William Blake (1757–1827), az életében mellőzött művész látomásos alkotásaival, grafikáival, akvarelljeivel és költeményeivel, próféciáival generációkat inspirált. Ma, kétszáz év elteltével művészete csodálat tárgya, alkotásait a szabad szellem egyedülálló megnyilvánulásaként ismeri a világ. A több mint száz művet felvonultató kiállításon Blake műveit az őt leginkább inspiráló művészek és kortársai, többek között Henry Fuseli (Heinrich Füssli), Benjamin West, John Hamilton Mortimer és J. M. W. Turner alkotásaival együtt láthatja a közönség – olvasható a Szépművészeti Múzeum közleményében.

A Szépművészeti Múzeum Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai című kiállítása az idei év kiemelkedő kulturális vállalása, amelynek jelentőségét tovább emeli a példaértékű nemzetközi intézményi együttműködés – mondta a kultúráért felelős államtitkár a kiállítás csütörtöki megnyitóján. Závogyán Magdolna kiemelte, hogy a londoni Tate és a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria sorban negyedik együttműködése az első átfogó William Blake-kiállítás mind Magyarországon, mind a kelet-közép-európai régióban – írja tudósításában az MTI. 

"Blake menny és pokol közötti vibráló, döbbenetesen szuggesztív világa nem ígér számunkra könnyed szórakozást, kellemes instant kalandot" – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: valami mást mutat nekünk a kultúratörténet egyik legizgalmasabb zsenijének, az angol romantikai irodalom és képzőművészet virtuózának az életműve és ennek metszete.

"Blake képekbe, víziókba, szavakba és próféciákba olvadt művészetének jelen bemutatása felhívás egy mélységes mélybe vezető utazásra, egy olyan tökéletesen egyedi univerzumba, melyben már nem értelmezhető a művészeti ágak, az irodalom és a képzőművészet különválása, melyben csak az alkotó, az alkotás létezik a maga szétzilálhatatlan és szétválaszthatatlan egységében" – mutatott rá Závogyán Magdolna, hangsúlyozva, egy ilyesfajta lelki megmerítkezéshez és inspiráló szellemi erőfeszítéshez nem kevés merészség kell, mind szakmai, mind befogadói oldalon.

Földényi F. László Széchenyi-díjas esztéta arról beszélt, hogy Blake egész életében különcnek számított.

"Négyéves korától, amikor előbb Isten benézett az ablakán, majd később egy angyalokkal teli fát megpillantott, élete végéig többnyire a látomásaira figyelt"

– mondta, hozzátéve: Blake "a maga korában a tágabb közönség előtt ismeretlen maradt, és még halála után is sokáig szánnivaló bolondként tartották számon".

Jó ideje azonban hatásköre túlszárnyalja nagy kortársaiét, Keatsét, Byronét vagy Shelley-ét – jelentette ki Földényi F. László.

Felidézte, Allen Ginsberg 1968-ban Chicagóban a vietnámi háború elleni nagy tüntetésen Blake verseivel lelkesítette az egybegyűlteket, a The Doors együttes a nevét neki köszönhette, de hatott a punk legradikálisabb zenekarára, a Sex Pistolsra, a festő Francis Baconre, a filmrendező Jim Jarmuschra vagy a költő-zenész-performer Patti Smithre.

Jóval korábban a szürrealisták is benne látták egyik ősüket, és nagy hatást gyakorolt Georges Bataille és Emil Cioran filozófusokra, akik szintén "elhibázott teremtésről" írtak – fűzte hozzá.

A tárlaton Blake magyar művészekre kifejtett hatásával is megismerkedhetnek a látogatók: az irodalmi vonatkozásokat Szerb Antal és Szabó Lőrinc, a képzőművészeti párhuzamokat Borsos Lőrinc és Kondor Béla művein keresztül mutatja be a 2026. január 11-ig látható kiállítás.

A Menny és pokol házassága című kiállítás átfogóan mutatja be William Blake rendkívüli képzelőerejét. Blake művész, költő és látnok volt, akit nem lehet beskatulyázni. Szimbólumokban gazdag alkotói világa bonyolult univerzum, ahol a látható és a láthatatlan, a szent és a profán egymás mellett létezett.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!