Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára a lakossági fórumon elmondta, hogy a lehető legrövidebb időn belül szeretnék kiírni a feltételes közbeszerzést az ideiglenes strand megvalósítására. A cél az, hogy amíg a fejlesztések zajlanak, elérhető legyen magyar oldalon is a tó, és lehessen benne fürdeni.

Az államtitkár kulcsfontosságúnak nevezte az ideiglenes strand megépítését és a partra vezető út már elkezdett felújításának befejezését. Hozzátette: 

a jövő év elején elindulhat a tervezési folyamat a tényleges fejlesztésre, amit majd engedélyeztetnek, végül kiírják a közbeszerzést. Ezt a folyamatot Szemerey Samu hosszabb távú és ambiciózusabb programnak nevezte, jelezve: várhatóan a 2030-as évek elejéig fog tartani, mire teljesen elkészül a beruházás.

Hallerné Nagy Anikó, a Tisza Párt Sopron és környéke országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, hogy személyesen fogja a helyiek észrevételeit tolmácsolni a KBM felé a tényleges tervek elkészítésére, megfogalmazása szerint „végérvényesen lejárt már az idő, amikor a politika a fejünk fölött, a hátunk mögött sötét szobákban hozhat döntéseket a mi életünkről".

Hangsúlyozta, hogy a Fertő tó a térségben élők számára jelentőséggel bír, és senki sem gondolta, hogy a beruházás „ennyire elnyúlik, és ennyire tragikussá válik".

Felidézte: amikor világossá vált, hogy a beruházás egy szűk gazdasági kör projektje, voltak, akik tiltakoztak, újra meg újra kimondták, hogy a helyiek ezt másképp szerették volna, és nem akarták, hogy a NER gazdasági körei számára kedvező, közpénzből megvalósult megalomán beruházás döntse el, mi legyen a Fertő-parttal.

Jelezte, hogy az eddig megvalósult elemeket és arra költött pénzt is megvizsgálják, mert az újrakezdéshez pontosan tudni kell, mi maradt ránk az előző korszakból.

Tima Zoltán építész, a Közti Zrt. tervezési igazgatója tájékoztatása szerint a közművek és a kikötők részben elkészültek, az északi vitorlás kikötőt ideiglenesen üzembe helyezték, ugyanakkor nincs rendes közmű kapcsolata.

Részletezte, hogy a déli kikötő a korábbi kikötő helyén létesülne, ahol a horgászok kishajóit is el lehetne helyezni. A vitorlásoknak ott egy épületet építenének. Kialakítanának egy a korábbinál nagyobb strandot, ahol három épület kapna helyet. Az egyikben tó fölé nyúló terasszal rendelkező étterem, a többiben egyebek mellett kiszolgáló helyiségek és öltözők kapnának helyet. Kialakítanának egy belső tavat, szintén fürdési lehetőséggel. 

A bekötőút felújításával kerékpárutat is építenének, emellett parkolókat, buszfordulót, sportpályát alakítanának ki.

A koncepciótervről azt mondta, hogy társadalmi igény esetén megvan benne a továbbfejlesztés lehetősége.

Szemerey Samu a fórumot követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a teljes beruházást érintően a fejlesztés összegéről egyelőre nem lehet felelősséggel nyilatkozni, mert a terv véglegesítéséig még több elem ki- vagy bekerülhet a jelenlegiből. Jelezte, hogy a teljes tervezési folyamatba bevonják a civileket és a természetvédő szervezeteket.

Hallerné Nagy Anikó arról beszélt, hogy a Fertő tó ügye nemcsak a választókerülete ügye, „akár környezeti katasztrófa kérdéseként vagy nagyon fontos beruházásként" is tekintünk rá. A finanszírozás kérdéséről úgy fogalmazott, hogy a kormány minden létező területen „komoly financiális nehézségekkel" számol a költségvetési hiány mellett, ugyanakkor mindent el fog követni, hogy a beruházás első üteme finanszírozható legyen.

Vitézy Dávid: Beton és szállodamonstrum helyett természet és strand 

„Az alapelvünk egyszerű: csak annyit és úgy építünk, amennyire valóban szükség van: kevesebb és kisebb épületet, több összefüggő zöldfelületet tervezünk. Természetesebb anyaghasználatot, a tájba illeszkedő építészetet és olyan funkciókat, amelyekre a helyieknek és az ide érkezőknek ténylegesen szükségük van" – írta a Fertő tó jövője kapcsán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szombaton közösségi oldalán. 

„Az első feladatunk a strand visszaadása lesz. A tervek szerint kulturált bejárat, vendéglátóhelyek, homokos-kavicsos partszakasz, játszótér és sportpályák, vízisport-lehetőség, valamint fásított pihenőterületek jönnek létre. Ha minden a tervek szerint halad, 2027 nyarán a strand alapvető szolgáltatásokkal már átmenetileg használható lesz, a teljes megnyitást pedig 2028 júniusára tervezzük.

Közben már zajlik a Fertő-parti bekötőút felújítása és fejlesztjük a kapcsolódó kerékpáros és gyalogos infrastruktúrát, valamint a közműveket is.

A társadalmi egyeztetés ezért nem ér véget a tegnapi fórummal. A további fejlesztések léptékéről a tényleges használat, az üzemeltetési tapasztalatok és a helyiek véleménye alapján döntünk" – olvasható többek között a posztban. 

30 milliárdos beruházást tervezett az előző kormány

A Fertő tó magyar partszakaszának fejlesztéséről 2015-ben a Modern városok program részeként döntöttek. A beruházást az állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Kft. indította el. Az eredeti tervek szerint megújították volna a strandot, sportközpontot, ökocentrumot, szálláshelyeket hoztak volna létre, emellett megújították volna a sétahajó kikötőt, valamint új kikötőt alakítottak volna ki a vitorlások és a csónakok számára.

Az előzetes tervek szerint a fejlesztés 30 milliárd forintból valósult volna meg két ütemben, 2021-re. A fejlesztést 2022 nyarán forráshiányra hivatkozva felfüggesztette a kormány. A beruházás megvalósítása ellen a kezdetektől tiltakoztak helyi civilek és ellenzéki politikusok, emellett osztrák környezetvédők is aggodalmukat fejezték ki. 

2023. júniusában Lázár János építészeti és közlekedési miniszter bejelentette a beruházás folytatását. A 400 hajó és csónak befogadására alkalmas északi kikötőt 2025 májusában adták át, a partszakasz egy része azóta látogatható.

(Nyitókép: A Fertő tó északi kikötője / MTI)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!