A 2026. február elsejéig látogatható tárlaton az érdeklődők többek között megismerhetik a kékfestés és a foltvarrás történetét; valamint megtekinthetik a Magyar Foltvarró Céh elmúlt harminc évben készült alkotásait, illetve a Néprajzi Múzeum és a Magyar Foltvarró Céh közös, Nagyjainktól örökül című kékfestő pályázatának pályaműveit is.

Kemecsi Lajos, a városligeti intézmény főigazgatója a kiállítás megnyitóján kiemelte: az új tárlat tökéletes visszajelzést ad arról, hogy miért is fontos az, hogy egy világvárosban, a 21. század harmadik évtizedében is működjön a hagyományos tárgyak őrzőhelyeként és kortárs közösségek támogatójaként is funkcionáló Néprajzi Múzeum.

Az MTI kérdésére Méri Edina, a pápai Kékfestő Múzeum néprajzos muzeológusa elmondta, hogy az Indiából Európába került kékfestés a kontinensen elsőként Franciaországban honosodott meg a 16. században. A kékfestő anyag a kézi nyomással és indigófestéssel készült mintáiról ismert.

Magyarországon a technika a kora újkori kezdetek után a 19. és 20. század fordulóján teljesedett ki, ekkor négyszáz kékfestő műhely működött az akkori ország területén.

A kékfestés 2018-ban felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára, öt közép-európai ország – Ausztria, Csehország, Magyarország, Németország és Szlovákia – közös felterjesztésében – emelte ki Méri Edina, aki beszámolt arról is, hogy hazánkban jelenleg öt műhely működik: Bácsalmáson, Tiszakécskén, Tolnán, Győrben, valamint Nagynyárádon.

Budavári Veronika, a tárlat kurátora arról számolt be, hogy a kiállított alkotások nagyon széles technikai spektrummal, többek között úgynevezett "rátét" mintával készültek.

A tárlaton 250 alkotó körülbelül 150, kékfestőanyagból és foltvarrás-technikával készül alkotásai, többek között különleges faliképek, valamint párnák tekinthetők meg. A látogatók filmeken az öt hazai, működő kékfestő műhely munkáját is megismerhetik.

(Nyitókép: MTI/Kovács Attila)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!