A fedélzetre felvihető csomagok méretének és tömegének kérdése a fapados légitársaságok térnyerésével párhuzamosan folyamatosan okoz gondot az utazóknak. A probléma már áttörte az Európai Unió illetékeseinek ingerküszöbét is.

Miközben a fogyasztóvédelmi szervezetek azért lobbiznak Brüsszelben, hogy nagyobb méretű kézipoggyászt is fel lehessen vinni ingyenesen a fedélzetre, a légitársaságok megpróbálnak a lépés ellen érvelni. A harc azután élesedett ki, hogy 2024 novemberében az illetékes spanyol miniszter 179 millió eurós bírságot osztott ki öt légitársaság között, miután azok pénzt kértek az utasoktól a fedélzeti kézpoggyászok után – írja összefoglalójában a Politico.

Június elején 12 uniós ország fogyasztóvédelmi szervezetei csatlakoztak a spanyol jogi csatához. A koalíciót a BEUC (Európai Fogyasztók Szervezete) vezeti, amely beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, hogy minősítse „illegálisnak” ezeket a díjakat, és azt kérte, hogy az EU indítson széleskörű vizsgálatot a Ryanair, EasyJet, Wizz Air, Transavia, Volotea, Vueling, valamint a Norwegian Airlines által alkalmazott kereskedelmi gyakorlatot illetően. 

A lépésre azután került sor, hogy tavaly novemberben a spanyol fogyasztóvédelmi miniszter, Pablo Bustinduy 179 millió eurós bírságot szabott ki a fent említett légitársaságok közül ötre tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt, ideértve a kézipoggyász-szabályokat. 

A Ryanair vezére, Michael O’Leary nem fogta vissza magát a bírság hírével kapcsolatban: Bustinduyt „őrült spanyol kommunista miniszternek” nevezte és egy olyan papírfigurát mutatott be, amely az illetőt bohócként ábrázolja, kötényén az „Árat emelek” felirattal. O’Leary szerint, ha a légitársaságoknak ingyenesen kellene felvenniük a kézipoggyászokat, az áremeléshez vezetne.

 

Gond lenne az üzleti modellel?

A miniszter nem sokat várt a válasszal: „Ha a Ryanair üzleti modellje illegális gyakorlatokra épül, akkor gond van azzal az üzleti modellel” – hangsúlyozta Brüsszelben a BEUC központjában a fogyasztói szervezetek beadványának bemutatója során. 

A Politico cikkében megjegyzi, hogy a Ryanair éves bevételei tavaly közel 14 milliárd euróra rúgtak, ebből az úgynevezett kiegészítő bevételek, mint a kézipoggyászdíj, az ülőhelyválasztás vagy a priority boarding díja, összesen 4,7 millió eurót tett ki. Bustinduy szerint ugyanakkor mégsem életbevágóan fontosak ezek a díjak a légitársaságok számára. 

„Az érintett légitársaságok egy része már 2021-2022-ben elkezdett díjat felszámolni a kézipoggyászokért, miközben előtte is kiugróan magas nyereséget értek el, azóta pedig tovább növelték a profitjukat”. Álláspontja szerint azért sem indokolhatóak ezek az extra díjak, mert a légitársaságok számára nem jelentenek pluszköltséget a fedélzetre felvitt csomagok és felelősséget sem kell vállalniuk értük, mint a feladott bőröndökért.

repter-csomagok-123rf
Egyebek között arról folyik a vita, mi tekinthető "ésszerű méretű" kézipoggyásznak. Fotó: 123rf.com

 

A vita tehát most arról folyik, hogy mi tekinthető „normális méretű csomagnak”. A miniszter szerint „A légitársaságok régóta folytatnak olyan gyakorlatokat, amelyek megsértik a fogyasztók jogait, nyíltan szembe menve az EU legfelsőbb bíróságának határozatával, amely szerint a „észszerű méretű” csomagokért extra díjat kérni törvénytelen.”

Bustinduy itt egy 2014-es uniós legfelsőbb bírósági határozatra hivatkozik, amely szerint a fedélzetre felvihető csomag nem lehet díjfizetés alapja, amennyiben az adott kézipoggyász megfelel az „észszerűség feltételeinek a súlyát és méreteit tekintve, továbbá megfelel a vonatkozó biztonsági előírásoknak”. Az EU bíráinak tehát arról kell hamarosan dönteniük, hogy tegyék egyértelművé: felvihetnek-e gurulós bőröndöt ingyen a fedélzetre az utasok vagy sem.

 

Máshogy látják a kérdést a légitársaságok

A légitársaságok szerint az EU szabályozása csak arra kötelezi őket, hogy a kisméretű táskákat engedjék fel ingyen a fedélzetre. „Minden légitársaság megengedi, hogy egy táskát, személyes tárgyat ingyen vigyen fel minden utazó a fedélzetre – mondja Ourania Georgoutsakou, az Airlines for Europe (A4E) légitársasági lobbicsoport ügyvezetője, hozzátéve, hogy – ezzel a légitársaságok gyakorlata összhangban van a bíróság döntésével”.

Hozzátette, hogy a BEUC lépése „korlátozza a fogyasztók választási lehetőségeit és arra kötelez minden utast, hogy olyan plusz szolgáltatásokért fizessen, amelyeket nem biztos, hogy használni fog. Ha minden fedélzeti csomag ingyenessé válna, akkor csak Spanyolországban lenne 50 millió utas, akinek olyan dologért kellene fizetnie, amit nem is akarnak.”

 

A fedélzeti poggyászok mennyisége és mérete ugyanakkor befolyásolja a gépbe való beszállást és kiszállást, mivel a rengeteg gurulós bőrönd jelentősen lassíthatja ezeket a folyamatokat.

A Leideni Egyetem Nemzetközi Légi és Űrügyi Intézetének igazgatója, Steven Truxal szerint „Ez nem feltétlenül bevételszerzési kérdés a légitársaságok számára. Sokkal inkább a beszállási folyamat optimilizálásának része, ezzel is biztosítják, hogy a járatok betartsák a menetrendet.” A szakember szerint előfordul, hogy az utasok túl sok, nagyméretű csomaggal jelennek meg a beszállás vége felé, amelyek nem férnek be az ülések feletti tárolókba, ezért azokat fel kell adni utólag, ami késésekhez vezet. „A jelenlegi rendszerben a légitársaságok tudják, hány csomag lesz feladva és mennyi fog beférni a kabin tárolóiba, az utasok pedig tudnak választani” tette hozzá Truxal.

A fogyasztóvédők ugyanakkor hisznek abban, hogy a Spanyolországban kiszabott bírság is azt bizonyítja, hogy nekik van igazuk ebben az évek óta folyó harcban és eltökéltek abban, hogy a csatát magasabb szinten folytassák. Augustin Reyna a BEUC főigazgatója fontos precedensnek tekinti a spanyolországi esetet, amelynek lesz szerinte folytatása más európai országokban.

 

Mindenki érdeke lenne az egységes szabályozás

A fogyasztóvédők szerint jelenleg is folyik egy egyeztetés az Unió tagországai között a légiutasok jogairól, és szóba került, hogy a fapados légitársaságokat mentesítsék az új kötelezettségek alól. Bustinduy szerint a légitársaságok a háttérben közben éppen azért harcolnak, hogy ezeket a kézipoggyászdíjakat legalizálják. 

Az EU közlekedésért felelős biztosa, Apostolos Tzitzikostas azt szeretné, ha a légitársaságok maguk hoznának létre egy, a fedélzeti kézipoggyászokra vonatkozó előremutató közös sztenderdet.

A BBC is foglalkozott a témával. Cikkükben megjegyzik, hogy légitársaságonként eltérő, hogy mit tekintenek „elfogadható méretű” kézipoggyásznak, mi több, megkülönböztetik az utas előtti ülés alatt elférő, illetve az ülés fölötti poggyásztárolóba passzírozható csomagot is. 

Az uniós közlekedési miniszterek javaslata szerint minden utasnak joga lenne felvinni a fedélzetre egy maximum 40x30x15 cm-es (kerekekkel és fogantyúval együtt számítva) személyes tárgyat, illetve olyat, ami elfér az ülés alatt. Ha elfogadják, a szabályozás minden uniós székhelyű légitársaságra vonatkozna, még azokban az esetekben is, amikor az EU-n kívülre, például az Egyesült Királyságba repülnek.

 

A miniszterek javaslata ugyanakkor nem foglalkozik az ülések feletti tárolóban elhelyezett csomagok kérdésével, így a jelenlegi helyzet ebből a szempontból nem változna, vagyis továbbra is lehetne ezekért pénzt kérni. A fogyasztóvédelmi szervezetek pedig éppen ez ellen tiltakoznak, szerintük nem megy elég messzire a miniszterek javaslata.

A BBC cikkében négy légitársaság szabályozását hasonlítja össze. A British Airways esetében a normál jegyár tartalmaz egy 56x45x25cm-es kabinba felvihető csomagot, továbbá egy ülés alatt elférő másikat, amelynek maximális mérete 40x30x15cm lehet, darabonként maximum 23-23 kg-os súllyal. 
Az EasyJetnél az alap jegyár egy ülés alatt elhelyezhető csomagot tartalmaz, amelynek mérete maximum 45x36x20cm és súlya maximum 15kg. Külön díj ellenében vihető fel még egy nagyméretű csomag a fedélzetre (max 56x45x25cm és max. 15kg).

A Ryanairnél az ülés alatti csomag mérete 40x20x25cm lehet. Külön díj ellenében egy 55x40x20cm-es csomagot vihetnek fel, max. 10 kg-os súlyhatárig. A Wizz Airnél az ülés alatt elhelyezhető csomag mérete max. 40x30x20cm lehet, tömege pedig maximum 10kg. A fedélzetre plusz díjért még egy maximum 55x40x23cm-os csomag vihető fel 10kg-os súlyhatárig.

Bármilyen új szabályozás is születik, az biztos, hogy a fogyasztók számára az lenne a jó, ha egységesítenék a jelenleg légitársaságonként eltérő méret- és súlyszabályokat.

(Nyitókép: 123rf.com)

KAPCSOLÓDÓ

Egységesítené az EU a poggyász-szabályozását, nem kellene többet aggódni a méret miatt

A légitársaságok különböző kézipoggyász-szabványai miatt sokszor nehéz elkerülni a rejtett díjakat, így az unió egységesítené a szabályokat.