A felszólalásokat Karácsony Gergely főpolgármester indította: „A turizmus feladatai nálunk vannak, de a bevételek máshol landolnak – együttműködésre van szükség a főváros turizmusában” – jelentette ki a plénum előtt. A főpolgármester beszédében hangsúlyozta, hogy a turizmus fejlesztésének és működtetésének terhei döntő részben a fővárost érintik, miközben az ebből származó idegenforgalmi adó a kerületeknél csapódik le. 

Szavai szerint Budapestnek olyan új turisztikai irányítási modellre van szüksége, amelyben a felelősség, az együttműködés és a forráselosztás egyensúlya megteremthető. 

Kiemelte, hogy a fővárosi turizmus jövője nem pártpolitikai kérdés, hanem a város hosszú távú élhetőségét, gazdasági erejét és nemzetközi versenyképességét meghatározó stratégiai ügy.

A főpolgármester hangsúlyozta: a turizmus fejlesztéséhez az állammal való együttműködés is nélkülözhetetlen, különösen a rakpartok, a hajóforgalom és a közterek jövőjének alakításában. Hozzátette, hogy az új Fővárosi Turisztikai Kerekasztal nem egy szűk szakmai csoport fóruma lesz, hanem a város, a kerületek, a vállalkozók és a civil szféra együttműködésének tere – olvasható az eseményről kiadott közleményben.

Nagy Elek a Magyar és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, hogy Budapest turizmusa évente több mint 1000 milliárd forintos gazdasági teljesítményt jelent, 85 ezer ember számára biztosít munkát, és a főváros adja Magyarország GDP-jének 37%-át. Mint mondta, ez a tény önmagában is jelzi, hogy a fővárosi turizmus jövője nem kizárólag helyi ügy, hanem országos gazdasági kérdés. 

Beszédében hangsúlyosan köszöntötte a Sziget Fesztivál megújulását és tíz évre szóló fővárosi megállapodását, amely szerinte „nem csupán egy rendezvény fennmaradása, hanem a magyar kreativitás és nemzetközi kulturális jelenlét egyik legfényesebb példája”. Kiemelte továbbá, hogy a nagy sportesemények – köztük a jövő évi Bajnokok Ligája-döntő – erősítik Budapest globális láthatóságát.

Zárásként megerősítette, hogy a BKIK készen áll aktívan részt venni egy új, modern és megvalósítható turizmusstratégia kialakításában.

Szatmáry-Jahl Angéla, a BKIK kereskedelmi tagozatának elnöke hangsúlyozta: „A kkv-k hangjának beépítése nélkül nincs élő és erős turisztikai ökoszisztéma.” Kifejtette, hogy a turizmusban működő kis- és középvállalkozások jelentik a budapesti turizmus gerincét. Éppen ezért az új TDM-modell egyik legfontosabb célja, hogy a vállalkozók valódi, érdemi beleszólást kapjanak a város turisztikai folyamataiba. Az új rendszer nem csupán adatalapú és átlátható struktúrát teremt, hanem kiszámíthatóbb működést is biztosít. Rámutatott, hogy az egységes Budapest-márka, az összehangolt programok és a közös fejlesztési projektek olyan előnyöket teremtenek, amelyek különösen a kisebb vállalkozások számára jelentenek új lehetőségeket.

Baráth Gergely, a Főpolgármesteri Hivatal turisztikai tanácsadója a Kerekasztal házigazdájaként a korábbi időszak lezárásáról beszélt. Kiemelte, hogy ha Budapest valóban versenyképes, élhető, szerethető és fenntartható várossá akar válni, akkor meg kell szüntetni a régi struktúrákat, ki kell lépni az elavult rendszerekből, és ki kell durrantani minden szakmai buborékot. Elmondta, hogy a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal 2014 óta tartó akadozó működését lezárták, és egy új rendszer elindítását jelentette be, mert bár Budapest turizmusa növekszik, a belső feszültségek – a lakossági konfliktusok, a munkaerőhiány és a nemzetközi verseny – olyan mértékűek, hogy rendszerszintű frissítést tesznek szükségessé.

Beszédében hangsúlyozta: a 21. század más logikát követel, mert nem a magányos harcosok és a versengő szervezetek korát éljük, hanem a hálózatokét, a tervezésben és a fejlődésben a kapcsolatokra és az együttműködő közösségekre van szükség. A jelen nem hierarchiákat kíván, hanem hálózatokat; nem elszigetelt intézményeket, hanem együttműködő ökoszisztémát; nem iparági szigeteket, hanem visitor economy szemléletet; és nem politikai buborékokat, hanem közös társadalmi felelősséget.

Baráth hangsúlyozta, hogy Budapestnek új, felelős márkára van szüksége, amely a lakók, vállalkozók és látogatók egyensúlyára épül, és a turizmust a társadalmi fenntarthatóság szerves részeként pozicionálja. A turizmus – fogalmazott – a városfejlesztés katalizátorává válhat. Külön kiemelte, hogy „most 1+1=3”, mert az együttműködés minden szereplőt erősebbé tesz önmagánál. Bejelentette, hogy 

tervezik egy Budapest Visitor Economy Tanács létrehozását, amely a korábbi Kerekasztal logikáját felülírva minden érintettet – a fővárost, a kerületeket, az államot, a szakmát és a civileket – bevon a közös döntéshozatalba. Ennek működését kooperatív munkacsoportok segítik majd, amelyek lefedik a stratégiai fókuszterületeket a governance-tól és adatmenedzsmenttől az innovációig és a márkaépítésig.

Szavai szerint a felállítani tervezett kooperatív munkacsoportok leképezik a stratégiai fókuszterületeket, és képesek kezelni az azonnali problémákat, valamint egy új, működő, adaptív, partnerségalapú budapesti turisztikai rendszer kiépítését. Ezek a következők lennének: 

• Governance és Desztináció Menedzsment
• Adatelemző obszervatórium és monitoring
• Rezidens és tér(használat) menedzsment
• Fenntarthatóság és klíma
• Márka, visitor experience és kommunikáció
• Munkaerő és kompetenciafejlesztés
• Városüzemeltetés, mobilitás és turizmus
• Innováció, living lab és pilotok

Zárásként arra kért mindenkit, akinek fontos a város jövője, kapcsolódjon be a munkacsoportokba.

Előzmény: megszűnt a Budapest Brand

A mostani egyeztetés előzménye, hogy idén tavasszal a főpolgármester kezdeményezésére megszűnt a Budapest turisztikai, kulturális és városmarketing feladatait korábban ellátó Budapest Brand Zrt.

Mint akkor megírtuk, Vitézy Dávid kezdeményezésére a Fővárosi Közgyűlés tagjainak többsége minden támogatást megvont a Budapest turisztikai, kulturális és városmarketing feladatait ellátó cégtől. Az így kialakult helyzetben a Budapest Brand legtöbb szakmai programját vagy törölni kellett, vagy átmenetileg fel kellett függeszteni. A forrásmegvonás miatt a cégnél csoportos létszámleépítést jelentettek be, amely 30 szakembert érint, és távozott Faix Csaba vezérigazgató is.

A Budapest Brand korábbi közfeladatait szétosztották, a Budapest Kártya értékesítése például a BKK-hoz kerül.

(Fotók: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!