A Magyar Turizmus Akadémia előadása és a felsőoktatási intézmények kerekasztal-beszélgetése is az utánpótlás és a képzések jövőjét helyezte középpontba az MSZÉSZ budapesti régióülésén.
A régióülésen Bacsi Krisztina, a Magyar Turizmus Akadémia szakmai vezetője a munkaerőpiaci trendeket és a képzés szerepét mutatta be röviden. Az előadásból kiderült, a Randstad nemzetközi kutatásai szerint a munkavállalók számára ugyanolyan fontos a munka-magánélet egyensúlya, mint a fizetés, a magyar piacon azonban ez még kevésbé jellemző. A rugalmas munkaidő és az értékrendbeli egyezés iránti igény egyre hangsúlyosabb, a képzés pedig felértékelődik: a munkavállalók 40 százaléka nem vállalna olyan állást, ahol nincs lehetőség továbbképzésre.
A turisztikai cégek jellemzően konfliktuskezelésben, generációk közötti együttműködésben és az új kollégák betanításában gondolkodnak, miközben a munkavállalók az önismeretre, a stresszkezelésre és a digitális kompetenciák fejlesztésére vágynak. „Mindenkinek lehetőséget kell adni a fejlődésre – nemcsak a vezetőknek és a fiataloknak” – hangsúlyozta Bacsi Krisztina.
Felsőoktatás és turizmus: kerekasztal a jövő szakembereiről
A folytatásban három meghatározó budapesti egyetem képviselője osztotta meg gondolatait a turizmus felsőoktatásának kihívásairól és lehetőségeiről. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Kiss Kornélia, a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Gazdálkodási Karának dékánja, Kökény László, a Budapesti Corvinus Egyetem Turizmus Tanszékének vezetője, valamint Juhász László, a Budapesti Metropolitan Egyetem International Hotel Management specializációjának vezetője. A beszélgetést Kanel Gyula, a Hotel Moments Budapest és a Hotel Oktogon Haggenmacher vezetője moderálta.
A BGE-n idén szeptembertől új tantervvel várják a hallgatókat: mindenki betekintést nyer a turizmus-vendéglátás különböző ágazataiba, a harmadik évben pedig specializációt választhat. A Corvinuson a turizmus a gazdálkodás és menedzsment alapszak specializációjaként érhető el, míg a METU projekt- és portfólióalapú módszertannal, valamint erős nemzetközi beágyazottsággal képzi a hallgatókat.
Az egyetemi vezetők kiemelték: a hallgatók számára ma már nemcsak a szakmai tudás, hanem a gyors karrierút és a fejlődési lehetőség is fontos vonzerőt jelent. A vitajellegű órák, a közös projektek és a vállalati partnerekkel való együttműködés mind azt szolgálják, hogy a diákok valódi tapasztalatokat szerezzenek.
A felsőoktatási intézmények képviselői hangsúlyozták, hogy egyre több projekt- és esettanulmány-alapú kurzust, valamint szakmai együttműködést építenek be a tantervekbe, a szállodások azonban aggodalmukat fejezték ki, hogy mindez még mindig nem elég gyakorlatias a régi főiskolai képzésekkel összehasonlítva.
Kovács Balázs, a szövetség alelnöke szerint a friss diplomások sokszor széles, de általános menedzsmenttudással rendelkeznek, ugyanakkor a szállodai működéshez szükséges stabil szakmai alapok hiányoznak. Somlyai Zoltán, az MSZÉSZ elnöke hozzátette: fontos lenne, hogy a hallgatók már az alapképzés során olyan gyakorlati feladatokkal találkozzanak, amelyek valóban felkészítik őket a szakmai mindennapokra. A felvetett problémát az MSZÉSZ elnökségi ülésén is napirendre tűzik, jelezve, hogy a téma a szakma egészét foglalkoztatja.
A beszélgetés végén felmerült az idegennyelvi készségek erősítésének fontossága is: a BGE például három szaktárgyat kínál angolul, a METU pedig az Arizona State Universityvel való együttműködés révén biztosít nemzetközi kurzusokat.
A felsőoktatási képviselők egyetértettek abban, hogy a szakma folyamatos bevonásával, projektfeladatokkal és gyakorlatorientált szemlélettel lehet igazán vonzó és hasznos képzést nyújtani.
KAPCSOLÓDÓ
Jól állnak a fővárosi szállodák – számok, kihívások és újdonságok az MSZÉSZ budapesti régióülésén
A fővárosi szállodák forgalmának alakulásáról és a szövetség lobbicéljairól is szó esett a régióülésen.
