A határátkelőnál a várakozási idő elérte az akár tíz órát is, így az utazók a tikkasztó nyári hőségben rekedtek, miközben a helyi lakosok gyakorlatilag saját községük fogságába estek - számol be az esetről a The Dubrovnik Times. 

A nagy nyári népvándorlás

Míg a turisták gyakran azt feltételezik, hogy ezeket a sorokat kizárólag a Montenegró tengerpartjaira tartó nyaralók okozzák, a valóság ennél sokkal összetettebb. Minden nyáron, különösen július utolsó napjaiban és augusztus elején, hatalmas népvándorlás zajlik Európa-szerte. Albánok és montenegróiak ezrei, akik olyan országokban élnek és dolgoznak, mint Németország, Svájc, Ausztria, Olaszország, az Egyesült Királyság és Európa más részei, útnak indulnak az éves nyári szabadságukra. Sokan évtizedek óta minden évben megteszik ugyanezt az utat.

Ugyanebben az időben a Dubrovnikban tartózkodó turisták egynapos kirándulásokra indulnak Kotorba, Budvába és a Kotori-öbölbe. Az eredmény? Az Adria egyik legforgalmasabb határátkelője teljesen túlterheltté válik.

A probléma nem csupán a járművek száma, hanem a földrajz: Horvátország az Európai Unió és a schengeni övezet teljes jogú tagja. Montenegró egyik sem. Ez azt jelenti, hogy Karasovići nem egy szokványos határátkelő: az Európai Unió egyik külső határáról van szó.

Horvátország elhagyásakor minden útlevelet ellenőrizni kell, mielőtt egy újabb ellenőrzésre kerülne sor Montenegróba belépve. Bármilyen fennakadás az egyik oldalon azonnal dominóhatást vált ki a másik oldalon.

Nem hivatalos információk szerint a hétvégi torlódások nagy részét a montenegrói oldalon, Debeli Brijegnél okozták, ahol az alaposabb ellenőrzések és a létszámhiány jelentősen lelassította a forgalmat.

A helyiek számára talán a legnagyobb bosszúságot az jelenti, hogy ebben semmi újdonság nincs. Szinte minden évben ugyanazok a jelenetek játszódnak le. Ugyanazok a kilométeres sorok. A javaslatok között szerepelt a karasovići átkelő bővítése további sávokkal, a létszám növelése a határ mindkét oldalán a csúcshétvégéken, a horvát és montenegrói hatóságok közötti koordináció javítása, valamint az olyan alternatív átkelők fokozottabb használata, mint Vitaljina.

Horvátország öt sávot nyitott meg

Davor Božinović horvát belügyminiszter kijelentette, hogy az ország mindent megtett a hatáskörén belül annak érdekében, hogy megelőzze a Konavlét a hétvégén megbénító hatalmas közlekedési dugókat, hangsúlyozva, hogy az igazi probléma a határ túloldalán, Montenegróban rejlett.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a horvát határrendőrség egész nap teljes kapacitással üzemelt. „A horvát oldalon egész nap öt határsáv állt nyitva. A montenegrói oldalon mindössze kettő. Ez már önmagában szűk keresztmetszetet hoz létre” – nyilatkozta Božinović.

Hozzátette, hogy már egyeztetések folytak a forgalom áteresztőképességének növelést célzó hosszú távú infrastruktúra-fejlesztésekről, beleértve a teherforgalom-szervezés módosítását és magának a Karasovići határátkelőnek a korszerűsítését.

Božinović arra is figyelmeztetett, hogy a következő hétvégéken, valamint a nyár végén – amikor az albán és koszovói diaszpóra számos tagja elindul vissza Nyugat-Európába – hasonló jelenetek ismétlődhetnek meg.

„Az albán diaszpóra – legyen szó albániai vagy koszovói származásúakról – az egyik legnagyobb Európában, és számos okból választják ezt az útvonalat, elsősorban azért, mert ez a legrövidebb” – magyarázta.

A miniszter rámutatott a horvát kormány azon terveire is, amelyek az ország legdélebbi részének közlekedési kapcsolatait hivatottak javítani, beleértve a régóta várva várt Dubrovnik–Čilipi gyorsforgalmi utat és a Karasovići határátkelő kapacitásnövelését célzó jövőbeli beruházásokat.

A legfrissebb adatok is aláhúzzák a kihívás mértékét: a hétvégén egyetlen nap alatt csaknem 40 000 ember és több mint 12 000 jármű lépett át Horvátországból Montenegróba, ami óriási nyomást gyakorolt az Adria egyik legforgalmasabb határátkelőjére.

(Nyitókép: Dugó a határon. Forrás: The Dubrovnik Times)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!