Az idén az Egyesült Államokban már több mint negyven fesztivált töröltek. Nemcsak több évtizedes, meghatározó könnyűzenei rendezvények, hanem olyan gasztronómiai események is eltűntek, mint a több mint hatvan éve futó Articsóka Fesztivál Monterey-ben vagy a negyvenéves Pittsburg Seafood and Music Festival. A CNN szerint számos tényező áll a háttérben, amelyek világszerte sújtják az ágazatot. A Covid–19 nyomán súlyos bevételkiesés érte a fesztiválokat. A kedvezőtlen makrogazdasági környezet, a kiszámíthatatlan piac és a produkciós költségek (szaniter-, kerítés-, technikabérlés, logisztika) emelkedése mellett szigorodtak a biztosítási, adózási és jogi feltételek is. A jegyárakat nem lehet a költségnövekedéssel arányosan emelni, így a kieső bevételek pótlása nehézkes. Az USA-ban egy hétvégi fesztiválozás költsége jeggyel, szállással, étellel és utazással ma könnyen meghaladja a hatszáz dollárt, amit sokan nem engedhetnek meg maguknak, különösen, hogy a globális válság a háztartások szabadon elkölthető jövedelmét is apasztotta. A bizonytalan környezetben a szervezők gyakran találgatnak, miközben a közönség bizalma fogy: gyakoribbak az utolsó pillanatban lemondott fellépések, ezért egyre többen érzik úgy, hogy a megvett jegy nem garancia a valódi élményre.

Stadion kontra sárdagonya

Ami alapjaiban megkérdőjelezi a fesztiválok létjogosultságát, az a globálisan megváltozott rajongói magatartás és közönségviselkedés. A zenehallgatás formái strukturálisan alakulnak át: a TikTok és a Spotify algoritmusai személyre szabott élményt kínálnak, így sok fiatal számára egy vegyes felhozatalú fesztivál már sokkal kevésbé vonzó. Globális trend, hogy a rajongók inkább kedvenc sztárjuk stadionturnéját választják, ahol célzott élményt kapnak. A nagy előadók is ezt az utat járják, mert egy önálló turné esetén a teljes jegy- és kiegészítő bevétel náluk realizálódik, így a többszörösét kereshetik a fesztiválfellépéseknek. 

A fesztiválok így egyszerre veszítenek közönséget és fellépőket. Generációs különbségek is számítanak: az Y és a covid alatt szocializálódott Z korosztály tagjai kevésbé hajlandók a kényelmetlenséggel járó, többnapos, sátrazós fesztiválokra kitelepülni, mint elődeik. 

A zenés rendezvények likviditását tovább nehezíti, hogy világszerte csökkennek az elérhető támogatások. Kanadában az állami hozzájárulás visszaesése és a szponzorhiány több bezárás végső oka volt – írja a ca.billboard.com. Ausztráliában az elmúlt másfél évben tíz nagy fesztivál zárt be, a legnagyobb csapás az ikonikus Splendour in the Grass kiesése. A Daily Telegraph arról írt, hogy az ausztrál kormány 2,2 milliárd ausztrál dolláros mentőövet dobott a legnagyobb zenés rendezvényeknek, ugyanakkor a szakma további beavatkozást és a támogatási program folytatását sürgeti.

Magyar fesztiválok válaszúton

Magyarországon kisebb léptékben, de hasonló logika érvényesül. A Bánkitó Fesztivál tizenhat év után, 2025-ben búcsúzott: a nonprofit modell fenntarthatatlanná vált, mivel a támogatások elapadtak, a jegyeladások stagnáltak, a költségek nőttek. Csak súlyos kompromisszumokkal folytathatták volna, az alapértékek feladásával – közölték a szervezők. Az idei Kolorádó Fesztiválnak ugyan kiugró látogatottságot hozott a hír, hogy kilenc év után ők is búcsúznak, miután a helyszín tulajdonosa, a Pilisi Parkerdő Zrt. visszavonta az engedélyeket, de a háttérben gazdasági ellehetetlenülés is áll. Fordulatként a szervezők honlapjukon bejelentették, hogy új helyszínt keresnek a folytatáshoz. A Balaton Sound sem tért vissza Zamárdiba az idén, a szervezők végleg leálltak, a város pedig jelentős turisztikai bevételtől esett el. 

Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye fesztivál ügyvezető igazgatója, az Európai Fesztivál Szövetség igazgatótanácsi tagja, aki a magyar szakma képviselője a Yourope ernyőszervezetben, a globális trendek mellett ország- és régióspecifikus kihívásokra is figyelmeztet. „A hazai szervezők szerint ma szezonról szezonra is óriási különbségek lehetnek: míg egyik évben erős látogatószámot mérnek, a következőben drasztikus visszaesést tapasztalnak. A 2024-es választási kampány idején a politikai költések felhajtották az online hirdetési árakat: egy magyar embert elérni a PPC-platformokon a korábbi 23 forint helyett 230 forintba került. Ezt a tízszeres költségemelkedést nem tudták lekövetni a fesztiválok, sok helyen 30-40 százalékos visszaesést hozott az elővételes jegyértékesítés. A Művészetek Völgye esetében tavaly a látogatószám 5 százalékkal csökkent, de a jegyáremelés miatt bevételben nullára jöttünk ki. Idén a napijegyek felé tolódó vásárlás 10 százalékos látogatószám-emelkedést és hasonló bevételnövekedést hozott” – mondja a szakember, aki szerint a klímaváltozás hatásai sem elhanyagolhatók már. „Egy nyári eseménysorozatot az extrém hőség vagy egy vihar könnyen tönkretehet. A Művészetek Völgyében például volt olyan év, amikor a negyvenfokos kánikula miatt a látogatók 80 százaléka csak délután, a hőségriadó után váltotta be jegyét, így a nappali programok közönsége eltűnt” – meséli.

Amikor a szponzor diktál

A szakember szerint az is tény, hogy egész Európában általános tendencia a fesztiválok megszűnése. Franciaországban tavaly a fesztiválok 55 százaléka veszteséges volt, miután számos állami támogatást megvontak. A művészeti rendezvények mindenütt állami forrásoktól függenek, és a kormányzati finanszírozás elvonása, kultúrpolitikai alapú újraelosztása Európa-szerte meghatározó kockázat. Itthon a könnyűzenei fesztiválok jóval nagyobb arányban kapnak állami támogatást, mint nyugaton, így a megvonás különösen fájdalmas. Probléma az is, hogy a szponzorációs piac sem stabil: a politikai ráhatás még a nagy, elvileg független multikra is kiterjedhet, így előfordul, hogy állami nyomásra kilépnek a partnerek. Ez látványosan megmutatkozott az idén Újvidéken utoljára megrendezett Exit fesztivál esetében is. 

Óriások uralták el a globális piacot

Oszkó-Jakab arra is rámutat, hogy az ágazatot nemcsak a politika, hanem a piaci koncentráció is szorítja. „Az elmúlt években három óriás – köztük a Live Nation és a Superstruct – vásárolta fel globálisan a legnagyobb könnyűzenei fesztiválokat. A Superstruct ma mintegy nyolcvan gigafesztivált kezel világszerte, köztük a Szigetet. Míg korábban Budapesten évente egy-két nagykoncertet szerveztek a kőszínházi szezonban, ma már havi (!) húsz-huszonötöt. Ez kannibalizálja a piacot: a közönség, amely korábban a nyári fesztiválokra gyűjtött, ma inkább A-listás sztárok arénakoncertjére vesz jegyet. A hatás kevésbé érezhető a vidéki rendezvényeknél, inkább a budapesti közönségre építő fesztiválokat sújtja, legnagyobb vesztese kétségtelenül a Sziget. Esetükben az is komoly gond, hogy a tulajdonos amerikai befektető számára a Sziget és társai nem kulturális missziót, hanem egy Excel-táblázat egyik sorát jelentik, így a kevés profitot hozó rendezvényeket – mint a VOLT vagy a Balaton Sound – egyszerűen bezárták” –magyarázza a szakember.

Nem veszett el, csak átalakult

Magyarország egyik legnagyobb vidéki zenei rendezvényét, a soproni VOLT-ot 29 év után, 2022-ben szüntette meg a Sziget Zrt.-t felvásárló új amerikai tulajdonos. miután az utolsó évet több száz milliós veszteséggel zárta a fesztivál. A város azonban egyetlen évig sem maradt nagyrendezvény nélkül: a VOLT-ot alapító Lobenwein Norbert és Fülöp Zoltán 2023-ban elindították a SopronFestet, amely urbán tematikájával újdonságnak számít a hazai piacon. A tíznapos programsorozat a belvárosban kulturális, művészeti és gasztronómiai eseményeket, a Lövérekben pedig három napon át nagykoncerteket kínál. „Nem a fénykorában akár kétszázeres közönséget is vonzó VOLT újrahasznosítása volt a cél, hanem egy, a régió érdeklődésére építő, a helyi turisztikai szereplőket bevonó fesztivál alapítása” – nyilatkozta lapunknak Lobenwein Norbert, aki hozzátette, hogy elégedettek az eddigi eredményekkel. Az elmúlt három évben 50-60 ezren látogattak el a SopronFestre, ebből évente 10 ezer embert vonzottak a belvárosi események. 

„Nem szeretnénk nagyobbra nőni, inkább az a cél, hogy a nagykoncertes napokon egy stabilabb, fixen napi 12 ezres nézőszámot érjünk el. Ennek érdekében a várossal közösen arról döntöttünk, hogy a pünkösdi időpont helyett jövőre júliusban rendezzük a fesztivált” – tette hozzá.

Ahogy Sopron, úgy a Balaton sem maradt fesztivál nélkül, igaz utóbbi elveszítette megarendezvényét, a Balaton Soundot, amely 18 év után, 2024-ben húzta le a rolót. A Lobenwein–Fülöp „mesterpáros” második emblematikus fesztiválja, a Sound szellemi öröksége azonban tovább él harmadik projektjükben, a 2013-ban alapított STRAND fesztiválban. Idén rekordot döntött a zamárdi rendezvény a közel 90 ezres látogatószámmal, amely a tó promóciójával foglalkozó VisitBalaton365 várakozásait is felülmúlta, nyilatkozta Princzinger Péter, a szervezet elnöke.

Új utakon a Sziget

„A Sziget Fesztivál legnagyobb kihívása továbbra is a gazdasági fenntarthatóság. Bár 2025-ben 416 ezer látogatót vonzott, üzletileg még mindig nem nyereséges. A cél a covid előtti látogatottság visszaszerzése” – tudtuk meg Vető Viktóriától, a Sziget fesztivál sajtófőnökétől. Hozzátette, hogy a szponzorbevételek emelkedtek ugyan, de a cégek visszafogottabban, célzottabban költenek, és ritkábban kötnek hosszú távú, nagy volumenű megállapodásokat. Mindez arra kényszeríti a Sziget szervezőit, hogy új alapokra helyezzék a működésüket. A látogatói élmény maximalizálása és új, kreatív bevételi modellek bevezetése kulcsfontosságú stratégiák. A fesztivál évek óta nem számít érdemi állami forrásokra, és ezt nem kudarcként, hanem adottságként kezeli. A cél, hogy a Sziget piaci alapon is fenntartható esemény maradjon, amely nem csupán zenei programokat kínál, hanem komplex, sokrétű élményt, olyan fesztiválközeget, amelyhez a látogatók akkor is visszatérnek, ha épp nem a legnagyobb világsztárok lépnek fel. Vető megerősítette a globális trendeket: a stadionturnék elszívó hatását és a fesztiválozók rövidülő tartózkodási idejét. Azt is elmondta, hogy a küldőpiacok élén a hollandok állnak, de a nemzetközi jelleget idén főként a környező országokból érkező vendégek erősítették. A magyar közönség – a korábbi évek trendjével szemben – visszatérőben van.

Orbán Balázs, a BME Egyetemi Napok és a marosvásárhelyi VIBE főszervezője szintén az élménymaximalizálásban látja a kiutat. „Aki ma is úgy szervez, mint öt éve, el fog tűnni. A klasszikus modell kifáradt, nem elég néhány húzónév a plakáton. A közönség egyedi pillanatokat, közösségi és érzelmi kötődést keres – fogalmaz. Orbánék rendezvényeiket jó cél köré építik, az online térben is kínálnak virtuális kalandokat, és megreformálták az értékesítést: a meghívott előadókat is érdekeltté tették a jegyeladásokban. Ezzel az affiliate rendszerrel idén több mint 10 százalékkal több bérletet adtak el a szeptemberi budapesti rendezvényükre, mint tavaly.

Stratégiák a túlélésért

Oszkó-Jakab szerint azok a rendezvények maradnak életképesek, ahol a szervezők felismerik, hogy az iparág életkorérzékeny. „A Művészetek Völgyének stábjában a 18 évestől a 63 éves munkatársig minden generáció jelen van. Legalább ilyen fontos a bevételi portfólió szélesítése: nem lehet kizárólag állami támogatásokra támaszkodni. A jegyértékesítés, a közönségfogyasztás, a szponzoráció és más források együtt tarthatják csak fenn a működést. Reagálni kell a változó fogyasztói szokásokra is: a soft drinkek és más szolgáltatások felé fordulni, hiszen az alkoholértékesítés általános visszaesése óriási bevételkieséssel jár” – mutat rá a szakember. 

A külföldi megoldóképletek között akad egészen drasztikus is. A szerbiai Exit fesztivál nem nyugszik bele az ellehetetlenülésbe: a szervezők szerződést kötöttek az egyiptomi helyszíneken látványos show-kat bemutató Venture Lifestyle céggel, és Kairóba költöztetik az eseményt. A legközelebbi Exitet, a tervek szerint, jövő októberben rendezik a gízai piramisok lábánál. 

A zene iránti vágy örök, de a többnapos, többhelyszínes szabadtéri happeningek keretei változóban vannak. Hamarosan kiderül, hogy a fesztiválforma elavul-e, vagy a szervezők és a közönség megtalálják az új egyensúlyt.

Interjúnk eredetileg a Turizmus.com Magazin 2025. szeptemberi számában jelent meg. Ha szeretne előfizetni lapunkra, ezen a linken megteheti. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!