A mozgás és a természetközeli életmód mára stratégiai jelentőségű nemzeti üggyé vált – ez rajzolódik ki az Aktív Magyarország 2025-ös évértékelőjéből. A program rekord részvételű élménysport-események megvalósulását, nagyszabású infrastruktúra-fejlesztéseket és egyre szélesebb társadalmi elérést mutat fel.

Az Aktív Magyarország Évértékelő 2025 kiadvány bemutatása adta a kedd délelőtt, a budapesti Hegyvidéki Ízlelő étteremben rendezett sajtóreggeli apropóját. A kiadvány átfogó képet nyújt az elmúlt év fejlesztéseiről, programjairól és közpolitikai intézkedéseiről az aktív életmód és az aktív turizmus területén, miközben több évre visszatekintve is értékeli a folyamatokat. Bemutatja az ország számos pontján megvalósult beruházásokat, az élménysport-programok és közösségi kezdeményezések növekvő népszerűségét, valamint a hosszabb távú stratégiai célokat is.

 

Megsokszorozódott források

A sajtóeseményen Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár hét pont mentén foglalta össze az Aktív Magyarország legfontosabb üzeneteit. Elmondta, hogy a kormány célja, hogy Magyarország a legélhetőbb országok közé tartozzon, ennek érdekében a ciklus elején a szabadidősport szervezetileg az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkársághoz került, és azóta minden eddiginél nagyobb forrás áll rendelkezésre a terület fejlesztésére: négy év alatt háromszorosára nőtt a költségvetés, és 2026-ban már több mint 16 milliárd forint jut erre a célra.

A hatékony felhasználás érdekében több átfogó stratégia készült: a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia, a Nemzeti Kerékpáros Stratégia, a Nemzeti Víziturisztikai Stratégia és a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia, valamint a Monspart Sarolta Aktív Életmód Stratégia. A források elosztása transzparens módon történik: egyedi támogatások helyett programokat és pályázatokat hirdetnek, amelyek elbírálásában országos szervezetek – köztük a Szabadidősport-eseményszervezők Országos Szövetsége (SZEOSZ), a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ), a Magyar Vízitúra Szövetség (MAVITUSZ) és a Magyar Paralimpiai Bizottság – vesznek részt.

A fejlesztések egyik leglátványosabb eleme az infrastruktúra bővítése: 

az elmúlt években országszerte új és megújult bringaparkok, futókörök, jégpályák, turistaházak, közösségi sportpályák és vízitúrás létesítmények jöttek létre az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ szakmai koordinációjával, idén pedig számos sportpálya újul meg rekortán borítással.


A cél – mint Révész Máriusz fogalmazott – a mozgás élménnyé tétele, hiszen megfelelő körülmények között sokkal vonzóbbá válik az aktív életmód. 

 

Rekordlétszámok a szabadidős sportban 

A sportesemények támogatására 2026-ban 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre, ami meghaladja a tavalyi, valamivel 1 milliárd forint feletti keretet. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nemcsak a résztvevők számát kívánják növelni, hanem azt is, hogy az események vonzóbbak, magasabb színvonalúak és biztonságosabbak legyenek. Ennek is köszönhető, hogy 2025-ben rekordlétszámú résztvevő kapcsolódott be a programokba.

A Mozgás Éjszakája, az Ötpróba, a vízi és kerékpáros sorozatok, valamint a nagy futóesemények százezreket mozgattak meg.


Révész Máriusz kiemelte, hogy a szemléletformáló programok is egyre nagyobb szerepet kapnak: a Mozgás Receptre, a Bringázz a munkába!, valamint a Mozdulj a NETről a valóságra! kezdeményezések célja, hogy minél több embert ösztönözzenek aktívabb életmódra. Rámutatott egy, a WHO-hoz köthető összefüggésre, amely szerint az egészségi állapotunkat az életmódunk három-négyszer akkora mértékben befolyásolja, mint az egészségügyi ellátórendszer. "A feltételeket megteremtjük, de senki helyett nem tudunk elkezdeni mozogni"– mondta. Az államtitkár kitért arra is, hogy az Aktív Magyarország program az időseket, a hátrányos helyzetűeket és a fogyatékkal élőket is megszólítja és bevonja, mert “hiszik, hogy mindenki számít”.

Révész hangsúlyozta, hogy programjuk széles partnerségi hálózatra épül, amelynek szereplői nemcsak az események és projektek megvalósításában vesznek részt, hanem támogatási forrásokhoz is jutnak. A sajtóeseményen jelen volt Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) elnöke, Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke, Kocsis Árpád, a Budapest Sportiroda ügyvezetője, valamint Gusztos Péter, a SUHANJ! Alapítvány társalapítója és vezetője is.

Aktiv-mo-pogonyi-david-2
Fotó: Aktív Magyarország / Pogonyi Dávid

A szállodaipar is épít az idősekre

A fiatalokat célzó programokról szólva Pénzes Erzsébet kiemelte, a Vándortábor program egyik fontos tapasztalata, hogy a résztvevők „maguktól leteszik a telefont”. 

A „Tekerj a zöldbe” program országszerte több mint 300 túrát kínál, a Ring-sorozat hegykerülő útvonalakat népszerűsít, emellett ingyenes osztálykirándulások és a Horizont kerékpáros-kalandtúra is szerepel a kínálatban, utóbbi az ország térségeit összekötve válik fokozatosan bejárhatóvá immár 15 szakaszon. 


Az idősebb korosztály bevonásáról Hegyesiné Orsós Éva elmondta, hogy a szervezet 37 éve, ma már mintegy 750 klubbal működik, és 2025-ben 343 mozgásprogramot szerveztek, több tízezer embert mozgatva meg. Kiemelte, hogy egyre több szállodai partner keresi meg őket, mert felismerik, hogy az idősek mint turisztikai fogyasztók egyre hangsúlyosabban jelennek meg, ezért idősbarát szállodai szolgáltatások kialakításában és a kínálat formálásában kérnek szakmai javaslatot.

 

1 dollár az egészségre, 5 dollár megtakarítás a tb-nek

Kocsis Árpád többek között arról beszélt, hogy a szabadidősport támogatása gazdasági és egészségügyi szempontból is indokolt. Felidézte, hogy a gyógyszerkassza 560 milliárd forint, miközben a rendszeres mozgás bizonyítottan hozzájárul a krónikus – például a cukor-, valamint a szív- és érrendszeri – betegségek kockázatának csökkentéséhez. Hozzátette: az aktív életmódra fordított 10–20 milliárd forint aránya a teljes költségvetéshez képest visszafogottnak tekinthető. Megjegyezte azt is, hogy mindez gazdasági szempontból is alátámasztható: nemzetközi számítások szerint 1 dollár egészséges életmódba fektetve 3–5 dollár megtakarítást eredményezhet az egészségügyben.

A fogyatékkal élők bevonásáról Gusztos Péter hangsúlyozta, hogy egy társadalom fejlettségét az is mutatja, hogyan bánik a sérülékeny csoportokkal. Elmondta, hogy az Aktív Magyarország kezdeményezésére megvalósult „Több mint sport” program keretében a lehető legtöbb, fogyatékkal élők sportolását támogató szervezet jutott támogatáshoz egy fair, igazságos és átlátható keretrendszerben. 

Az Aktív Magyarország 2025-ös évértékelője világos irányt rajzol fel a következő évekre is. A rendszeres mozgás és az aktív kikapcsolódás egymást erősítve járul hozzá egy élhetőbb, egészségesebb és versenyképesebb Magyarországhoz. A cél változatlan: olyan ország építése, ahol a természetben megélt élmények és a közösségi aktivitás minden generáció számára elérhető lehetőség.

(Nyitókép: Aktív Magyarország / Pogonyi Dávid)

KAPCSOLÓDÓ

Aktív Magyarország konferencia: „A mozgás norma legyen, ne társadalmi szubkultúra!”

A „Kék Zóna” településprogram keretében nyolc mintaváros kísérleti jelleggel összehangolt egészség- és közösségbarát fejlesztésekbe kezd.