Horvátország vasúthálózatának jelentős része több mint száz éve épült, a 2617 kilométernyi pályának mindössze 12 százaléka kétvágányú, és csak 39 százaléka villamosított. Az elavult infrastruktúra és a lassan haladó korszerűsítések miatt a vonatok átlagsebessége alig éri el az óránkénti 45 kilométert - írta hétfőn a Jutarnji List című horvát napilap.

A lap szerint a horvát vasút állapotát jól mutatja, hogy Eszékről (Osijek) Splitbe egyes menetrendi kapcsolatokkal csaknem 37 óráig tart az utazás. A Zágrábon keresztül vezető útvonalon több órát kell várni a csatlakozásra, így a két város közötti út csaknem másfél napig tart.

A horvát vasúti személyszállító társaság (HZPP) adatai szerint a vonatok átlagos utazási sebessége óránként 44,7 kilométer. A hosszú menetidőket nemcsak a pályák rossz állapota és a sebességkorlátozások okozzák, hanem az is, hogy a vonalak többsége egyvágányú, ezért a szemből érkező szerelvények keresztezése is hosszabb várakozással járhat.


A horvát vasúthálózat alapjai még az Osztrák-Magyar Monarchia idején épültek ki. Az első vasútvonalat 1860-ban adták át a mai Horvátország területén, a főbb összeköttetések jelentős része pedig a 19. század végén és a 20. század elején létesült.

Bár a jugoszláv időszakban több vonalat korszerűsítettek és villamosítottak, a hálózat nagy része egyvágányú maradt, és a horvát függetlenség óta sem történt átfogó megújítás.

vasúti sínpálya, Fotó: 123rf.com
A pályák állapota és a beruházások elhúzódása miatt a horvát vasút egyelőre nem tud érdemben versenyezni a közúti közlekedéssel (Fotó: 123rf.com)

A lap szerint 2015 óta mindössze 12,2 kilométer új vasútvonal épült az országban, Gradec és Sveti Ivan Zabno között. A 2019-ben átadott szakasz kivitelezése csaknem négy évig tartott.

A 2617 kilométeres hálózatból 166 kilométert már nem használnak, további 237 kilométeren pedig sebességkorlátozás van érvényben. A legtöbb késés az elmúlt időszakban a Zágráb-Kapronca (Koprivnica), a Zágráb-Eszék és a Zágráb-Split vonalon halmozódott fel.


A korszerűsítés ugyanakkor csak lassan halad, több nagyberuházás éveket csúszik.
A Zágrábtól a magyar határ felé vezető Dugo Selo-Kőrös (Krizevci) szakasz korszerűsítését eredetileg 2020-ra kellett volna befejezni, de a munkálatok még idén is tartottak. A Kőrös-Kapronca-magyar határ közötti szakaszon szintén éveket csúszott a kivitelezés.

Mindkét beruházás keretében második vágány épül, és a tervek szerint óránként 160 kilométerre emelik a megengedett sebességet.


Továbbra is megoldatlan a zágrábi vasúti csomópont és a fiumei (Rijeka) kikötő közötti korszerű összeköttetés kiépítése. Az új nyomvonalon vezetett vasút előkészítése évek óta napirenden van, a kivitelezés azonban még nem kezdődött meg. A beruházás nélkül a kikötő vasúti áruforgalmának fejlesztése is korlátokba ütközik.

A horvát kormány 2035-ig mintegy hatmilliárd eurót tervez vasútfejlesztésre fordítani. A jelenlegi beruházási programban 562 millió euró értékű munka már befejeződött, 2,4 milliárd eurónyi fejlesztés kivitelezés alatt áll, további 3,4 milliárd eurónyi projekt pedig még tervezési szakaszban van. A program összesen 1395 kilométernyi vasútvonal felújítását irányozza elő.


A legnagyobb beruházások közé tartozik a Dugo Selo-Novska közötti, mintegy 83 kilométeres szakasz korszerűsítése és második vágányának megépítése. A csaknem 900 millió eurós munkálatok befejezését 2031-re tervezik.

A Jutarnji List arra is rámutatott, hogy a vasúti járműpark megújítása gyorsabban halad, mint a pályák korszerűsítése. Az új, óránként akár 160 kilométeres sebességre képes motorvonatok a hálózat jelentős részén nem tudják kihasználni műszaki adottságaikat. A lap úgy értékelte, hogy a pályák állapota és a beruházások elhúzódása miatt a vasút egyelőre nem tud érdemben versenyezni a közúti közlekedéssel.

Nyitókép: 123rf.com

KAPCSOLÓDÓ

Júliusban indul az Adria InterCity, ennyiért lehet eljutni éjszakai vonattal a horvát tengerpartra

A vonat október elejéig, hetente 2-4 alkalommal közlekedik Budapest és Split között.