Az elmúlt hetek vendégmunkás-vitáinak egyik legtöbbször ismételt mondata, hogy "nincs bevethető magyar munkaerő". A kijelentés első hallásra tényszerűnek hangzik, valójában azonban egy rejtett feltételezést tartalmaz: csak azt tekinti munkaerőnek, aki a hagyományos, teljes munkaidős foglalkoztatási modellben azonnal munkába állítható. 

Eközben létezik egy demográfiákon átívelő munkavállalói réteg, aki a fenti feltételeknek nem felel meg teljesen, viszont munkalehetőséget keres – minél többet és minél gyorsabban. A Giggle az elmúlt években több százezer foglalkoztatási tranzakciót bonyolított le a vendéglátásban, logisztikában, kiskereskedelemben és rendezvényiparban, és ezen munkavállalók munkaerőpiaci integrációjának tapasztalataira alapozva azt vallja, hogy a kulcs a rugalmas foglalkoztatásban keresendő.

2026 tavaszán jelent meg a Gig Economy Report 2026 című átfogó kutatás, amely a munkaerő-platform adatai, illetve dolgozói válaszai alapján készült. 

A kutatás alapján a magyar felnőttek 20 százaléka szeretne további rugalmas pénzkereseti lehetőséget, tehát kínálat akad bőven. Azonban Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás jelentősen elmarad az EU átlagától, így hatalmas gazdasági lehetőség marad kiaknázatlanul a munkaerőpiacon.

Az eredmény bizonyítottan nem csak egy likvidebb munkaerőpiac lehet – a hagyományosan problémás munkakörökben is –, hanem olyan társadalmi lehetőség, amely évente több magyar ember életét érintheti, mint a mai közel negyedmillió fős munkanélküliség – állítják a platform alapítói. 

Akik dolgoznának – csak másképp

Saját platformadataik és a 2026-os Gig Economy Report eredményei egyaránt azt mutatják: minden ötödik munkaképes korú magyar szeretne rugalmas formában többletjövedelemhez jutni – és sokan már ezt is teszik.

Ennek részben élethelyzeti okai vannak. Sokak számára a hagyományos, teljes munkaidős elköteleződés nem, vagy csak korlátozottan illeszkedik az aktuális élethelyzetükhöz. Ide tartozhatnak például a gyermeknevelés mellett munkát keresők, a két munkahely között lévők, a vállalkozás mellett kiegészítő jövedelmet keresők, a részmunkaidőben dolgozók, vagy azok, akik állandó munkahelyük mellett szeretnének többletjövedelemhez jutni.

Másrészt a háztartások jövedelmi és vagyoni helyzete erős igényt teremt a tartós keresetkiegészítési lehetőségekre. A 2026 áprilisában mért 436 ezer forintos mediánbér sok magyar alsó-középosztálybeli háztartás számára nem biztosítja azt az alapvető életszínvonalat és pénzügyi biztonságot, amely a társadalmi mobilitás és a stabil megélhetés szempontjából kívánatos lenne.

Hetente csupán egy extra munkanap elvállalása egy havi 100 ezer forintos, avagy legalább 20 százalékos keresetnövelést jelenthet számukra, amely a hónapról hónapra túlélés helyett tudatos építkezést biztosíthat. Ezt a típusú keresetkiegészítést egyre kevésbé hagyományos másodállásban találják meg a munkavállalók, hanem inkább a rugalmas platformokon keresztül.

Tehát a rugalmas munkavégzés nem csupán kényelmi kérdés, hanem sok esetben a pénzügyi biztonság, a társadalmi mobilitás és a munkaerőpiaci aktivitás fenntartásának egy fontos eszköze.

A keret a probléma, nem a munkaerő 

A munkavállalói igényekkel párhuzamosan több ágazatban a vállalatok ideiglenes vagy tartós munkaerőhiányról számolnak be. Ez különösen érzékelhető a vendéglátásban, a logisztikában, a kiskereskedelemben, valamint a gyártó- és feldolgozóipar egyes területein.

A vendégmunkások foglalkoztatása körül kialakult vita is arra utal, hogy bizonyos munkakörökben a jelenlegi foglalkoztatási keretek mellett nem áll rendelkezésre mozgósítható hazai munkaerő. Ez a probléma a gazdaság növekedésével, a beruházások bővülésével és a növekvő munkaerőigénnyel egyre komolyabb gátja lehet a versenyképességnek.

Emellett a globális ellátási láncok volatilitása, és a keresleti ingadozások állandósulása miatt a vállalatok számára egyre fontosabb az operatív rugalmasság. Sok cégnek nem kizárólag állandó létszámbővítésre van szüksége, hanem olyan foglalkoztatási megoldásokra, amelyek lehetővé teszik a gyors, jogszerű és hatékony kapacitásbővítést a csúcsidőszakokban – kampányok, szezonális terhelés vagy váratlan keresletnövekedés esetén. A Giggle platformjának partnercégei, amelyek korábban heteket töltöttek egyetlen nyitott pozíció betöltésével, a feladatalapú modellre váltva lényegesen rövidebb reakcióidőt és kisebb toborzási terhet tapasztaltak.

Annak, hogy a vállalatok a nehezen betölthető munkaköröket egyre gyakrabban nem hagyományos pozíciókként kezelik, hanem konkrét feladatokra bontva szervezik meg, két jelentős előnye van.

Egyrészt, ha valakit egy jól meghatározott feladat elvégzésére vesznek fel, nem pedig egy teljes munkakör betöltésére, a betanulási idő jelentősen csökken, és sok esetben speciális szaktudásra sincs szükség. Ezt a megközelítést segíti, hogy a rugalmas munkavállalói kör nem alacsony képzettségű: több mint 85 százalékuk legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, és 92 százalékuk nyitott arra, hogy egy adott feladathoz új készségeket tanuljon meg. Másrészt ez a megközelítés az időbeli elköteleződést is mérsékli: sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak nem kell előre hosszú távra elköteleződnie ahhoz, hogy az együttműködés elkezdődhessen. A Giggle modellje erre épít: nem egy állásbörze, hanem egy operatív eszköz, amellyel a munkáltató nem hirdet, hanem lefoglal, ahogy egy rendelésnél sem kell meggyőzni a szállítót, csak megrendelni.

Vissza a munkaerőpiacra: mikromobilitás, mint strukturális lehetőség

Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya mindössze 4,8 százalék, ami jelentősen elmarad az Európai Unió 18,6 százalékos átlagától. Ez arra utal, hogy a magyar munkaerőpiac szerkezete kevésbé rugalmas, mint számos európai országé.

Eközben a munkanélküliség növekvő trendje további kockázatokat hordoz. Minél hosszabb ideig marad valaki távol a munkaerőpiactól, annál nagyobb a veszélye annak, hogy fokozatosan az inaktivitás felé sodródik. A munkaerőpiaci inaktivitás ma nagyságrendileg egymillió munkaképes korú magyar állampolgárt érint, aminek társadalmi, gazdasági és államháztartási hatásai is számottevőek lehetnek.

A rugalmas foglalkoztatás ebben a kontextusban belépési vagy visszalépési pontot jelenthet a munkaerőpiacra. Lehetőséget adhat azoknak is, akik teljes munkaidőben jelenleg nem tudnak vagy nem akarnak munkát vállalni, de rövidebb, kiszámítható, feladatalapú munkavégzésre nyitottak lennének. 

A Giggle adatai ezt megerősítik: az aktív munkavállalók 71 százaléka hosszú távon is szeretne ebben a formában dolgozni.

A platform alapítóinak álláspontja szerint a felsorolt munkaerőpiaci likviditási és illeszkedési problémák enyhítésében elengedhetetlen és hatékony eszköz lehet a rugalmas munkavégzés fejlesztése. Ahhoz azonban, hogy ez széles körben és fenntartható módon működjön, megfelelő keretrendszerre van szükség. A rugalmas foglalkoztatás akkor tud valódi hatást elérni, ha skálázhatóan, feladat- vagy műszakalapon képes összekapcsolni a munkavállalói kapacitást és a vállalati munkaerőigényt. Nyugati példákon azt látják, hogy egy gazdaság csak akkor tudja a saját sorsát előmozdítani, ha rendelkezésére állnak az adott élethelyzetében könnyen bevethető eszközök. Munkaerőpiaci tapasztalataik azt mutatják, hogy erre a rugalmas, digitálisan támogatott munkaerőpiaci modell nem elméleti lehetőség, hanem már ma is mérhető gazdasági és társadalmi hatással rendelkező eszköz.

A rugalmas foglalkoztatás fejlesztése a gazdasági versenyképességi törekvések egyik fontos pillére lehet, amely egyaránt kapcsolódhat az oktatáspolitikai, szektorális fejlesztési, foglalkoztatáspolitikai és szociálpolitikai célokhoz – írták elemzésükben. 

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!