„Erős turizmus jó közlekedés nélkül nem képzelhető el, viszont Budapest jelenleg több, a közlekedéshez kapcsolódó problémával küzd” – nyitotta meg a konferenciát Szatmáry-Jähl Angéla, a BKIK Kereskedelmi Tagozatának elnöke. Megemlítette azt is, hogy a mai eseményt – melyen a turizmushoz kapcsolódó összes közlekedési ág képviseltette magát – két szűk körű megbeszélés előzte meg a hajós és az autóbuszos társaságokkal, és ezek nyomán konkrét kéréseket és javaslatokat fogalmaztak meg a törvényhozók felé.

A turizmus és a közlekedés kölcsönhatása

A program során neves szakértők osztották meg gondolataikat és tapasztalataikat a közlekedési infrastruktúra és a turizmus kölcsönhatásairól. A vendégbarát Magyarország – élmények, értékek, jövő címmel tartotta meg előadását Bánki Erik, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke, aki előadásában sorra vette a hazai turizmus alappilléreit és beszélt a közelmúltban elért eredményekről. Mint mondta, 

Budapest vonzó desztináció a nagyrendezvények terén, gazdasági és üzleti vonzereje kiemelkedő, számos előnnyel rendelkezik Béccsel és Prágával szemben. 

A ferihegyi repülőtér várható fejlesztésével kapcsolatban megtudhattuk: a fő cél a check-in pultok számának és a biztonsági ellenőrzés kapacitásának a növelése, emellett elodázhatatlan az új terminál építése. A megközelítés javítására a kormány új tervet dédelget, ennek előkészítése szintén folyamatban van. Konkrét tervekkel rendelkeznek a személyhajózást illetően is, készen állnak arra, hogy megkezdjék a fejlesztéseket a dunai hajózás területén. Az autópálya-hálózat fejlesztésével a vidéki attrakciók is jól elérhetővé válnak a vendégek számára – sorolta. 

Juhász Szabolcs, a Visit Hungary Zrt. turizmusszakmai területvezetője a turizmus és a légiforgalom összefüggéseire világított rá A turizmus kihívásai és trendjei című előadásában. Prezentálta az év első hét hónapjának fővárosi eredményeit, majd sorra vette a Budapest Airport 2024-es működésének mutatóit. 2025-ben Budapest 136 desztinációval van közvetlen összeköttetésben. A járatok több mint felét a fapados légitársaságok üzemeltetik, részesedésük az európai úti célok tekintetében még jelentősebb.  A legtöbb utas a mid-haul piacokról érkezik Budapestre – sorolta. 

„Budapest Kínát és Dél-Koreát leszámítva jelenleg nem rendelkezik közvetlen járatokkal a long-haul piacokon, emiatt erőteljes a kitettsége az átszálló repterekkel szemben. Ez jövőre jelentősen javulhat majd a philadelphiai és a torontói közvetlen járatok visszatérésével” – emelte ki. 

Zárásként Juhász Szabolcs bemutatta a spanyol járatbővítések kedvező hatásait a vendégek számának jelentős növekedésére, és említést tett a közel-keleti konfliktus légiforgalmi hatásairól. Beszélt továbbá az intenzív légi összeköttetésekről Kínával, amelyek számában hazánk régiós piacvezető, és amelynek pozitív hatása a kínai vendégforgalomban is jelentkezik.

Fejlesztések földön, vízen és levegőben

Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke Budapest közlekedésfejlesztésének aktualitásairól beszélt. 

Véleménye szerint a legnagyobb kihívás, hogy a Budapestre érkező és egyre növekvő forgalmat a fenntartható közlekedés irányába tereljék. 

Mivel a növekedés jelenleg korlátlannak tűnik, már most ésszerű és kemény turizmusszabályozási lépéseket kell hozni ahhoz, hogy Budapest a turizmus (és a túlturizmus) hatásaival szemben ellenálló legyen. 

A fenntarthatósági törekvés jegyében született meg a fővárosi közgyűlés friss döntése, melynek értelmében 2029-től csak elektromos autóbuszok szolgálhatnak hop-on hop-off járatként. 

Vitézy Dávid a repülőtér megközelíthetőségének javítása kapcsán kiemelte: fontos a reptéri 100E hozzáférhetővé tétele a budapestiek számára. Magát a járatot tovább fejlesztik, jövő ősszel az útvonal új buszflottát kap, ezek a járművek már csomagtartóval is rendelkeznek. Középtávú cél a gyorsforgalmi út fejlesztése, ehhez a főváros minden engedélyt megadott. A valódi megoldást jelentő, kötöttpályás kapcsolat megteremtéséről a tegnapi fővárosi közgyűlésen szintén fontos döntés született: a kormány koncessziós alapon tervezi a reptéri vasút megépítését, melynek révén az országos vasúti hálózatba integrált reptéri vasúti fejlesztés valósulhat meg. 

A vasúti pályaudvarok éppoly fontos kapupontok, mint a repülőtér, éppen ezért elengedhetetlen a vasúti utazás ösztönzése és a pályaudvarok fejlesztése 

– hangzott el. 

A rakpartok ügyében szintén csak a szereplők együttműködésével történhet előrelépés. Szintén kiemelt a belváros egybefüggő, besétálható tereinek megteremtése, a külvárosi helyszínek bekapcsolása a turizmusba, a fürdők elérhetőségének fejlesztése. A szakember beszélt további fejlesztési elképzeléseikről is, egyebek mellett a Milleniumi földalatti vasút meghosszabbítása, a Kossuth Lajos utca – Rákóczi út rekonstrukciója, a Nagykörút komplex megújítása, illetve Rákosrendező kapcsán.

A légiforgalmi irányítás szerepéről tartotta meg prezentációját Bárány Ákos, a Hungarocontrol Zrt. megbízott kommunikációs igazgatója. A társaság 2024-ben 1,288 ezer légi járművet kezelt 882 légiforgalmi irányítóval. 2025 első 9 hónapjában 8%-os forgalomnövekedéssel számolnak, ami a 4%-os európai átlaghoz képest kiemelkedő. Mindezek miatt a kapacitásigény jelentős növekedésével szembesülnek, erre többféle lépéssel igyekeznek reagálni.

Figler Zoltán, a Személyhajósok Szövetségének főtitkára A hajózás és a szárazföldi közlekedés kapcsolata Budapesten, rakpartok, turizmus és utasbeszállítás a jelenben és jövőben című előadásában bemutatta a résztvevőknek a háttérben zajló egyeztetések sarokpontjait. Budapesten éves szinten 3,5-4 millió utas választja a kikapcsolódásnak ezt a formáját, és mintegy 70 hajó vesz részt a tevékenységben – tudhattuk meg. Figler Zoltán ellentmondásosnak tartja, hogy miközben Budapest kapcsán mindenki növekedésről beszél, a hajózásban visszafejlesztésről hallunk évek óta és teljes a bizonytalanság azt illetően, mi fog történni 2027. január elsejétől. 

Véleményük szerint nem kevesebb, hanem több kikötőre és több hajóra, valamint az idősávok kitolására lenne szükség a jövőben. 

A forgalom széthúzására tett kísérleteik ellen hat, hogy az esti sétahajós programokat nyáron kétórás idősávban kell lebonyolítani, hiszen este 11 órakor lekapcsolják a közvilágítást. A szakember előadásában rávilágított arra is, hogy a kijelölt új kikötőhelyekkel kapcsolatban milyen problémákat (rossz megközelíthetőség, hiányos infrastruktúra, nem megfelelő mederviszonyok) azonosítottak. A probléma megoldására intergált gondolkodásra van szükség – hangsúlyozta előadása során több alkalommal. 

Utalt arra is, hogy a háttérben folyamatosan zajlanak az egyeztetések, mindezek ellenére – az átfutási idők hossza és a tisztázandó kérdések nagy száma miatt – meggyőződésük, hogy a 2027. január 1-jei dátum nem tartható.

(Nyitókép: Magyar Turisztikai Ügynökség)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!