A múzeum egy bécsi aukción vásárolt meg egy fiatal oszmán szultán portréjaként árverezett táblaképet. A képmásban azonban sikerült egyértelműen azonosítani Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem ifjúkori arcképét az 1590-es évek elejéről.
A Nemzeti Múzeum most egy kamarakiállítást szervezett Egy fejedelem arcai – Báthory Zsigmond ismeretlen képmása címmel, amelynek a központjában a festmény áll. A múzeum Széchényi-termében megtartott kiállításmegnyitón Tomka Gábor gyűjteményi-főigazgatóhelyettes elmondta: azok számára, akik mélyebben érdeklődnek a téma iránt, a tárlat kontextusba helyezi a képet, hiszen olyan tárgyak vannak még kiállítva mellette, amelyek segítenek értelmezni azt.
Mikó Árpád művészettörténész, a HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója szerint a festmény komoly intellektuális feladványt jelent a tudósok számára, távlatokat nyit meg a történetkutatásban.
A festmény unikális a fennmaradt fejedelmi portrék között. Báthory István fejedelemről – Zsigmond nagybátyjáról – csak lengyel királyként ismerünk festményt. Bethlen Gábor fennmaradt mellképei sokkal gyengébb kvalitásúak és egykorúságuk is kérdéses. Az első, igazoltan egykorú erdélyi fejedelmi festményportrék csak jó 50 évvel későbbről, I. Rákóczi Györgyről és Kemény Jánosról maradtak fenn.
A kiállításon a fejedelmi portré mellett a tizenötéves háborúba bekapcsolódó és ezzel jelentős európai érdeklődést és hírnevet kivívó Báthory Zsigmond (1572–1613) más típusú arcképei is be vannak mutatva. A kiállított páncél, tollas buzogányok és dísznyeregtakaró a festményen ábrázolt tárgyak kortárs analógiái.
A festmény megszerzésének, azonosításának és bemutatásának jelentőségét növeli, hogy a magyar királyi családok portréin kívül – a Nemzeti Múzeum tudomása szerint – ez ma a legkorábbi ismert, magyarországi gyűjteményben lévő, magyar személyt ábrázoló festményportré.
KAPCSOLÓDÓ
Istenek és démonok vették birtokba a Szépművészeti Múzeumot
Az ókori Mezopotámia páratlan örökségét mutatja be a múzeum új tárlata.
