Nem tudni, mennyiben bizonyul tartósnak a befektetők elfordulása a Wizz Airtől, amelynek szerepe kulcsfontosságú a budapesti repülőtér forgalmában. Az biztos, hogy egy hónappal azután, hogy június elején 25 százalékkal zuhant a társaság részvényeinek az értéke, az esés már 35 százaléknál tart.

A részvényeseket egyelőre nem nyugtatta meg sem a múlt, sem a jövő. A múlt elsősorban azért alakult kedvezőtlenül, mert 2023-ban kiderült: az amerikai repülőmotor-gyártó Pratt & Whitney mintegy 1200 gépet kénytelen ellenőrizni, miután szennyeződések kerültek a hajtóművek turbinatárcsáiban használt fémporba. A probléma elsősorban az Airbus A320neo és A321neo típusait érintette, márpedig a Wizz Air flottájában mintegy 150 ilyen gép van. Az átvizsgálás rendkívül hosszadalmas, egy-egy hajtómű ellenőrzése mintegy 300 napba telik, és a légitársaságnak így egyszerre 30-40 repülője esik ki a forgalomból. A munkálatok akár 2026 nyaráig is eltarthatnak – nyilatkozta korábban Váradi József vezérigazgató. 

Így nem csoda, hogy 2024-ben a Wizz Air nyeresége 41 százalékkal esett vissza, erre a hírre reagált a tőzsde június elején jókora árfolyameséssel. Más kérdés, hogy ez azt jelenti, a vállalat még ilyen körülmények között is profitábilis tudott maradni, az adózott eredménye 213 millió euró lett. Egyébként a cégnek a bevétele is nőni tudott bő 3 százalékkal, és így elérte az 5,3 milliárd eurót. Ebből azonban a jegyértékesítés csak 2,9 milliárdot hozott, a többi egyéb bevétel (például a feladott csomagok díja, ülésválasztás, stb.) volt. Az egyensúlyhoz nyilván hozzájárult az is, hogy a Pratt & Whitney kompenzációs csomagot állított össze az érintett légitársaságoknak a károk enyhítésére.

Pedig, ha nincs ilyen hátráltató tényező, akkor egyébként remek éveket írnak mostanság az ágazat szereplői. 2024 rekorder volt a repüléstörténelemben, amikor a légitársaságok nemcsak visszakapaszkodtak a koronavírus-járványt megelőző évek szintjére, hanem túl is szárnyalták azt. A globális légiforgalom tavaly 10,4 százalékkal bővült, ami 3,8 százalékponttal haladta meg a Covid előtti időszakot. A vállalatok igyekeztek is élni ezzel a lehetőséggel, és rekord szintre, 83,5 százalékra növelték a repülők töltöttségét. A Wizz Air tehát a növekedési ütemben elmaradt az átlagtól, az átlagosnál jobb volt viszont az ülőhelyek kihasználtságában, amely 2024-ben 91,2 százalékra nőtt.

A befektetők számára ugyanakkor még az sem tette kívánatosabbá a Wizz Air részvényeit, hogy Váradi József vezérigazgató ígérete szerint már a következő hónapokban is nő a légitársaság kapacitása, és a tervek szerint 2 százalékponttal tovább javul az üléskihasználtság is. A tervek szerint a flotta 2028 tavaszára 305 repülőgépből áll majd, szemben a 2025. március végi 231 géppel. Ennek érdekében a vezérigazgató június közepén meg is állapodott, méghozzá ismételten a Pratt & Whitney-vel, hogy a következő 177 darab Airbus A321neójához is tőlük rendeli meg a repülőgépek motorjait.

A hajtóművek szennyeződése tehát nem tántorította el a Wizz Airt attól, hogy továbbra is az amerikai motorgyártóval kooperáljon. Váradiéknak komoly érv lehetett, hogy a kérdéses repülőgépmotor a meghibásodott PW1100G típusú hajtóműnek már egy továbbfejlesztett változata, a GTF Advantage. A fejlesztésnek köszönhetően ennek a típusnak 1 százalékkal alacsonyabb az üzemanyag-fogyasztása, és 4-8 százalékkal nagyobb lett az ezzel felszerelt repülőgépek felszállási teljesítménye is. Ez lehetővé teszi, hogy ugyanaz a repülő nagyobb távolságot küzdjön le, vagy nagyobb legyen a hasznos terhelése. 

Az első új típusú hajtóműveket várhatóan az év végén szállítják le az Airbusnak, a Wizz Air új repülői pedig 2026-tól állhatnak forgalomba.

Összességében a romló eredmények csökkenő profitot ígérnek a részvénytulajdonosoknak, akik így egyelőre nem kapkodnak a vállalati papírok után, éppen ezért most egy alacsonyabb szinten stagnál az árfolyam. Nem így az egyik legfontosabb konkurencia, a Ryanair esetében, amelynek a részvényárfolyama június elején csaknem megdöntötte a történelmi csúcsát. Árbevétele 25 százalékos növekedéssel 2024-ben meghaladta a 13 milliárd eurót, nyeresége pedig csaknem 2 milliárd euró lett. Bár a hajtóművek problémájával csak a Wizz Air bajlódott, ezzel együtt a hatékonyságbeli különbséget mutatja, hogy a Wizz Air a kevesebb repülőjét is csak átlagosan 91,2 százalékra tudta feltölteni. A Ryanair járatain ugyanakkor minden 100 ülőhelyből 94 foglalt volt, ez pedig csökkentette a légitársaság egy utasra jutó költségeit.

A hajtóművek ellenőrzése miatt kieső gépek szempontjából ezúttal nem feltétlenül hátrány a Wizz Air számára, hogy az Izrael és Irán között kirobbant konfliktus miatt veszélyessé vált a légtérhasználat a Közel-Keleten, és emiatt számos légitársaság felfüggesztette a járatait a térségben. A Wizz Air július 3. és szeptember 15. között nem repül az Egyesült Arab Emírségekbe, vagyis kimaradnak a dubaji és az abu-dzabi járatai, és nem üzemelteti a repülőket a tel-avivi és az ammani légikikötőbe sem. Egyébként leállította egyes járatait a Ryanair is, Tel-Avivba és Ammanba egészen október 25-éig nem közlekednek.

A bő 20 évvel ezelőtt alapított, a londoni tőzsdén jegyezett, de magyar gyökerű Wizz Airnek jelenleg az amerikai magántőke-befektető Indigo Partners a fő tulajdonosa, viszont Váradi Józsefnek továbbra is van közvetlen, 1-2 százalékos részesedése a vállalatban. A magyarországi kötődés abban is megmutatkozik, hogy az anyavállalatnak több leánya is működik Budapesten, legutóbb januárban hozott létre egyet, a Wizz Air Aviation Services Kft.-t, amelynek műszaki tanácsadás a főtevékenysége. (Miután a Wizz Air éves beszámolójának a fordulónapja március utolsó napjára esik, így magyarországi cégei még nem tették közzé a dokumentumot a 2024. évről.)

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a Wizz Air legfontosabb bázisa, ott állomásozik a vállalat 17 gépe. A légitársaság Budapesten hetente több mint 2000 járatot üzemeltet, és egymaga hozza a ferihegyi utasforgalom több mint egyharmadát (36 százalékát). 

Júliustól négy új úti célt (Bilbao, Wroclaw, Gdansk és Vilnius) kínálnak azoknak, akik Budapestről szeretnének indulni. Ezekkel a járatokkal együtt már 33 ország több mint 70 repülőterére lehet utazni a Wizz Airrel Budapestről.

A fapados légitársaságok szolgáltatásainak a minősége mindig is vita tárgyát képezte. Ezt érzékelhette a társaság vezetősége is, amikor áprilisban úgy döntött, hogy elindítja a Customer First elnevezésű programot. A légitársaság azt ígéri, hogy a következő három évben javítja az ügyfélélményt, pontosabbak lesznek a járatok, és innovatív fejlesztéseket is kilátásba helyezett, hogy biztosítsa a megfizethető repülőjegyeket. Ha számításaik bejönnek, ismét növekedésnek indulhat a vállalat részvényeink az értéke.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!