Megjelent a Magyar Közlöny augusztus 7-ei számában az a kormányhatározat, amely az IKOP Plusz éves fejlesztési keretét állapítja meg. Ebből kiderül, hogy a Kormány törölte azt a projektet, amely a Balaton vasúti körüljárhatósága és Balatonfüred-Tapolca-Keszthely villamos üzem előkészítése tárgyában rendelkezett – osztotta meg az információt a közösségi médiában Bóka István, Balatonfüred polgármestere. A posztra reagált Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki szerint a balatoni vasútfejlesztés a kormány kiemelt célja, hiszen épp a Balatonfüred számára legfontosabb vasúti fejlesztést indították el.
A posztban Bóka István leírja, hogy két, a térséget érintő projektet törölt a kormány, ezek közül az első a Balaton vasúti körüljárhatóságát biztosító deltavágány megépítése Balatonaliga és Lepsény között, a második a Balaton északi-parti vasútvonalai villamosításának további ütemeinek törlése, amely érinti a Balatonfüred-Tapolca, a Tapolca-Keszthely és a Tapolca-Ukk vonalszakaszokat.
"Az észak-balatoni vonal villamosítása törlésének indoka, hogy a közlekedést hibrid járművekkel kívánják megvalósítani. Szakértők szerint a hibrid motorvonatok csak a feladatok töredékét tudják megoldani, azt is irtózatos magas áron.
Nem vagyok közlekedési szakember, de a törölt projektek terveztetésének előkészítése egy többéves előkészítő munka eredménye, ahol megvalósíthatósági tanulmányok, megalapozó tanulmányok születtek, mobilitási terv készült, többkörös társadalmasítás történt. A szakma tehát ezt a megoldást tartotta jónak, ezt a megoldást tartotta komplettnek.
Elfogadhatónak tartok más megoldást is, de mindenfajta nyílt, az érintett településekkel és / vagy a szakértőkkel történő egyeztetés hiányában törölni egy projektet és újat hozni, azt gondolom: nem helyes" – írja bejegyzésében Bóka István.
Az északi part vasúti elérhetőségét javítja a kormány
Nem késett sokáig a válasszal Vitézy Dávid, aki a poszt alatti hozzászólásában egyebek között az alábbi információkat osztotta meg:
"Az északi parti villamosítási projekt 2026-ban elkészült részletes megvalósíthatósági tanulmánya a következőket rögzíti: “Szükséges fejlesztések: a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely villamos üzem megvalósíthatóságának előfeltétele a Szabadbattyán–Lepsény közötti vasúti szakasz kapacitásbővítése”.
A szakasz jelenleg a Balaton irányú vasútvonalak egyik legterheltebb eleme, ezért a kapacitás növelése elengedhetetlen. A fejlesztés szükségességét az alábbiak indokolják:
• Menetrendi kapacitás biztosítása: a villamos üzemmel tervezett sűrűbb és gyorsabb északi parti vonatok csak bővített infrastruktúrán helyezhetők el.
• A villamos üzem előnyeinek kihasználása: rövidebb menetidők csak akkor érvényesíthetők, ha a hálózat megfelelő átbocsátóképességgel rendelkezik.
A kapacitásbővítés ezért a „Balaton vasúti körüljárhatósága” és a „Balatonfüred–Tapolca–Keszthely villamos üzem előkészítése” projektek sikeres megvalósításának nélkülözhetetlen hálózati feltétele.”
A Kormány tehát egy olyan beruházást kezdett meg, ami az Ön által hiányolt beruházásoknak is előfeltétele - hangsúlyozza hozzászólásában Vitézy Dávid.
A miniszter hozzáteszi, hogy a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tartalmazza a balatoni vasúti közlekedés fejlesztését, egyik első lépésben megkezdődött a Szabadbattyán és Lepsény közötti új 160 km/h kétvágányú pálya tervezése - mely minden más fejlesztés előfeltétele. A tervezési szerződés a Baross Gábor Terv forrásainak köszönhetően hatályba is lépett, az előkészítési munka megindult.
Az elmúlt majdnem húsz évben a 30-as, Budapestről Nagykanizsa és Zágráb felé vezető fővonal több szakaszát uniós segítséggel átépítették Kelenföld és Balatonszentgyörgy között, a Balaton déli partján pedig néhol szakaszosan második vágányt is fektettek. Ezekből a projektekből azonban kimaradt a Székesfehérvár és Balaton közötti szakasz. Ennek a pótlása indulhat el most végre.
Az igazi nyereség nem csak a megtakarított menetidő, hanem az, hogy a kétvágányú pályán stabilabb lehet a menetrend, valamelyest nő a pályakapacitás is, több vonat közlekedhet Siófokra, hiszen összességében rövidebb lesz a zavarérzékeny, egyvágányú pályaszakasz - ami ma a kapacitás legfőbb korlátja a balatoni vonalakon.
"Külön tervezési munka részeként rövidesen megkezdjük az előkészítését egy rövid új vasúti átkötésnek Lepsénytől Balatonakarattya felé, így a Balaton északi partja és ezáltal Balatonfüred is is érezhetően gyorsabban lesz elérhető, mint a mostani, csupán 80 km/órával járható, kanyargós nyomvonalon. Így aztán az északi és déli partra tartó vonatok közösen használhatják a 160 km/h sebességre tervezett új pályát majd Lepsényig. Ez pedig lényegesen rövidíti majd a déli és északi part közötti vasúti utazások időigényét is, hisz Lepsénynél a Balaton mellett jön létre kapcsolat a két part vonatai között" – hangsúlyozza Vitézy Dávid.
"A vasútvonalak villamosítása alapvetően ott éri meg, ahol van teherforgalom vagy legalábbis egész éves sűrű, intenzív, elővárosi jellegű személyforgalom. A Balaton partján ezen feltételek egyike sem teljesül, így a Balatonfüredtől nyugatra fekvő szakasz villamosítása az előző ciklusban elkészült megvalósíthatósági tanulmány szerint önmagában nézve társadalmilag nem megtérülő beruházás, ezáltal annak a további előkészítésére (!?) 7,5 milliárd forintot költeni teljesen felelőtlen volna.
Tovább kell vizsgálni, hogy a füredi mozdonycserét miképp a leghatékonyabb megszüntetni: a kettős üzemre képes mozdonyok vagy motorvonatok beszerzésével vagy az egész vonal átépítésével. Bármelyik is a megoldás, az első lépés épp az a beruházás, aminek az előkészítését most megkezdtük.
A balatoni vasútfejlesztési projektek előkészítésére a Kormány 2,6 milliárd forintot allokált. A balatoni vasútfejlesztés a Kormány kiemelt célja, hiszen épp a Balatonfüred számára legfontosabb vasúti fejlesztést indítottuk el" – zárul Vitézy hozzászólása.
KAPCSOLÓDÓ
Vitézy: közvetlen kerékpáros kapcsolat jön létre Budapest és a Dunakanyar között
A forrást az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) biztosítja a beruházáshoz.
