázhatnak, amelyek támogatás nélkül nem jönnének létre, és igazoltan új vendégeket hoznak.
- Az egyedi támogatású pályázatok körébe a nagy, stratégiai projektek tartoznak, ezek támogatásáról az üzleti terv alapján, nyilvános szabályok szerint, egyedi elemzéssel a Befektetési Bizottság dönt. Az első döntési kör 2027 második negyedévében várható.
- S végül a Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt. felel a Hungary MICE Fund program pályázati lebonyolításáért is. A pályázati keret a Visit Hungaryhez tartozik, a kiírás 2027 februárjában várható, a támogatást elsősorban a külföldi vendégéjszakákat hozó konferenciákra, rendezvényekre lehet igényelni.
Új felépítésben a Ganz Ábrahám Program
2026-ban az éttermek és cukrászdák beruházásait segítő Ganz Ábrahám Program (5+5 konstrukció) keretében 790 magyar mikro- és kisvállalkozás igényelt egyenként 10 millió forintos fejlesztési lehetőséget, amely 5 millió forint kedvezményes KTH Start Hitelből és 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból állt. A kedvezményezettek mintegy 95 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás (családi vállalkozások, éttermek, cukrászdák), amelyek a konstrukcióban 4 milliárd forint kedvezményes hitelhez és 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak. A szaktárca támogatási céljával összhangban a finanszírozási konstrukció forrásainak mintegy 80 százaléka a vidéki turisztikai szolgáltatók fejlesztéseit segítette.
2027-től a program finanszírozási szerkezete átalakul: míg az eddigiekben 1 forint támogatás 2 forint fejlesztést generált, az új kondíciók szerint ez a kétszeresére, 4 forintra emelkedik, és példaként 10 milliárd forintnyi támogatás a keret teljes lehívásával akár 40 milliárd forint fejlesztést is eredményezhet (szemben a 2026-os 7,9 milliárddal), ez pedig akár 3850 vállalkozást is segíthet (ez a szám 2026-ban 790).
Róna Andrea hangsúlyozta, hogy a folytatásban a program a vállalkozások igényeire épül, a részletek kidolgozását NTAK-alapú keresletfelmérés előzte meg. A több mint 1150 kitöltő válaszaiból kiderült, hogy 56 százalékuk tervez beruházást 24 hónapon belül, és a mikro- és kisvállalkozások 59 százaléka a fejlesztéshez szükséges forrás kevesebb mint 25 százalékával rendelkezik, ezért önerő elvárása esetén a célcsoport nagy része kiesne a támogatottak köréből.
A pályázati tervezet szerint az elszámolható költségek közé tartoznak a konyhatechnológiai beruházások, az energetikai fejlesztések, a minőséget növelő felújítások, a digitalizációs fejlesztések és részben a képzés.
A vezérigazgató hozzátette, hogy a pályázati konstrukciók átalakítása azt a szemléletváltást is jelzi, hogy nem pénzt akarnak osztani, hanem minél szélesebb körben fejlesztéseket kívánnak indítani.
(Nyitókép: Róna Andrea. Forrás: Landi Csaba)
KAPCSOLÓDÓ
Kapitány István: 270 milliárd forint kamatmentes uniós hitel vár a magyar vállalkozásokra
Mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak az új forrásra.

