Bemutatta éves programtervét a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum. A világ megértésére és jobbítására irányuló törekvések mellett idén a nyitott és átjárható intézmény ideáját helyezik a fókuszba, jelképessé téve vagy feloldva azokat a határokat, amelyek a múzeum és környezete között húzódnak ‒ tudtuk meg a sajtótájékoztatón.
INsideOUT – egy nyitott, átjárható múzeum ideája, amely mind kiállítási tematikájában, mind működésmódjában kapcsolódik a városhoz, továbbá együttműködik különféle társadalmi csoportokkal és más színterekkel, teret nyit a közös gondolkodásnak, hálózatosan szervezi a tudásmegosztást, és párbeszédet folytat, felerősít hangokat, folyamatokat, törekvéseket.
A nyitott múzeum szellemiségéből kiindulva 2026-ban a Ludwig Múzeum új alapokra helyezi a múzeum gyűjteménye és környezete viszonyát, megnyitja, átjárhatóbbá teszi a gyűjtemény anyagát, tereit az érdeklődők felé
‒ mondta Fabényi Julia a Ludwig Múzeum igazgatója.
A múzeum gondolkodását a világról és önmagáról ebben az évben két évforduló szervezi keretbe: a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 30 éve, 1996-ban nyílt meg, és idén lenne az intézmény alapítója, Néray Katalin 85 éves, akiről az intézmény egy konferencia keretében emlékezik meg ‒ közölte az igazgató.
A programot tavasszal a Black Mirror. A jövő hosszú árnyéka című kiállítás nyitja, amely a Ludwig Múzeum gyűjteményének disztópikus fókuszú műveiből kiindulva vizsgálja a jelen torz önképét.
A bemutatott alkotások a múlt tapasztalataiból és a jelen folyamataiból kibontakozó jövőképeken keresztül reflektálnak ideológiákra, társadalmi kontrollra, technológiai fejlődésre és kollektív félelmeinkre. A tárlat egy hosszabb és átfogóbb kutatás első állomásának tekinthető ‒ árulta el Készman József, a Gyűjteményi, Kiállítási és Tudományos Főosztály vezetője.
Ezt követi április közepétől a pozsonyi Art Fond Gyűjtemény neoavantgárd anyagát bemutató A végén nem lesz vége című kiállítás, amely a kelet-európai művészet alternatív, gyakran informális és ellenkulturális stratégiáira irányítja a figyelmet. A bemutatott művek, amelyek kívül állnak a hivatalos narratívák magyarázatán, a történelmileg meghatározott jelenre, az idő politikai természetére és az ellenállás különböző formáira kérdeznek rá. A kiállítás a neoavantgárdot nem lezárt művészettörténeti jelenségként, hanem egy folyamatosan újjáéledő gondolkodásmódként értelmezi, amely továbbra is meghatározza a kortárs művészet konceptuális, intermediális, feminista, ökológiai és aktivista pozícióit ‒ tette hozzá a főosztályvezető.
Októbertől lesz látható A sétáló ember – A gyaloglás művészete címmel rendezett válogatás. A gyaloglás az emberi mozgás egyik legalapvetőbb formája, amely túlmutat praktikus, mindennapi funkcióján, és kultúrtörténeti jelenségként, a megismerés eszközeként, művészeti aktusként, valamint filozófiai módszerként is értelmezhető. A kiállítás a gyaloglást mint művészeti formát, narratív eszközt és kritikai gyakorlatot vizsgálja, olyan műveken, projekteken, akciókon keresztül, amelyek a gyaloglás hétköznapi tevékenységét a felfedezés, a feltérképezés, az ellenállás, a politikai cselekvés eszközeként használják ‒ tudtuk meg Készman Józseftől.
A Ludwig Múzeum a Velencei Képzőművészeti Biennálén idén Koronczi Endre Pneuma Cosmic című kiállítását mutatja be. A projekt, amely a hazai gyakorlatnak megfelelően nyílt pályázat keretében, szakmai zsűri döntése alapján került kiválasztásra, a légmozgás és a gondolkodás folyamatai között teremt párhuzamot, és ráirányítja a figyelmet az érzékelés és a környezeti tapasztalat összetett viszonyára. A biennálét követően a kiállított anyag bővített formában decemberben látható lesz a Ludwig Múzeumban is – nyilatkozta Boros Géza, a Velencei Biennále Iroda osztályvezetője.
A múzeumpedagógiai programok 2026-ban is kiemelt szerepet kapnak: folytatódik a Petőfi Kulturális Program.
A kezdeményezés idén nemcsak a gyermekeket, hanem a nyugdíjas korosztályt is meg szeretné szólítani. A múzeumpedagógiai programokat vidéki helyszínekre is kiterjesztenék. Emellett együttműködésen alapuló múzeumpedagógiai projektet terveznek a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal – mondta Hemrik László, a múzeumpedagógiai módszertani központ vezetője.
A kreatív alkotás a digitális térben is hangsúlyt kap: hamarosan pályázatot írnak ki legfeljebb háromperces, telefonnal készített rövidfilmek megvalósítására múzeumi témában – animációs munkákat is várnak.
A múzeum kapcsolódó programjainak segítségével a látogatók mélyebb betekintést nyerhetnek a kiállítások témáiba, a szakértők, kurátorok és kutatók előadásain, valamint workshopokon és interaktív foglalkozásokon keresztül aktívan tapasztalhatják meg a művészetet, a kerekasztal-beszélgetések és szimpóziumok alkalmával pedig bekapcsolódhatnak a társadalmi és technológiai kérdésekről folytatott párbeszédbe.
(Nyitókép: Ludwig Múzeum)
KAPCSOLÓDÓ
Kádár kockák, tajvani művészet és Vera Molnar-kiállítás a Ludwig programjában
Idén a kortárs képzőművészet kapcsolódási pontjai kerülnek fókuszba a Ludwig Múzeumban.
