Az elmúlt évtizedek legjelentősebb kiállítása nyitotta meg kapuit csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az Attila című időszaki tárlat, amely a hunok uralkodójának személyét és örökségét mutatja be, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. A tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát.
„A kiállításban a magyar emlékezetben megőrzött képeken keresztül tárul fel Attila alakja: a hadisten kardja, Attila lakomája, Attila halála és sírja, és Attila mint a magyarok őse. A kiállítás a tudomány és a legendák párbeszéde is: egyszerre mutatkozik be a régészet, a történettudomány, a művészet, az archeogenetika, vagy a néphagyomány” – emelte ki Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke köszöntőbeszédében.
„A Magyar Nemzeti Múzeum által rendezett kiállítás a türk világ számos múzeuma közös erőfeszítésének köszönhetően jött létre.
A türk államok múzeumai először fogtak össze, hogy ilyen átfogó kiállítást szervezzenek egy közös történeti narratíváról.
Ez az egység rendkívül értékes kulturális együttműködésünk szempontjából. A kiállításon bemutatottak közös régészeti és tudományos kutatások eredményei” – jegyezte meg Sultan Raev, a TÜRKSOY főtitkára.
A Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termei, különleges vizuális és technikai megoldások segítségével a tárlat idejére teljesen átalakultak, hogy megidézzék egy letűnt kor emlékét. A kiállítás kurátorai úgy állították össze a műtárgyakat, hogy az utóbbi 1600 év, vagyis az Attila óta eltelt korokból megjelent nyugati, keleti és magyar értelmezések is megismerhetőek legyenek. Láthatjuk, milyen szokások szerint éltek a hunok, mit hagytak ránk és milyen hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra a világban.
A kiállítás egyedülálló módon vizsgálja az Attilát övező mítosz és a történeti valóság kapcsolatát a régészet, a történettudomány, a művészettörténet, az antropológia, az archeogenetika eredményeinek és a kortárs reflexióknak a tükrében. A kiállítás hidat képez a legendás hun uralkodó keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között, bemutatva a hódító uralkodó alakjának sokrétű értelmezéseit.
A kiállításban láthatóak különleges ékszerek, amelyek a Kárpát-medencéből és az egykori hun birodalom más részeiből kerültek a vitrinekbe.
120 év után tekinthető meg Haan Antal festménye, amely egy Raffaello-freskó másolata és amelyet a Szépművészeti Múzeum adott kölcsön. Az Attila-kiállításban bemutatják a legfontosabb magyarországi áldozati leleteket és olyan, a hun korból való műkincseket is, amelyek az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Üzbegisztán, Románia, Szlovákia és Magyarország vezető közgyűjteményeiből érkeztek.
A tematikus egységeken végighaladva a látogatók megismerhetik a kor világát, az Attilát körülvevő elit reprezentációját, valamint az Attila-emlékezethez kapcsolódó műtárgyak, elméletek és értelmezések gazdag recepciótörténetét.
A 2026. január 23. és július 12. között látogatható kiállítást gazdag kísérőprogram-sorozat egészíti ki.
Az érdeklődőket nemzetközi konferencia, tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, hagyományőrző családi és gyermekprogramok, múzeumpedagógiai foglalkozások, kézművesműhelyek, könyvbemutatók, filmvetítések és élő zenei programok várják.
(Fotók: Magyar Nemzeti Múzeum)
KAPCSOLÓDÓ
Egy 120 éve nem látott festmény lesz az Attila-kiállítás egyik attrakciója
A Nemzeti Múzeum január 22-én nyíló tárlata az elmúlt évtizedek legnagyobb hun tematikájú kiállítása lesz egész Európában.
