Újabb részleteket árult el a Nemzetgazdasági Minisztérium a reptéri fejlesztésekről. Mint egy szerda délelőtti háttérbeszélgetésen Lóga Máté, a minisztérium államtitkára ismertette: megvalósul a vasúti bekötés, amely Monor és Kőbánya-Kispest között köti be a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Nyugati pályaudvar vonalába. A pályázatra való jelentkezési szakasz elindult szerda reggel az uniós közbeszerzési értesítőben is megjelent az erről szóló koncessziós kiírás. 

Ez február 6-ig tart, akkor választanak ki 2-3 céget, amelyek versenyezhetnek. Lóga Máté szerint ez a folyamat innen már visszafordíthatatlan, hacsak nem történik valamilyen vis maior esemény, akkor biztosan megvalósul a beruházás - számol be a fejleményekről a mandiner.hu.

Reptér: parkoló alatti vasútállomás

A bekötés 27 kilométer hosszú lesz. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területe alatt épül majd egy új állomás, ide futnak be a vonatok. Ennek a helye a mostani Holiday parkoló lenne, ez alá tennék az állomást. 

Hozzátette: két nagy építkezés lesz a reptéren, a vasút és az új terminál építése, de nagyon fontos, hogy egyik sem zavarhatja a reptér napi működését. A projekt 1 milliárd eurót tesz ki, a koncessziót 35 évre adják. Az infrastruktúra már megépülésekor a magyar állam tulajdonába kerül, teljesen pedig 35 év után kerül át az állam tulajdonába az egész, tehát már a bevétel is az államnak folyik be.

A várható számok szerint 10-12 millió utast kell majd kiszolgálnia a reptéri vasútnak. Jelenleg 20 millióan fordulnak meg a reptéren, tehát több mint az utasok fele használná a vasutat. Az államtitkár kiemelte: ez pozitív hatást gyakorol a vidéki turizmusra is.

A koncessziós struktúra azt is jelenti, hogy minden kockázati elem a koncesszor vállára nehezedik. „Okos fejlesztésre és okos működtetésre van szükség, hogy minél több utast tudjanak becsábítani” – mondta az államtitkár. Erre a feladatra olyan társaságok lesznek alkalmasak, akiknek van már tapasztalata. 

Elhangzott: a Kőbánya-Kispest-Budapest Airport szakasz az állomással 2030-31-re épülhet meg, majd 2033-34-re valósulhat meg a másik szakasz. Ez még gyorsulhat is, ha a végül győztes társaság vállalja, hogy párhuzamosan épít. A második szakaszban két vasúti hidat is meg kell építeni, egyet az M0-ás, egyet pedig az M4-es felett. Az építkezés 2028-ban kezdődhet. A koncessziós idő már a terület átadásakor elindul, tehát a koncesszor nagyon is érdekelt lesz a minél előbbi és flottabbul megvalósuló kivitelezésben. Rendelkezési díjat nem fizet majd az állam.

Jön a perondíj

A jegyár két dolgot tartalmaz, lesz egy rendes személyszállítási jegyár, és egy perondíj. Ez egyébként külföldön is gyakori díjtétel.

Tehát a koncessziós társaságnak kétféle bevétele származik. Egyrészt a MÁV fizet neki pályahasználati díjat, illetve az állomásra való belépésből származó bevétel is az övé. Egy variáció lehet például egy 4 ezer forintos perondíj, amely így már versenyképessé válik a taxival és más közlekedési módokkal szemben. 

A magyar állam 20 százalékkal szeretne beszállni a beruházásba, kvázi pénzügyi befektetőként, hogy anyagilag is érdekelt legyen a beruházásban - olvasható a cikkben. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!