Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, amelynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel a Rákospalota-Újpest vasútállomáson közösen tartott szerdai tájékoztatón.  

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervvel megkezdődik a magyar vasút évtizedes lemaradásának felszámolása – fogalmazott Vitézy Dávid, aki a tájékoztatón részlesen bemutatta a közösségi közlekedés megújításának programját. 

A finanszírozáshoz kohéziós forrásból 1100 milliárd forint, a helyreállítási alapból 700 milliárd forint, az Európai Beruházási Bank hiteléből 400 milliárd forint, koncessziós megoldásokkal 400 milliárd forint áll rendelkezésre, emellett a 2028 és 2034 közötti uniós programozási ciklus projektjeihez 950 milliárd forint kötelezettségvállalás kapcsolódik. Bejelentette azt is, hogy 

a fővárossal együttműködésben a kormány szerepelteti az uniós programok között a hármas metró meghosszabbítását Rákospalota felé, ezzel új vasút-metró csomópont létesülhet.

 

A belföldi tapasztalatok a miniszter szerint megerősítik, hogy az utasszám a fejlesztések hatására kétszeresére-háromszorosára is nőhet, de ma az ülőhelyek 46 százaléka olyan szerelvényben található, amelyben sem klíma, sem légjavító berendezés nincs, a vasúti járművek 73 százalékából pedig az utastájékoztató képernyő is hiányzik. 

A Tisza-kormány céljai szerint  tíz éven belül meg kell felezni a szerelvények átlagéletkorát, a fővonalakon pedig olyan vasúti szolgáltatásra van szükség, amely minden tekintetben versenyképes az autópályákkal. Ennek a legfontosabb feltétele az akadálymentesített, korszerű IC-flotta, a nem villamosított vonalakon az akkumulátoros vonatok közlekedtetése, a buszos és vasúti közlekedés integrálása, a pályahibák felszámolása. Az elővárosi forgalom nem kevésbé fejlesztésre szoruló terület, és nemcsak Budapesten, de az ország más nagyvárosaiban is – hangsúlyozta.

Vitézy Dávid a nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében kiemelt feladatnak nevezte a reptéri vasút létrehozását, a Budapestet Béccsel és Varsóval összekötő vonatközlekedés fejlesztését, valamint a vasúti hálózat szűk keresztmetszeteinek megszüntetését.

 

Számításai szerint az IC-flotta 450 milliárd forintból újulhat meg, ebből a keretből 35 darab 400-500 férőhelyes motorvonat vásárolható, az elsők 2030-ban érkezhetnek meg. Idén elkezdődhet a 42 új HÉV-jármű beszerzése mintegy 300 milliárd forintból, a szerelvények gyártása 2030-ig elkezdődhet.

A miniszter a legnagyobb pályaudvarokon új hasznosítási programok bevezetését kezdeményezi, ugyanis ezek az épületek „a nemzeti vagyon legértékesebb elemei", ahová magántőkét csak a közérdek érvényesítésével lehet bevonni. Átfogó fejlesztéseket ígért a kisebb települések állomásainak is, továbbá különösen fontosnak tartja a legtöbb késést és forgalmi zavart okozó szakaszok felújítását, főképp a felsővezeték-hibák és a biztosítóberendezési hibák megszüntetését. 

A miniszter a következő évekre vonatkozó tervek közül elsőként a debreceni állomás átfogó fejlesztését emelte ki a buszpályaudvar integrációjával, vizsgálva a helyi a tram-train létrehozásának lehetőségét is.

 

Elkezdődhet továbbá 

  • a Debrecen-Balmazújváros szakasz villamosítása, 
  • a Debrecenből Nyíregyházára és Mátészalkára tartó vonal fejlesztése, 
  • a Tiszaújváros-Miskolc-Kazincbarcika tram-train előkészítése, 
  • Eger vasúti közlekedésének fejlesztése, 
  • a Hatvan és Füzesabony közötti szakasz korszerűsítése, 
  • a szolnoki vasútállomás felújítása, 
  • a Nagykáta-Újszász szakasz és a Budapest-Szeged fővonal rekonstrukciója, 
  • Győr elővárosi közlekedésének létrehozása, 
  • a Budapest-Győr vonal szakaszos felújítása, 
  • a Székesfehérvár-Szombathely vonal korszerűsítése, 
  • a balatoni vonalak kapacitásbővítésének előkészítése, 
  • Székesfehérvár intermodális csomópontjának kiépítése, 
  • a pécsi fővonal átfogó modernizálásának előkészítése, 
  • az észak-déli vasúti körfolyosó fejlesztése, valamint 
  • a Szombathely-Kőszeg vonal villamosítása.

A budapesti beruházások közül többek között a Nyugati és a Rákosrendező körüli területek és vágányok, a Déli pályaudvar, valamint a főváros nyugati vasúti kapujának fejlesztését említette, a déli körvasút kivitelezésében pedig „szigorú megrendelői fellépést" ígért.

Vitézy Dávid közölte: a Baross Gábor Program megkezdésével előfordulhatnak olyan időszakok, amikor egyszerre 4-5 fővonalon is lesz felújítás, de a most kezdődő előkészítések a következő kormányzati ciklusok vasúti beruházásait is megalapozhatják.

 

(Nyitókép: MÁV)

KAPCSOLÓDÓ

Megkezdődött a Székesfehérvár és a Balaton közötti vasútfejlesztés előkészítése

A fejlesztés célja, hogy ezen a szakaszon is két vágányon, 160 kilométer/órás sebességgel lehessen haladni.